Connect with us

technokrata

A felsőoktatási intézmények és az Internet helyzete

Laptop

A felsőoktatási intézmények és az Internet helyzete

A GKI-Webigen-Sun Magyarország hármas felmérésének második felében a hazai felsőfokú oktatási intézmények és az Internet viszonyát vizsgálta.

Jelenleg a felsőoktatási intézmények mindegyike rendelkezik Internet-kapcsolattal, így a legújabb információkhoz való hozzáférés, a világ tudományos közéletében való részvétel, a legújabb technológiák megismerésének lehetősége elvben biztosított. Azonban az Internet-kapcsolatok sebességében a felsőoktatásban jelentős különbségek vannak. Az egyetemi karok Internet-hozzáféréseinek 18%-a 128 kilobit/másodperc, illetve ez alatti. A főiskolai karok még nagyobb arányban csatlakoznak ezen az alacsony sávszélességen.

Az intézményi belső kommunikáció és információáramlás legfontosabb eszközével, az intranettel a felsőoktatási intézmények karainak 66%-a rendelkezik. A vidéki karok háromnegyede, míg a fővárosiak 46%-a épített ki belső hálózatot.

A válaszok szerint ma Magyarországon minden felsőfokú oktatási intézmény rendelkezik weboldallal. A válaszok alapján az iskolák 97%-a legalább negyedévente frissíti weblapját. Leggyakrabban, heti rendszerességgel, a vidéki egyetemi karok (a válaszolók 48%-a) frissítik honlapjukat.

A felsőoktatási intézményekben a hallgatók számítógép és Internet-hozzáférési lehetőségei viszonylag alacsonyak. A válaszok alapján az oktatási órák keretében átlagosan a hallgatók 62%-a fér hozzá valamilyen típusú számítógéphez, illetve ugyanilyen arányban Internethez.

Országos szinten mind a tanítási órák keretében, mind azokon kívül a főiskolákban arányaiban több hallgató használhatja a számítógépet és internetezhet. Az Internethez való hozzáférés órákon kívül és belül egyaránt 62% körüli.

A válaszok alapján a felsőoktatásban használt személyi számítógépek száma 2001-ben hozzávetőlegesen 27.700. Ezeknek a gépeknek negyede már kiöregedő félben van, 8-10 évvel ezelőtti konfigurációk. Ezeken a típusokon már minden bizonnyal nem futnak a hardverigényesebb szoftverek, leggyakrabban talán csak levelezésre használhatják a hallgatók. Informatikai, számítástechnikai oktatásra a gépek maradék 75%-a alkalmas. A Pentium I-II, vagy ennek megfelelő szintű más típusú személyi számítógép az összes felsőoktatásban használt PC 60%-át teszi ki. Jelenleg a legmagasabb kategóriába tartozó Pentium III-IV. típusú gépekből országosan mintegy 4100 darab (15%) van használatban. A nappali képzésen részvevő hallgatói létszámra vetítve a hallgatók mindössze 16%-ára jut valamilyen típusú számítógép.

A felsőfokú oktatási intézmények 2001-ben hozzávetőlegesen 1,6 milliárd forintot ruháztak be informatikai eszközökbe, illetve szolgáltatások vásárlásába. Ezen belül a legnagyobb tétel a hardver eszközök beszerzése volt, ami összesen 1,3 milliárd forintba került. Szoftvervásárlásra 289 millió forintot, honlapok készítésére és fejlesztésére 58 millió forintot költöttek.

A felsőoktatási karok egyöntetűen állították, hogy a kormányzati támogatásnak elsősorban a karok hardver és szoftver beszerzését kellene támogatniuk, illetve minden második intézmény a multimédiás oktatási csomagok elkészítéséhez és a távoktatás fejlesztésében való közre működéshez igényelne nagyobb kormányzati segítséget.

A felmérés alapjául szolgáló kérdőíveket az Oktatási Minisztériumtól kapott adatbázis alapján 4417 alap- és középfokú, illetve 106 felsőfokú oktatási intézménynek küldték ki a készítők.

A megkérdezés minden intézménytípus esetében teljes körű volt, tartalmazta az állami, egyházi és magán oktatási intézményeket is. A visszaérkezési arány kimagaslóan jónak mondható; kérdőívekre az alap- és középfokú intézmények 31,5%-a, a felsőfokú intézmények 39,8%-a válaszolt. Az intézmények oktatási rendszerére és az informatikai eszközök használatának eltérő lehetőségeire külön kérdőív készült az alap- és középfokú iskolák és külön a felsőfokú intézmények részére.



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek