Connect with us

Hirdetés

technokrata

Felmérés: a hazai elektronikus gazdaság helyzete

Laptop

Felmérés: a hazai elektronikus gazdaság helyzete

A GKI, a Webigen és a Sun Magyarország közzétette legfrissebb, harmadik negyedéves e-gazdasági felmérésének eredményeit.

A negyedév során elsősorban a nagyobb vállalatok várakozásai mérséklődtek, az internetes kereskedelem korábbinál lassabb térhódítását valószínűsítve. A nagyobb árbevételű cégek részéről tapasztalt optimizmus enyhülése általános, minden részindexre igaz. A várakozások visszafogottabbá válása véleményünk szerint összefügg a gazdaság helyzetének alakulásával, a gazdasági konjunktúra több ágazatban is tapasztalható lassulásával.

Az Internet-ellátottság ágazatonként és létszám-kategóriánként is jelentős eltéréseket mutat a vizsgált vállalati szférában. A nagyvállalatok (300 fő felett) szinte kivétel nélkül rendelkeznek már internetkapcsolattal (97%), a középvállalatok esetében (50-300 fő) az arány alacsonyabb, 84% átlagosan. A válaszadó mikro- és kisvállalatoknál közel azonos arányban van lehetőség a világhálóra csatlakozni, az 5-10 főt foglalkoztató cégek 72%-ánál, a 10-20 főt alkalmazók 73%-ánál, míg a 20-50 főt alkalmazó vállalatok 76%-ánál.

A várakozások alapján a mikro- és kisvállalkozások felzárkózására lehet számítani a hozzáférési arány tekintetében a következő időszakban, ezen létszám-kategóriákban a válaszolók 16%-a, 13%-a és 10%-a szándékozik kiépíteni internet-kapcsolatát a következő egy évben.

A gazdasági szolgáltatások, az oktatás, és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágazatokban a legmagasabb, mintegy 90%. A világhálós csatlakozások aránya az átlagos érték körüli (68-79%) a feldolgozóiparban, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás iparágakban, az építőiparban, valamint a szállítás, raktározás, posta tevékenységekkel foglalkozó cégek körében, míg a „leszakadókat” a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a halászat és a vendéglátás ágazatok jelentik 43-46%-os rátával.

A leggyakoribb kapcsolódási típus az ISDN vonal használata, valamint a kapcsolt vonalon, modemen keresztüli internetezés. A szélessávú módozatokat, mint az ADSL vagy a kábel TV-n keresztüli csatlakozás a válaszadók 2%-a és 5%-a választotta, míg a vezeték nélküli adatforgalmat biztosító mikrohullámú berendezéseken a cégek 2%-a internetezik. Az esetek többségében állandó sávszélességet, ezáltal gyorsabb kommunikációt biztosító, több felhasználót kiszolgáló bérelt vonali hozzáférés a válaszadók 10%-ára jellemző.

A foglalkoztatottak létszámának növekedésével párhuzamosan nő a bérelt vonali és a mikrohullámon keresztüli csatlakozás aránya, míg az ISDN-kapcsolatot egyre kevesebben használják.

Saját honlappal a válaszadó cégek 39%-a rendelkezik. További 28%-uk a következő egy évben tervezi az interneten való megjelenést, míg a fennmaradó 33% nem rendelkezik és nem is tervezi információs oldal publikálását a világhálón.

A foglalkoztatottak száma szerinti megkülönböztetés alapján a legnagyobb arányban – 66% – a nagyvállalkozások (300 főnél több foglalkozatott) rendelkeznek weboldallal. Nem sokkal lemaradva a 10-19 és az 50-299 foglalkoztatott számára munkát adó vállalkozások is az átlagosnál kicsit nagyobb arányban – 41% és 44% – jelennek meg saját honlapjukkal. Legkevésbé a mikrovállalkozások hajlandóak honlap készítésére forrást lekötni, és bár a jövőre kitekintve körükben is dinamikus növekedés várható, azok aránya, akik a közeljövőben sem készítik el cégük weboldalát szintén a kategóriában a legmagasabb.

Ágazatonként vizsgálva a kérdést egyértelműen látszik, hogy a szolgáltató ágazatokban működő vállalkozások az átlagnál nagyobb hányadban alakítottak már ki saját honlapot. A nem szolgáltatói ágazatok közül kiemelkedő arányban van saját honlapjuk a feldolgozóipari vállalkozásoknak. Az átlagtól messze lemaradva áll a mezőgazdaság és a halászat, ahol a vállalkozások tevékenységére nem jellemző a saját honlap működtetése. A mezőgazdaságon belül a kistermelőknek és a szövetkezeteknek jellemzően nem is áll szándékában az interneten való megjelenés.

Web alapú értékesítést, beszerzést és ügyfélkapcsolat-kezelést támogató alkalmazások a magyar vállalkozások körében még ritkák, kevésbé elterjedtek, a válaszadó cégek mindössze 1-2%-a jelezte, hogy ilyen megoldásokat már bevezetett. A várakozások viszont kedvezőek, a következő időszakban lényegesen többen tartják valószínűnek, hogy hasonló projekteket indítanak.
Az interneten keresztüli értékesítés – ennek megfelelően – arányaiban még kevés vállalatra jellemző Magyarországon és néhány kivételtől eltekintve az ebből származó bevételek a társaságok árbevételének csak töredékét adják. A cégek által közölt adatokat ágazatonként összesítetve az interneten keresztül lebonyolított értékesítés 2001 I. félévében 29 milliárd Ft-ot tett ki, ami nem egészen 0,3%-a a vizsgált ágazatok (nem a teljes gazdaság!) időszaki becsült árbevételének.

Az informatikus alkalmazottak aránya természetesen a számítástechnikai tevékenységeket is felölelő ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatban a legmagasabb, mintegy 13%, melyet az oktatás követ. Az ágazatok többségében az informatikus alkalmazottak a teljes létszám 1-3%-át teszik ki, ennél alacsonyabb részaránnyal a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a halászat és a bányászat területén találkozunk.

A magyar vállalatok többsége közepesen megfelelőnek, jónak tartja az IT szakemberekkel való ellátottságát és annak minőségét egyaránt, általában ez utóbbi paraméterről a cégek elégedettebben nyilatkoztak. Az átlagtól elmaradó válaszok érkeztek a feldolgozó- és a vendéglátóipari cégek részéről mindkét jellemzőt illetően, pozitívabb értékelést az oktatás, a szállítás, raktározás, posta, az egészségügy, szociális ellátás, és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatok vállalatai adtak.

A legnagyobb arányban az oktatás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatokban dolgoznak az alkalmazottak személyi számítógéppel (80% és 75%) és ezen ágazatokban a legmagasabb az Internet-kapcsolattal rendelkező számítógépen dolgozók aránya is (53% és 47%). Az élcsoport második felébe további szolgáltató ágazatok sorolhatók, a szállítás, raktározás, posta, egészségügy, szociális ellátás és egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén kissé lemaradva rendre 48%-os, 57%-os, 41%-os azon alkalmazottak aránya, akik munkája személyi számítógép használatához kötött. Az egészségügy, szociális ellátás kivételével az internetet használók aránya az ágazatba tartozó cégeknél szintén magasabb az átlagnál, 26% és 32%.

Az iparban (feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, építőipar) csak minden harmadik alkalmazott munkájához van szükség személyi számítógépre, az internet-kapcsolattal is rendelkező PC-n dolgozók aránya esetükben rendre 18%, 15%, 20%. Végül a sort a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a halászat, a bányászat, valamint a vendéglátás ágazatok zárják, a tevékenység végzése itt igényel legkevésbé személyi számítógépet (vagy a szükséges fejlesztésekre nem áll rendelkezésre saját vagy külső forrás), és itt a legalacsonyabb az internet-előfizetések, ezáltal az internethez hozzáférő alkalmazottak aránya.

A legtöbb ágazatban a létszám növekedésével párhuzamosan arányaiban egyre kevesebb alkalmazott munkaköre igényel személyi számítógépet és ugyanez mondható el az internet-használók arányáról is. Az összesített eredményekben a tendenciát erősíti az összetétel változása is, a nagyobb létszámú kategóriákban az alacsonyabb arányokkal rendelkező ipari cégek száma a meghatározó, míg a mikro- és kisvállalatok esetében a szolgáltató cégek száma arányaiban magasabb a megoszlást tekintve.



Szólj hozzá!

További Laptop

Hirdetés

Népszerű

Hirdetés

Technokrata a Facebookon

Hirdetés

IoT-Magazin.hu

Hirdetés

Kütyük

Smart home

Így képzelik el a magyarok az álomotthonukat

2024. március 20. szerda

Office

Foglalj helyet, hogy helyet foglalhass!

2024. március 13. szerda

Smart home

Okoskészülék vagy hagyományos háztartási gép?

2024. február 28. szerda
owlet care babafigyelő

Smart home

OWLET CARE a magyarországi piacon!

2024. február 26. hétfő
Hirdetés

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu

Hirdetés