Connect with us

technokrata

Felmérés: a hazai elektronikus gazdaság helyzete

Laptop

Felmérés: a hazai elektronikus gazdaság helyzete

A GKI, a Webigen és a Sun Magyarország közzétette legfrissebb, harmadik negyedéves e-gazdasági felmérésének eredményeit.

A negyedév során elsősorban a nagyobb vállalatok várakozásai mérséklődtek, az internetes kereskedelem korábbinál lassabb térhódítását valószínűsítve. A nagyobb árbevételű cégek részéről tapasztalt optimizmus enyhülése általános, minden részindexre igaz. A várakozások visszafogottabbá válása véleményünk szerint összefügg a gazdaság helyzetének alakulásával, a gazdasági konjunktúra több ágazatban is tapasztalható lassulásával.

Az Internet-ellátottság ágazatonként és létszám-kategóriánként is jelentős eltéréseket mutat a vizsgált vállalati szférában. A nagyvállalatok (300 fő felett) szinte kivétel nélkül rendelkeznek már internetkapcsolattal (97%), a középvállalatok esetében (50-300 fő) az arány alacsonyabb, 84% átlagosan. A válaszadó mikro- és kisvállalatoknál közel azonos arányban van lehetőség a világhálóra csatlakozni, az 5-10 főt foglalkoztató cégek 72%-ánál, a 10-20 főt alkalmazók 73%-ánál, míg a 20-50 főt alkalmazó vállalatok 76%-ánál.

A várakozások alapján a mikro- és kisvállalkozások felzárkózására lehet számítani a hozzáférési arány tekintetében a következő időszakban, ezen létszám-kategóriákban a válaszolók 16%-a, 13%-a és 10%-a szándékozik kiépíteni internet-kapcsolatát a következő egy évben.

A gazdasági szolgáltatások, az oktatás, és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágazatokban a legmagasabb, mintegy 90%. A világhálós csatlakozások aránya az átlagos érték körüli (68-79%) a feldolgozóiparban, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás iparágakban, az építőiparban, valamint a szállítás, raktározás, posta tevékenységekkel foglalkozó cégek körében, míg a „leszakadókat” a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a halászat és a vendéglátás ágazatok jelentik 43-46%-os rátával.

A leggyakoribb kapcsolódási típus az ISDN vonal használata, valamint a kapcsolt vonalon, modemen keresztüli internetezés. A szélessávú módozatokat, mint az ADSL vagy a kábel TV-n keresztüli csatlakozás a válaszadók 2%-a és 5%-a választotta, míg a vezeték nélküli adatforgalmat biztosító mikrohullámú berendezéseken a cégek 2%-a internetezik. Az esetek többségében állandó sávszélességet, ezáltal gyorsabb kommunikációt biztosító, több felhasználót kiszolgáló bérelt vonali hozzáférés a válaszadók 10%-ára jellemző.

A foglalkoztatottak létszámának növekedésével párhuzamosan nő a bérelt vonali és a mikrohullámon keresztüli csatlakozás aránya, míg az ISDN-kapcsolatot egyre kevesebben használják.

Saját honlappal a válaszadó cégek 39%-a rendelkezik. További 28%-uk a következő egy évben tervezi az interneten való megjelenést, míg a fennmaradó 33% nem rendelkezik és nem is tervezi információs oldal publikálását a világhálón.

A foglalkoztatottak száma szerinti megkülönböztetés alapján a legnagyobb arányban – 66% – a nagyvállalkozások (300 főnél több foglalkozatott) rendelkeznek weboldallal. Nem sokkal lemaradva a 10-19 és az 50-299 foglalkoztatott számára munkát adó vállalkozások is az átlagosnál kicsit nagyobb arányban – 41% és 44% – jelennek meg saját honlapjukkal. Legkevésbé a mikrovállalkozások hajlandóak honlap készítésére forrást lekötni, és bár a jövőre kitekintve körükben is dinamikus növekedés várható, azok aránya, akik a közeljövőben sem készítik el cégük weboldalát szintén a kategóriában a legmagasabb.

Ágazatonként vizsgálva a kérdést egyértelműen látszik, hogy a szolgáltató ágazatokban működő vállalkozások az átlagnál nagyobb hányadban alakítottak már ki saját honlapot. A nem szolgáltatói ágazatok közül kiemelkedő arányban van saját honlapjuk a feldolgozóipari vállalkozásoknak. Az átlagtól messze lemaradva áll a mezőgazdaság és a halászat, ahol a vállalkozások tevékenységére nem jellemző a saját honlap működtetése. A mezőgazdaságon belül a kistermelőknek és a szövetkezeteknek jellemzően nem is áll szándékában az interneten való megjelenés.

Web alapú értékesítést, beszerzést és ügyfélkapcsolat-kezelést támogató alkalmazások a magyar vállalkozások körében még ritkák, kevésbé elterjedtek, a válaszadó cégek mindössze 1-2%-a jelezte, hogy ilyen megoldásokat már bevezetett. A várakozások viszont kedvezőek, a következő időszakban lényegesen többen tartják valószínűnek, hogy hasonló projekteket indítanak.
Az interneten keresztüli értékesítés – ennek megfelelően – arányaiban még kevés vállalatra jellemző Magyarországon és néhány kivételtől eltekintve az ebből származó bevételek a társaságok árbevételének csak töredékét adják. A cégek által közölt adatokat ágazatonként összesítetve az interneten keresztül lebonyolított értékesítés 2001 I. félévében 29 milliárd Ft-ot tett ki, ami nem egészen 0,3%-a a vizsgált ágazatok (nem a teljes gazdaság!) időszaki becsült árbevételének.

Az informatikus alkalmazottak aránya természetesen a számítástechnikai tevékenységeket is felölelő ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatban a legmagasabb, mintegy 13%, melyet az oktatás követ. Az ágazatok többségében az informatikus alkalmazottak a teljes létszám 1-3%-át teszik ki, ennél alacsonyabb részaránnyal a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a halászat és a bányászat területén találkozunk.

A magyar vállalatok többsége közepesen megfelelőnek, jónak tartja az IT szakemberekkel való ellátottságát és annak minőségét egyaránt, általában ez utóbbi paraméterről a cégek elégedettebben nyilatkoztak. Az átlagtól elmaradó válaszok érkeztek a feldolgozó- és a vendéglátóipari cégek részéről mindkét jellemzőt illetően, pozitívabb értékelést az oktatás, a szállítás, raktározás, posta, az egészségügy, szociális ellátás, és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatok vállalatai adtak.

A legnagyobb arányban az oktatás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatokban dolgoznak az alkalmazottak személyi számítógéppel (80% és 75%) és ezen ágazatokban a legmagasabb az Internet-kapcsolattal rendelkező számítógépen dolgozók aránya is (53% és 47%). Az élcsoport második felébe további szolgáltató ágazatok sorolhatók, a szállítás, raktározás, posta, egészségügy, szociális ellátás és egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén kissé lemaradva rendre 48%-os, 57%-os, 41%-os azon alkalmazottak aránya, akik munkája személyi számítógép használatához kötött. Az egészségügy, szociális ellátás kivételével az internetet használók aránya az ágazatba tartozó cégeknél szintén magasabb az átlagnál, 26% és 32%.

Az iparban (feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, építőipar) csak minden harmadik alkalmazott munkájához van szükség személyi számítógépre, az internet-kapcsolattal is rendelkező PC-n dolgozók aránya esetükben rendre 18%, 15%, 20%. Végül a sort a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a halászat, a bányászat, valamint a vendéglátás ágazatok zárják, a tevékenység végzése itt igényel legkevésbé személyi számítógépet (vagy a szükséges fejlesztésekre nem áll rendelkezésre saját vagy külső forrás), és itt a legalacsonyabb az internet-előfizetések, ezáltal az internethez hozzáférő alkalmazottak aránya.

A legtöbb ágazatban a létszám növekedésével párhuzamosan arányaiban egyre kevesebb alkalmazott munkaköre igényel személyi számítógépet és ugyanez mondható el az internet-használók arányáról is. Az összesített eredményekben a tendenciát erősíti az összetétel változása is, a nagyobb létszámú kategóriákban az alacsonyabb arányokkal rendelkező ipari cégek száma a meghatározó, míg a mikro- és kisvállalatok esetében a szolgáltató cégek száma arányaiban magasabb a megoszlást tekintve.



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek