Amikor a tajvani HTC elkezdte az okostelefonok gyártását, fő célja az volt, hogy a smartphone és a HTC egy és ugyanaz legyen. Ezt sikerült elérniük, de azt is, hogy olcsó árkategóriájú telefonjuk nincs, ez a készülék is éppen csak hogy 50 ezer alatt van. De tényleg megér ennyit a vadság?
A telefon a legkevésbé sem vad, se tüzes, nem vadul meg a 600 Mhz-től, nem tüzes az 512 MB memóriától (talán egy icipicit). Igazából attól vadultam meg, hogy nagyon félre lehet ütni a betűket a kijelzőn és attól lettem tüzes, hogy szebb képeket csinál mint a HTC Flyer. De kezdjük az elején. A doboz: klasszikus HTC-dizájn, benne egy hálózati töltőfej, USB-kábel, headset, némi papírmunka és az ultrakönnyű telefon. Első blikkre szép, másodikra is. Tényleg tetszetős darab, 10 deka, elegáns első lap, a hátlap viszont extrém gyenge, mire eljutott hozzám ez a telefon, addigra az már recseg-ropog.
A 5 megapixeles kamera lencséje mellett ott figyel a vaku is. A kijelzője 320×480-as, 3.2 hüvelykes, ezalatt találjuk meg a 4 érintésre érzékeny funkciógombokat. Kapcsoljuk hát be.
Várunk… Várunk…. Úgy a 20 másodpercnél zenél egyet, ami elsőre azt a reakciót hozza hogy “Hú de gyors!” , de aztán nem történik semmi. Kerek 50 másodperc és már kéri is a PIN-kódot. A készüléken az android 2.2.3-as verziója fut, amit a HTC Sense kezelőfelület tesz egésszé. Maga a telefon nem lassú, az animált háttérkép+lapozgatás kombó meg se kottyant neki (ellentétben a már említett Flyernél), a programok gyorsan indulnak, játszani is élmény vele (bár a készülék oldalán található hangerőszabályzó néha-néha benyomódik), az online videózás is kitűnő, legyen szó flash videóról vagy youtube-ról. Persze nem ezen a készüléken fogunk Farmeramazni, de egyéb flash-alkalmazások futtatását simán elbírja a processzor.
A virtuális billentyűzet álló és fekvő módban is működik, elfektetve talán kevesebb a tévesztés esélye. A Wildfire adatátviteli sebességére sincs panasz, működik a wi-fi megosztás is, a Speedtest mobil alkalmazása N-es wifinél letöltésre 9.16 megabitet, feltöltésre 4.97 megabitet mért. A Wikitech.hu-t 16 másodperc alatt, a legnagyobb magyar hírportál mobil verzióját pedig 8 másodperc alatt töltötte be (a BBC mobil oldalánál ugyanez 2 másodperc volt). Természetesen a készülékben van GPS és a HTC Sense csomgaban jár is hozzá egy térkép, a Maps.
A multimédia élménye
Megfigyeltem, hogy a HTC-nek ez az Achilles-sarka. A kamera 5 MP-es, jó felvételeket készít: a képek azonban kicsit zajosak, színtelenek, mosottak. Videózni is lehet vele, de minek: 640×480-as csak felbontás, melynek köszönhetően meglehetősen gyenge a végeredmény. A zenelejátszó ezzekkel ellentétben majdnem teljesen rendben van, jól kezelei az ID3-tageket, megy a háttérben, átlagosan szól a hangszórón, normál jack-kimenete is van, csupán a hangszínszabályzót hiányoltam. És hogy ha keményen használjuk, akkor is valahogy kihúzza majdnem két napig az akksi.
Ilyen képeket és videót készít:
Summa-summárum
Okos a telefon, szép, bár kicsit szürkés a kijelzője, közepes a hardvere, sokáig bírja, mégse lett a szívem csücske. Az az igazság, hogy 50 ezerért kapok jobb telefonokat, de hasonló minőségben és erősebb multimédiával 35 ezerért megvehetném az LG P500-at is.