Connect with us

Hirdetés

technokrata

Kell-e állami optikai hálózat Magyarországon?

Kütyük

Kell-e állami optikai hálózat Magyarországon?

Ha Magyarországon magyas a szélessávú lefedettség, miért van szükség állami fejlesztésre? Interjú Molnár Szilárddal, az ITTK kutatási igazgatójával.

Tavaly novemberben a Miniszterelnöki Hivatal informatikáért felelős kormánybiztosa előterjesztést készített egy digitális optikai közmű kialakításáról. Ennek célja, hogy állami szerepvállalással létrehozzanak egy olyan fizikai infrastruktúrát, amely másfél-két év alatt a települések szintjén elérhetővé teszi egy modern optikai gerinchálózat szolgáltatásait. A pénzügyi értelemben önfenntartó szélessávú hálózat a fizikai hozzáférésen túl lehetőséget ad arra is, hogy ezen keresztül az állam a közszolgáltatásait hatékonyabban eljutassa a végfelhasználókhoz.

– Eddig mindenhonnan azt hallottuk, hogy Magyarországon a szélessávú lefedettség 98 százalékos. Miért van akkor szükség mégis ilyen új fejlesztésre?
– El kell különíteni az infrastruktúra-kiépítés különböző szintjeit. A legfelső szint az országos gerinchálózatot takarja, ami a nagyobb közintézményeket, egyetemeket, kutatóintézeteket köti össze. Ennek csomópontjaihoz kapcsolódnak a középszinten megjelenő regionális és települési hálózatok, illetve az itt működő helyi közintézmények (iskolák, kórházak, könyvtárak, önkormányzatok). A középső szinten a csomópontok lehetőleg úgy kerülnek kialakításra, hogy azok egyenlő versenyhelyzetet biztosítsanak a következő, azaz harmadik szint számára elérést biztosító szolgáltatók számára. A harmadik szint az úgynevezett házig érő üvegszál, amely a háztartások, a vállalkozások, civil szervezetek hozzáférését biztosítja. Az említett arányszám legjobb esetben is csak második szintet takarhatja, de talán még azt sem. Ugyanis a MEH adatai szerint a minimálisan elvárható 2 Mbit/s sávszélesség csak a hazai települések 79 százalékában érhető el, így a kérdésben említett arányszámokat megfelelő kritikával kell kezelni.

– Nemzetközi viszonylatban ezzel hova tartozunk?
– Finoman szólva sem az élmezőnybe. Dél-Koreában például szintén az ezredfordulón indult üvegszálas fejlesztések, amelynek révén ma már odáig jutottak, hogy a lakosság több mint fele 3 éven belül 100 Mbit/s-os sávszélességet használhat. Nagyon hasonló terveket dédelget Luxemburg is, míg Japánban 2010-re a háztartások 90 százalékában elérhetővé akarják tenni a minimum 30 Mbit/s-os sávszélességet. Az európai országok többsége is radikális infrastruktúra fejlesztésekbe kezdett, hiszen a kommunikációs hálózatok minősége alapjaiban határozza meg a munkavállalás, a szolgáltatások igénybevételének, a kommunikáció, a szabadidő eltöltésének lehetőségeit, esélyegyenlőségeit. Az idei Internethajón éppen ezért az előadások erre a területre, hazánk esetében a Nemzeti Digitális Közműre koncentrálnak majd.

– A jubileumi, tízedik internethajóra is megjelenik a Kék Notesz.
– A BME-UNESCO ITTK által összeállított Kék Noteszt az Internethajó szervezői adják ki a köznyilvánosság számára mindenkor hozzáférhető adatok felhasználásával a magyar információs társadalom állapotáról. A célunk az, hogy átfogó képet mutassunk az elmúlt év információs társadalom építésének eredményeiről, és a magyar infokommunikációs helyzetről.

– A számok nem hazudnak, tartja a mondás. Mégis, a Kék Notesz megjelenése szinte minden évben társadalmi esemény lesz: reflektálnak rá a politikusok, a gazdasági élet szereplői, szociológusok, kutatók.
– Valóban nem hazudnak a számok és az adatok – ám az is tény, hogy nem nagyon szeretünk szembesülni a negatív dolgokkal. Márpedig a Kék Notesszel az egyik legfontosabb célunk az, hogy bemutassuk a főbb trendeket, reagáljunk a régi jelentések főbb megállapításaira, valamint a sokszor fals adatokra – így például a korábban említett szélessáv-lefedettségre.

– Ezúttal mire fókuszál az összeállítás?
– A jelentés elsősorban azokkal a kérdésfelvetésekkel foglalkozik, amelyeket megválaszolva van esély arra, hogy az információs társadalom fejlődése dinamikusabb legyen Magyarországon. Szó lesz benne a digitális megosztottságról, az e-befogadás eddigi eredményeiről, az e-közigazgatás fejlesztésének legfontosabb trendjeiről, és még legalább harminc hasonlóan fontos témáról.



Szólj hozzá!

További Kütyük

Hirdetés

Népszerű

Hirdetés

Technokrata a Facebookon

Hirdetés

IoT-Magazin.hu

Hirdetés

Kütyük

Smart home

Így képzelik el a magyarok az álomotthonukat

2024. március 20. szerda

Office

Foglalj helyet, hogy helyet foglalhass!

2024. március 13. szerda

Smart home

Okoskészülék vagy hagyományos háztartási gép?

2024. február 28. szerda
owlet care babafigyelő

Smart home

OWLET CARE a magyarországi piacon!

2024. február 26. hétfő
Hirdetés

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu

Hirdetés