Connect with us

technokrata

A keskenysávú Internet megszűnt

Kütyük

A keskenysávú Internet megszűnt

Mint a víz- vagy az áramszolgáltatás: mindennapi életünk része lett a Világháló.

Közel két éve zajlik az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) részvételével és koordinálásával a Give us our Daily Broadband csoportban az a kutatás, mely a COST298 (Participation in the Broadband Society) égisze alatt működik. A kutatás középponti eleme jelenleg az a média- és tartalomelemzés, mely négy európai nagyvárosban (Budapest, London, Milánó és Stockholm) zajlik. Ezen városokban 2007. február-április és 2008 azonos időszakában a Metro újságok, illetve egy-egy politikai napilap – Népszabadság, The Independent, Corriere della Sera, Dagbladet – számainak vizsgálatára került sor.

Az elemzések első fontosabb eredményei között kell megemlíteni, hogy az internettel foglalkozó cikkeknek csak 2/3-a helyezi az internetet a fókuszba (a többi csak érintőlegesen említi a világhálót). Ennek az lehet a magyarázata, hogy az internet egyre inkább a hétköznapi élet részévé válik, így mintegy mellékesen is megjelenhet olyan cikkekben, amelyek egyáltalán nem az internetről szólnak.

A vizsgált 2007-es periódusban az internettel kapcsolatos cikkek 18 százaléka a bűnözéssel foglalkozik, 17% a szórakoztatás világáról szól, 14% pedig a web 2.0-ról. Mindeközben olyan témák, mint például az oktatás, mindössze az internettel foglalkozó cikkek 2%-ában jelennek meg. Magyarországon nem a bűnözés témája a legnépszerűbb, hanem az internetes aktivitások, szolgáltatások (pl. e-bankolás) – ezek teszik ki a cikkek ötödét.

A kutatócsoport számára igencsak meglepő eredmény, hogy az internettel foglalkozó cikkek kevesebb, mint 10 százaléka említi meg a szélessávot (Magyarországon ez az arány 6,4%). 2007-ben a szélessáv elsősorban mint technológiai és nem mint társadalmi kérdés jelent meg mind a négy ország újságjaiban. Annak, hogy a technológia dominál, elsősorban az lehet az oka, hogy a szélessávval feltehetően szinte csak a technológiában jártas médiamunkások foglalkoznak, és így az ő technológiai látásmódjuk dominál. A másik ok, hogy a vizsgált négy országban gyakorlatilag eltűntek a keskenysávú felhasználók, emiatt az internet kapcsán nincs értelme külön a szélessávról beszélni, mert az internet alapértelmezetten szélessávú.

Érdekes volt látni a nemzeti különbségeket: például a legtöbb internetről szóló cikk Olaszországban a külföldi hírek közt jelenik meg, Magyarországon pedig a technológiai rovatban, végül Svédországban és Angliában a gazdasági rovatban. Mindez azt is jelentheti, hogy akár ugyanaz a hír más-más okokból lehet érdekes ezekben az országokban és az egyes országokban másképpen interpretálják az internetet az olvasók számára: Olaszországban az internet fejlődése nemzetközi folyamat, a magyaroknál elsősorban technológiai, a svédeknél és Angliában pedig a gazdasági látásmód dominál.

Az adatok teljes körű elemzése után várhatóan jövő tavasszal készül el a részletes jelentés és egy konferencia-tanulmány angol nyelven; ezt követően folytatódik a kutatás a kvalitatív elemzéssel, ahol a szerzői jog szerteágazó kérdéseivel foglalkozó cikkek szövegét, állításai kerülnek összehasonlításra.



Szólj hozzá!

További Kütyük

Technokrata a Face-en

Tesztek