Connect with us

technokrata

Búcsút intünk az újságoknak

Kütyük

Búcsút intünk az újságoknak

Háttérbe szorulóban van a rádió és a televízió is – avagy mégiscsak internetezik a magyar.

A nyomtatott napilap már a 18. század végétől a reggel elfogyasztott forró fekete mellé nélkülözhetetlen társ volt. A televíziózás is sokak számára elképzelhetetlen a távirányító és a puff nélkül, ahogy a dugóban nyugtatóként szolgáló rádióhallgatás sem pótolható semmivel. Vajon mennyire ragaszkodunk ezekhez a szokásokhoz, maradunk hagyományőrzőek? Mennyi időt szánunk az internetezésre illetve a hagyományos médiumokra?

Az internet robbanásszerű elterjedése bizonyítottan negatív hatással volt a nyomtatott sajtótermékek olvasottságára: miközben az online hírforrások látogatottsága folyamatosan növekszik az ezredfordulót követően, addig a nyomtatott hírlapok esetében pont az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. A legalább hetente internetező 14-69 éves magyarországi lakosság körében, az NRC Piackutató által lefolytatott kutatás szerint a politikai napilapok között a Népszabadság a legnépszerűbb, amelyet az internetes populáció tizede olvas hetente több alkalommal is. A főként férfiak körében népszerű sportlap, a Nemzeti Sport megelőzve az összes gazdasági magazint és a politikai lapok többségét, a netpolgárok 8 százalékának nélkülözhetetlen sport-hírforrása.

Hetilapokat és havilapokat az internetezők egyaránt 43-43 százaléka olvas rendszeresen. A magazinok esetében a legtöbben női témájú sajtóterméket olvasnak: az internetezők 15 százaléka (az internetező nők 31 százaléka) szokott női magazint olvasni.
Érdemes megfigyelni az egyes napilapok nyomtatott és online kiadványának olvasottsága közötti összefüggéseket. A legnagyobb átfedés az Expressz napilap és az expressz.hu honlap olvasói között van, de 50 százalék feletti a nyomtatott verziót olvasók aránya a Világgazdaság Online és a Magyar Nemzet Online olvasói között is.

Rádió, tévé
A naponta rádióhallgatással töltött percek száma jóval alatta maradt a televíziózásnál és az internetezésnél becsült adatoknak: az első esetében közel egy órával, a második esetében fél órával. A 14-17 évesek naponta alig több mint egy órát hallgatnak rádiót, a 30 év felettiek körében viszont a rádióhallgatás átlagos ideje meghaladja a 2 órát. A legtöbbek által hallgatott rádióadó az internetezők körében a Sláger Rádió, amelyet 43 százalék hallgat legalább hetente, míg a második helyen a Danubius áll 34 százalékkal. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán egy közszolgálati csatorna végzett, az MR2 Petőfi Rádió, amelynek népszerűségét nagyban magyarázza a 2007 júliusában megtörtént átalakítása, amellyel a csatorna hallgatóinak demográfiai összetétele átalakult, és jelenleg főként a fiatalok körében örvend népszerűségnek a „nagyon zene” csatornája. A „megfiatalodott” közönség egyértelműen azt eredményezte, hogy az internet használók körében is nőtt az adó népszerűsége.

Az internet segítségével a számítógépen keresztül is elérhetővé vált a televízió, illetve a rádióműsor nyomon követése. Legfőbb előnye, hogy a csatornák ingyen nézhetőek, csupán internet hozzáférés és számítógép szükséges hozzá. Hátránya, hogy több nagyobb televíziós csatorna nem érhető el az interneten keresztül, ugyanakkor a kisebb regionális csatornáknak kedvez az online műsorszórás, hiszen az internet segítségével a világ tárul ki előttük.

A televíziózás a világhálón keresztül még nem terjedt el annyira a magyar közönség körében, mint a rádióhallgatás: a rendszeresen online módon tévézők aránya csupán 3 százalék, míg eltérő rendszerességgel 29 százalék használja ki az internet nyújtotta újszerű szolgáltatást (összesen tehát 850 ezren próbálták már ki az interneten keresztüli televíziózást). Az internetezők körében is a két országos kereskedelmi csatornát nézik a legtöbben. A listán előkelő helyen szerepel a Spektrum is, amelyre az internetezők 40 százaléka kapcsol át legalább hetente.

Módszertan
A felmérést az NRC Piackutató 2007 második félévében végezte 10.000 fő online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS offline adataival súlyozták, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek (nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus, internet használat gyakorisága, helye és az otthoni hozzáférés típusa) tekintetében reprezentatív a 14-69 éves magyar lakosságra nézve.



Szólj hozzá!

További Kütyük

Technokrata a Face-en

Tesztek