Teszt: Nokia N95 8GB – az új nagyágyú!

A Nokia N95 története immár több mint egy éves múltra tekinthet vissza, ugyanis a piacvezető gyártó 2006 szeptemberében mutatta be az első N95-öt. Ez persze nem jelentette azt, hogy már azonnal meg is lehetett vásárolni a telefont, mert a készülék különböző okokból kifolyólag csak fél évvel később, idén tavasszal jelent meg a kereskedelmi forgalomban. Idén nyáron már szinte mindenki azt rebesgette, hogy érkezőben a továbbfejlesztett utód, melybe óriási belső memória kerül, ezeket a pletykákat aztán vagy elhitte valaki, vagy nem.

A Nokia augusztus végén végülis kiterítette a lapjait, vagyis hivatalosan is bejelentette az N95 8GB-ot. Jó hír, hogy ez esetben már nem kellett fél évet várni, hogy mondjuk valamikor a tél végén megjelenjen a piacon az újdonság: a 8 GB integrált memóriával szerelt új Nokia N95 már november elején felbukkant a kereskedések polcain. Talán már mondanom sem kell, hogy a vadonatúj telefon ezúttal is egy kisebb vagyonba kerül, mindenesetre az N95 8GB most megteszi nekünk azt a szívességet, hogy 100 ezer forint közelébe nyomja le az eredeti N95 árát. Köszönjük szépen!

Mivel a gyártó hazai képviselete még nem rendelkezik N95 8GB tesztkészülékekkel, így az XXL GSM-től kértünk kölcsön egy példányt, melyen ugyan nem magyar szoftver teljesített szolgálatot, arra azonban mindenképpen alkalmas, hogy felmérjük a készülék tudását.

Design

A Nokia N95 8GB alaphelyzetben egész pontosan 99 milliméter hosszú, 53 milliméter széles és 21 milliméter vastag (96 köbcentiméter), vagyis egy hajszálnyival nagyobb, mint az eredeti N95 (90 köbcentiméter). A telefon egyébként 8 grammot hízott, így most 128 grammot nyom a mérlegen.

A külcsínt illető legfontosabb változás, hogy az új N95 teljes egészében fekete borítást kapott, de egyes alkatrészei ezüstösen csillognak, és ez így összességében igen divatos megjelenést biztosít a telefonnak. Attól egyáltalán nem kell tartanunk, hogy ujjlenyomataink szinte azonnal elrondítják a borítást, az ugyanis nem csillogó, hanem puha, gumiszerű műanyagból készült, ennek következtében egyébként jól esik kézbe venni a mobilt, és az nem is csúszik ki onnan egykönnyen. Fémből készült elemeket sajnos sehol sem találunk, ezzel együtt a minőségre nem sok panaszunk lehet. A csúszka mechanizmus egy erős négyes osztályzatot érdemel, vagyis nem képes Samsung-szerű, vagy akár Nokia 6500 slide-jellegű magasságokba emelkedni, mindenesetre a fedlap lötyögése még limiten belül marad.

A két oldalél felső részén egy-egy kis hangszóró lakik, melyek igen jelentős hangerőt préselnek keresztül az eléjük tett, tizenkét furatú takarólapokon. Baloldalra került az audiocsatlakozó, mely egy teljesen szabványos, 3,5 milliméteres aljzat. Hurrá! Mellette kapott helyet az infravörös port, mert a Nokia erről az öregecske adatátvitelről sem feledkezett meg, a microSD bővítőslotról viszont már igen. Erre persze rávághatjuk, hogy minek ide memóriabővítés, ha 8 GB belső memóriával gazdálkodhatunk? Nekem speciel így is hiányzik a microSD bővíthetőség, mert nálam például bevált szokás, hogy a fotókkal és videókkal teletömött memóriakártyát egy laza mozdulattal behelyezem az asztali számítógépem kártyaolvasójába, és onnan másolom át őket a winchesteremre.

Az ellentétes oldalon találjuk a szokásos +/- gombpárt, az úgynevezett ˝review˝ gombot, illetve a kamera exponáló gombját. A fenti élre került a kis kör alakú bekapcsoló gomb, mely többek közt profilváltásra és billentyűzet zárolásra is használható. A mini töltőcsatlakozó és a miniUSB csatlakozó az alsó élen leledzik. Az N95 8GB tehát még nem microUSB interfészes!

Kijelző, billentyűzet

˝A TFT technológiájú folyadékkristályos kijelző Nokia-viszonylatban gigantikusnak nevezhető, ugyanis a 2,6 colos képátlóval rendelkező display nem kevesebb mint 40×54 milliméteres felületen tárja elénk a különböző vizuális információkat˝ – írtam mintegy fél esztendővel ezelőtt az N95 tesztjében. Nos a Nokiának sikerült rátennie még egy lapáttal, vagyis az eredetileg 2,6 colos képátlót 2,8 colosra növelte, így az már eléri a kisebb PDA-mobilokba szerelt LCD-k méretét. A panel egész konkrétan 43×57 milliméteres felületen tárja elénk a különböző vizuális tartalmakat és információkat. A méretnövekedés egyébként leginkább akkor jön jól, ha sokat használjuk autós navigációra a telefont, ilyenkor, vagyis vezetés közben ugyanis sokat számít, hogy mekkora felületen kapjuk az instrukciókat és térképrészleteket.

Egy ilyen drága és abszolút high-end kategóriás telefon esetében rendkívül szigorúnak kell lenni, így nem mehetünk el szó nélkül a felbontás mellett. A 320×240 pixeles, vagyis QVGA felbontás gyönyörű képet eredményez egy 2, vagy 2,2 colos LCD-n, azonban egy 2,6 colos, de még inkább egy 2,8 colos panelen már leheletnyit kevéske. Érthetetlen, hogy az N95 8GB miért nem kapott egy az N80-aséhoz hasonló, 416×352 pixeles felbontású kijelzőt. Pozitívum azonban, hogy az N95 8GB képe mintha egy kicsit szebb lenne, mint a sima N95-ösé.

A 16 millió színárnyalatú és sajnos még mindig nem érintésérzékeny LCD fényerejét egy felette elhelyezett fényszenzor (öt fokozat) állítja a külső fényviszonyoknak megfelelően. A személyre szabhatóságról négy gyári N-series téma és könnyen átvariálható menürendszer gondoskodik. A korábban többek közt a Nokia 6290-esen is megismert V-, illetve köralakú menüről ezúttal le kell mondanunk, így marad a már jól ismert rácsos, illetve listás elrendezés. Egy apróság: megadhatjuk, hogy az ikonok egyállapotúak vagy animáltak legyenek. Az N95 8GB egyébként a Feature Pack 1-gyel megspékelt S60 3rd Edition (Symbian operációs rendszer) platformra épül, az FP2-re tehát még mindig várnunk kell.

A fedlapon, a kijelző alatt a következő kezelőszervekre lehetünk figyelmesek: egy ötállású navigomb, két funkciógomb, két híváskezelő gomb, illetve egy menü-, egy multimédia-, egy szerkesztő- és egy törlő billentyű. Ezeket a kezelőszerveket az eredeti N95-höz képest egy kicsit összenyomták, mert ugye a nagy kijelző a korábbinál több helyet foglal a fedlapon.

Az egy szinttel lejjebb lakó szám/karakter billentyűk jól eltalált formájúak, nyomáspontjuk hibátlan. Ha a fedlapot lefelé mozgatjuk el, fent négy dedikált zenegomb bukkan elő – ezek elsőre talán érintésérzékenynek tűnhetnek, de nem azok (ilyenkor egyébként a kijelző képe elfordul 90 fokot). Az elődmodellen megjelent, nagyon designos multimédia menü már a múlté: ezúttal egy lapokra osztott újfajta menüt kapunk, melynek segítségével többek közt a zenék, videók, játékok, vagy éppen a kontaktjaink érhetők el közvetlen módon. A telefonban ugyan van mozgásérzékelő, azonban az N95 8GB az iPhone-nal ellentétben nem képes automatikusan elfordítani a kijelzőjén megjelenített képet, ha mondjuk függőlegesből vízszintesbe döntjük a mobilt – ehhez az okossághoz be kell szereznünk a RotateMe nevezetű kis külsős alkalmazást.

Kamera

A kamera modulból valamilyen érthetetlen okból kifolyólag kihagyták az eredeti N95-ben még meglévő optikavédőt, így a lencsét szinte semmi sem védi attól, hogy például zsebünkben véletlenül valami összekarcolja. A Carl Zeiss optika alatt egy CMOS technológiájú 5 megapixeles szenzor teljesít szolgálatot, melynek segítségével maximum 2.592×1.944 képpontos felvételek készíthetők – a képminőség nem állítható. Az N95 8GB-tal talán egy fokkal jobb minőségben fotózhatunk, mint a mezei N95-tel, de a változás egyáltalán nem számottevő. Az optikai zoom továbbra is az N93(i) kiváltsága, a digitális zoom pedig ugyebár felejtős téma. Az autofókusz jól végzi a dolgát, és a fejlesztők némileg gyorsítottak a működésén, ezenkívül a képek elmentése is egy kicsit gyorsabban megy végbe.

Az N95 8GB hű társunk lehet közeli témák (hangya, kis virág, gombostű és társaik) megörökítésében. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az autofókusz makró módban is használható, nem úgy, mint például az N93(i) esetében. Ha leereszkedik a sötétség, három mentsvárunk lehet. Bekapcsolhatjuk a többek közt vörösszem hatás csökkentéssel bíró LED-vakut, beizzíthatjuk az éjszakai témabeállítást, illetve a haladó fotósok akár a fényérzékenység manuális tuningolásával is jó eredményeket érhetnek el. Az ISO érték egyébként 100 és 400 között változtatható.

Szabadon állítható a fehéregyensúly, a színtónus, a kontraszt és az élesség, ezenkívül pedig akár expozíciókorrekciót is végrehajthatunk. Sorozatfelvétel módban, Burst funkció mellett hat darab 5 megapixeles fotó készül gyors egymásutánban, de akár arra is lehetőség van, hogy az automatizált felvételkészítéskor, két felvétel között 15 vagy akár 30 percnyi (!) idő teljen el. A záridő 1/1000 és 1/4 másodperc közötti érték lehet, ezt azonban sajnos nem állíthatjuk manuálisan. Panorámakép funkció nincs a telefonban.

A videó teljesítményre sem lehet egyetlen rossz szavunk sem, hiszen az N95 8GB az MPEG4 formátumú mozgóképeket 640×480 pixeles felbontásban és 30 képkocka/másodperc sebesség mellett veszi fel, ráadásul elektronikus képstabilizátort is használhatunk videózás közben. A 8 GB belső memóriában a legjobb minőségű videókból maximum 215 percet tárolhatunk el. Az elsősorban videóhíváshoz szánt előlapi kiegészítő kamera egyébként továbbra is CIF (352×288 pixeles) felbontású.

Navigáció

A beépített GPS valamivel fürgébb működésű, mint az eredeti N95-ben lévő elődje volt, azonban még mindig messze nem olyan gyors és érzékeny megoldás, mint például egy SiRFstar III chipsetes PDA-mobil. A GPS antenna egyébként – ugyanúgy, mint az elődben – furcsa módon a készülék alsó részében található, és a gyártó azt ajánlja, hogy a jobb vétel érdekében 45 fokos szögben tartsuk a kezünkben a szétcsúsztatott telefont. Az N95 8GB többek közt A-GPS támogatást is kapott.

A navi szoftver úgy indul, hogy behoz egy 3D-s földgömböt, majd pedig ráközelít a legutóbbi pozíciónkra. Az alkalmazás mind online, mind pedig offline módon képes működni. Magyarul akár vezeték nélküli adatátvitel (GPRS, UMTS) révén is letölthetők rá szoftverek, természetesen forgalmi díj ellenében, illetve akár előre is feltérképezhető, személyi számítógépünk és otthoni internet kapcsolatunk révén. Utóbbi esetben a MapLoader nevezetű programocska van a segítségünkre.

Komoly hátrány, hogy a magyar térképek jelenleg még meg sem közelítik a 100 százalékos lefedettséget, illetve nem túl frissek, így például a lakóhelyem közelében még olyan utak és körforgalmak sincsenek rajta, melyek már több mint egy éve át lettek adva. További negatívum, hogy bár a térképek ingyenesek, az aktív navigációs szolgáltatásokért (˝menj 50 métert és fordulj balra˝) már fizetni kell. Kereshetünk címre, vagy éppen szolgáltatásra (étterem, benzinkút, szálloda), az adott pozíciónk pedig többféle módon is elküldhető, illetve eltárolható.

Szolgáltatások

A négynormás (850/900/1800/1900 MHz) GSM modullal rendelkező Nokia N95 8GB minden földi jóval, akarom mondani modern wireless technológiával fel van vértezve. No akkor kezdjük el szépen a felsorolást! Van ugyebár nekünk egy jó öreg GPRS adatátvitelünk, ami jól jön, amikor egy vidéki kisfaluban pihenünk éppen. Aztán van nekünk még EDGE-ünk, ami már jelentősen gyorsabb a GPRS-nél, ha pedig Budapesten vagy valamelyik nagyvárosban járunk, még az UMTS és a HSDPA előnyeit is maximálisan kiaknázhatjuk.

Hogy pontosan mit is jelent a HSDPA az N95 8GB vonatkozásában? Nos egész konkrétan maximum 3,6 Mbit/s-os letöltési-, illetve 384 Kbit/s-os feltöltési sebességet. Ha éppen egy McDonald´s-ban, vagy egy hotelben járunk, jól jöhet a WEP, WPA és WPA2 titkosítást ismerő, 802.11b/g szabványú Wi-Fi kontroller, az A2DP kompatibilis Bluetooth 2.0 kontroller előnyeit pedig talán már nem szükséges külön ecsetelnem. Az N95 8GB gyári böngésző alkalmazása, a híres-neves Minimap kiválóan végzi a dolgát, a 2,8 colos kijelzőn nagy élmény mobil módra böngészni a világhálót. Ha esetleg unatkoznánk, jól jön az N-Gage játékplatform: a telefonon alaphelyzetben két demó játék, a FIFA 07 és az Asphalt 3 kapott helyet, melyek remek 3D grafikával rendelkeznek.

A naptárban négyféle esemény kategóriába menthetjük el ügyes-bajos dolgainkat és a diktafon végre már 60 percet is fel tud venni. Érdekes alkalmazás a vonalkód leolvasó, de vélhetően sokkal többet használjuk majd a QuickOffice és PDF támogatást. Ezenkívül kapunk még Zip tömörítőt, jegyzetkészítőt, számológépet, LifeBlogot, RealPlayert, valamint Yahoo kereső szoftvert. Ha pedig egy előadást kell tartanunk, az N95 8GB ebben is partnerünk lehet, ugyanis a telefon képe a TV-kimenetnek köszönhetően pillanatok alatt kinyomható mondjuk egy plazma TV-re. A zenelejátszó természetesen működik a háttérben, az 50 csatornás sztereó FM rádió pedig jó szokás szerint Visual Radio-képes, de hogy minek…

Az N95-öt rengeteg kritika érte gyenge akksija miatt. Nos, az N95 8GB-ba már nem a régi, 900 mAh kapacitású BL-5F akksi kerül, hanem egy 1.200 mAh-ra ˝hízlalt˝ BL-6F, mely a gyári specifikációk szerint optimális esetben 390 perces beszélgetési időt, illetve mintegy 220 órás készenléti időt biztosít a számunkra.

Konklúzió

A cikk végén szedjük gyorsan össze az N95 8GB főbb változásait: kicsit nagyobb és nehezebb, nagyobb méretű kijelző, kisebb kezelőgombok, a gombok más színben világítanak, nagyobb kapacitású akksi, nincs microSD slot, óriási belső memória, átvariált multimédiás menü, Video Center, N-Gage, enyhén továbbfejlesztett navigáció és kamera, az optikán nincs lencsevédő, fekete borítás, puha hátlap – talán semmit sem hagytam ki. A jelenlegi N95 tulajoknak ezen változásokat kell mérlegelniük, hogy vajon megéri-e N95 8GB-ra váltaniuk (jó pár tízezer forintos ellenében).

Pozitívum: óriási kijelző, 5 megapixeles kamera autofókusszal, VGA videófelvevő, 8 GB-os belső memória, GPRS, EDGE, UMTS, HSDPA, Wi-Fi, Bluetooth, infravörös port, integrált GPS, A-GPS, Push To Talk, TV-kimenet, sztereó FM rádió, N-Gage, fejlett irodai és multimédiás funkciók, 3,5 milliméteres audiócsatlakozó, sztereó hangszórók.

Negatívum: nincs microSD bővítési lehetőség, csak QVGA felbontású (nem érintésérzékeny) kijelző, a kamerán és a GPS-en tovább lehetne még csiszolni, a csúszka megoldás még mindig nem teljesen tökéletes.

A cikk írásának időpontjában a Nokia N95 az XXL GSM-nél 190 ezer forintos áron kapható.