30 évig folyamatosan működő notebookok

Már a címből is sejthető, hogy egy ilyen jellegű fejlesztés nem a polgári szféra finanszírozásában zajlik. Az áttörés-jellegű energiatárolási módszerrel az Egyesült Államok légierejének kutatólaboratóriuma foglalkozik, ami nem meglepő: a hadiipar különösen sokat profitálhatna a nagy tárkapacitású akkumulátorokból. Az elgondolás az úgynevezett „betavoltaic” energiacellákra alapul, melyeket félvezetőanyagokból hoztak létre, és radioizotópokat használnak bennük, energiaforrás gyanánt. A radioaktív anyag bomlása során bétarészecskéket bocsát ki, melyek energiaforrásként való felhasználásával évekig, évtizedekig használhatók elektromos eszközök meghajtására.

Ez alapján akár azt is gondolhatnánk, hogy nukleáris veszélyt jelentenek az ilyen elemek, pedig ez nem igaz. Sem fúziós, sem fissziós, de még csak kémiai eljárást sem alkalmaznak ahhoz, hogy energiát állítsanak elő, vagyis nem keletkezik radioaktív vagy kémiailag ártalmas hulladék a bomlás során. A „betavoltaic” akkor hoz létre energiát, amikor egy elektron az akkumulátorban található anyag két rétege közötti felülethez ütközik. Ezt a bétaelektron-kibocsátásnak nevezett folyamatot a napcellák működéséhez lehet hasonlítani, csak itt nem külső energiát (a napsugárzást) használnak fel energiatermelésre.

Természetéből adódóan meglepően kicsik és vékonyak lehetnek az ilyen típusú energiaforrások. A benne található porózus szerkezetű szilíciumanyaggal gyűjtik össze a folyamat során létrejövő hidrogénizotópokat (trícium); ennek során pedig gyakorlatilag nem termelődik hő. Ebből adódóan sokkal alacsonyabb hőmérséklet érhető el az olyan elektronikai eszközöknél, mint a noteszgépek vagy mobiltelefonok – vagyis azok a készülékek, amelyeket jelenleg lítium-ionos energiaforrás működtet.

Mi történik akkor, amikor lemerülnek ezek a cellák? Nos, semleges hatású anyag marad vissza az életciklus végét követően, ami ráadásul – a jelenlegi állítások szerint – nem is mérgező, vagyis a környezetet nem terheli meg olyan mértékben, mint a ma használt akkumulátorok. És ha minden jól alakul, akkor nem is kell évtizedeket várni arra, hogy kipróbálhassuk: az űrkutatásban már alkalmazott technika 2-3 év múlva akár a boltok polcain is megjelenhet. Ára egyelőre nem ismert.