Connect with us

technokrata

Internet-sebesség: miért nem azt kapjuk, amire szerződtünk?

Kütyük

Internet-sebesség: miért nem azt kapjuk, amire szerződtünk?

Általános jelenség, hogy a szolgáltató által ígért adatátviteli sebességhez képest jóval lassabb hozzáférést kapnak az internetezők. Miért? Cikkünkből kiderül.

A legutolsó nagy sávszélesség-emelésre hazánkban az idei év elején került sor. Az ADSL-hozzáférések adatátviteli értékei (vagyis inkább csak a letöltés tempója) akkor jelentős mértékben nőtt, változatlan előfizetési díjért. Így megjelenhettek a másodpercenként 8 megabites letöltést ígérő Internet-hozzáférések, a hétköznapi ember számára is elfogadható áron. Az ár tehát elfogadható lett, de az elméleti és gyakorlati sebesség közötti eltérés gyakran nem.

Nem csak itthon jellemző ez a trend. Nemrég készítettek egy felmérést az Egyesült Királyságban, ahol kiderült, hogy a britek egy jelentős része (44 százalékuk) csupán a felét kapja az általa megvásárolt Internet-hozzáférési sebességeknek. A ködös Albion lakóinak internetezési lehetőségeit a moneysupermarket.com üzemeltetői vizsgálták meg, és arra a megállapításra jutottak, hogy habár a reklámok akár 16 Mbps-os sebességekkel is kecsegtetik leendő és meglévő ügyfeleiket, ezt csak a felhasználók hat százaléka éri el valójában.

A felmérés szerint egyre kisebb az elméleti és a tényleges sebesség közötti különbség, ahogy az egyre alacsonyabb sávszélességet kínáló Internet-hozzáféréseket nézzük. Egy fél megabites hozzáférés a szigetországban a gyakorlatban is hozza ezt a tempót, de egy 3 megabites csatlakozás letöltési sebessége az előfizetők többségénél 2,5 Mbps-nél nem kúszik magasabbra. A 8 megabites kapcsolatoknál pedig gyakran az is jó értéknek számít, ha sikerül meghaladni a 3 Mbps-os letöltési teljesítményt.

Ennek elsődleges oka az ADSL standard fizikai kivitelezéséből adódik. A telefonközponttól távolabbra eső felhasználóknál olyan mértékben gyengül a jel, hogy 2-3 kilométertől tekintve komoly csökkenés figyelhető meg az adatátviteli értékekben. Nem véletlen, hogy a szolgáltatók szinte mindegyike kiköti a szerződési feltételekben, hogy a reklámozott értékek az elméleti maximumok – többnyire mindkét irányban meghatároznak egy másik számot is, amit biztosan teljesít az adott hozzáférés. Jellemzően ezek az elméleti sebességek töredékénél kerülnek meghúzásra, tehát az ügyfélnek nincs joga panaszkodni.

Ám attól, mert a szolgáltató „bevédte” magát, a felhasználók még elégedetlenek, ha az amúgy 4-8 megabites letöltés még néha sem éri el az előfizetett sebesség környékét. Egyszerűbb lenne ilyenkor áttérni egy lassabb tempót kínáló csomaghoz, hiszen ezek olcsóbbak a szélesebb sávot kínáló hozzáférésekhez képest. Ezt viszont többnyire szintén nem teszik lehetővé a felhasználó számára az aláírt szerződési feltételek, vagy legalábbis ingyenesen nem.

Akadnak azonban más okok is, mint pusztán a központtól való távolság. Többen tapasztalták például, hogy a szolgáltató apróbb változtatásai (szoftverek, modemcsere stb.) okozták elő a sebességcsökkenést, sőt, volt olyan is, akinél úgy „emeltek” sávszélességet, hogy a korábbi tempóhoz képest lassabb lett az adatátvitel (holott elméletileg még szélesebb hozzáférést kapott). A történetek száma szinte végtelen, amint azt fórumunk is bizonyítja; és amíg nem üvegszálon keresztül érik el a háztartások az Internetet, addig valószínűleg nem is lesz komoly változás e téren.

Mit lehet tenni? Érdemes előbb egy kisebb adatátviteli sebességet kínáló Internet-hozzáférésre beruházni, és ha azt stabilan tudja a vonal, akkor lehet elgondolkodni az egy szinttel magasabbra lépésen. Mielőtt azonban meghoznánk a döntést, nem árt körülnézni a fórumokon, hogy mit írnak az adott szolgáltatásról az azt már használók: ha találunk környékbelit, aki elégedett broadband csatlakozásával, az jó jel lehet a fejlesztéshez.



Szólj hozzá!

További Kütyük

Technokrata a Face-en

Tesztek