Connect with us

technokrata

A mobiltelefon hatásai

Kütyük

A mobiltelefon hatásai

A mobiltársadalomkutatás eredményeit összegző kötetet mutatott be az MTA és a T-Mobile.

Újabb, a mobiltelefon társadalmi hatásait elemző, az ezzel összefüggő kutatásokat összegző kötet látott napvilágot a Magyar Tudományos Akadémia és a T-Mobile közös, a 21. század kommunikációja nevet viselő nemzetközi kutatásának keretében. A 2001 óta tartó program során a mostani, immáron negyedik magyar nyelvű kötet egyfelől kitér a mobiltársadalomkutatás eddigi eredményeire, másfelől a mobilitás hatásaival szembesülő társadalomtudományok új perspektíváit villantja fel. A ˝Mobiltársadalomkutatás: paradigmák – perspektívák˝ című új kötetet Nyíri Kristóf professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és Winkler János, a T-Mobile vezetője mutatta be a nagyközönségnek.

Kezdetben a mobilitás hatásainak kutatása interdiszciplináris feladatként jelent meg. Ebből, és az ezirányú kutatásokból az érintett diszciplínák mindegyike profitált. Általánosságban számot kellett vetniük azzal az új médiummal, amely immár fő kommunikációs környezetüket képezi. Ezen számvetés következtében 2005-re kialakult, és mára nyilvánvalóan visszavonhatatlanná vált a társadalomtudományok egyfajta transzformációja – a társadalomtudományok tartalmi alkalmazkodása a mobilvilághoz; másfelől létrejött az egyre inkább saját paradigmával bíró önálló kutatási irány, a mobiltársadalomtudomány.

A mobiltársadalomkutatás a mai magyar társadalomtudomány egyik nemzetközileg is ismert kutatási iránya, mely feleleveníti és hasznosítja az 1920-as/30-as évek úttörő magyar kommunikációfilozófiai felfedezéseit, Balogh József, Hajnal István és Balázs Béla munkásságát. A T-Mobile támogatásával és részvételével megvalósult kutatási programban bölcsész és mérnök képes volt egy nyelven beszélni.

A legújabb, a mobiltársadalomkutatás eredményeit összegző kötetet Pléh Csaba tanulmánya nyitja, annak az átfogó jelentőségű kérdésnek vizsgálatával, hogy vajon milyen kapcsolat áll fenn kommunikációs környezetünk és mentális szerveződésünk között. Ezt az átfogó kérdést Kondor Zsuzsanna a képi kommunikáció és képi reprezentáció specifikus dimenziója mentén elemzi tovább. Benedek András kommunikációs környezet és mentális szerveződés összefüggését a neveléstudomány szempontjából vizsgálja, Maradi István kommunikációs környezet és munkavégzés kapcsolatát, a mobilmunka fogalmát taglalja, míg Kovács Kristóf jelesül azt a hatást elemzi, amelyet a kommunikáció technológia változásai intelligenciánkra gyakorolnak. Sándor Klára empirikus anyagon vizsgálja mai kommunikációtechnológiai eszközeink nyelvi vonatkozásait. Kovács és Sándor elemzéseit összeköti a digitális írásbeliség kérdésköre, Sándor és Golden Dániel elemzéseit pedig az erőteljes evolúciós-antropológiai szemlélet.

Golden a mobiltelefonra mint a kiterjesztett érzékelés szervére tekint, többek között mint a távolságot áthidaló eszközre. Távolság, kommunikáció és tér a témája András Ferencnek, éspedig a tér abban a sajátos értelmezésben is, amellyel Manuel Castells – az Információ kora világhírű, Magyarországon is jól ismert szerzője – az ˝áramlások terét˝ az ˝időtlen idővel˝ köti össze. Castells és a mobilkommunikációval megváltozó idő tematikáját jelen kötetben Nyíri Kristóf szövi tovább, tér és kommunikáció tematikáját Szvetelszky Zsuzsanna, aki, ugyanúgy mint tanulmányában Bedő Viktor, téri szerveződés, közösségi szerveződés, és a közösségi szerveződés digitális térképi leképeződése kapcsolatait boncolgatja.

Közösségi lét, hálózati szerveződés és politikai részvétel összefüggéseit elemzi Prazsák Gergő; politikai részvétel, társadalmi nyilvánosság, mobilkommunikáció és internet összefüggéseit Dányi Endre. A társadalmi nyilvánosság átalakulásáról, az újságírás mobiltelefónia-implikálta radikális megváltozásáról, a bottom-up tanúság (˝testimony˝) térhódításáról szól Schneider Henrik tanulmánya; végül a tanúság szerepét taglalja a mai – mobil – tudományos kommunikációban Palló Gábor. A mobilkommunikáció átalakította a tudományos megismerés természetét – mint ahogyan az emberi megismerés természetét általában is.

Az MTA és a T-Mobile együttműködésének köszönhetően ˝21. század kommunikációja˝ című kutatási program keretében 2001 és 2005 között összesen nyolc tudományos konferencián, mintegy 35 nemzet képviseletében 160 előadó vett részt. A konferenciák nyomán megjelentetett három magyar, egy német és öt angol nyelvű kötet 26 nemzetet képviselő 134 szerző munkáját foglalja magában. Ezek a kötetek végigkísérték a 2001. és 2005. közötti időszak mobiltörténetét – és ezzel a közelmúlt technika- és társadalomtörténetének minden bizonnyal legdinamikusabb vonulatát. Mindenekelőtt azonban egy fiatal tudomány – a mobiltársadalomtudomány – első alapvetését, önmagára ébredését, önreflexióját jelentik.



Szólj hozzá!

További Kütyük

Technokrata a Face-en

Tesztek