Connect with us

Hirdetés

technokrata

Ma van az információs társadalom napja

Kütyük

Ma van az információs társadalom napja

De mit is jelent a fogalom?

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezetének (UNESCO) döntése értelmében – mely Információs Társadalom Világcsúcs (World Summit on the Information Society – WSIS) második állomásán érlelődött meg 2005-ben, Tuniszban – május 17-e immár második alkalommal az információs társadalom napja. Jó alkalom ez a nap arra, hogy tisztába kerüljünk a fogalommal, illetve tudatosítsuk, milyen hatásokat, lehetőségeket és feladatokat nyújt számunkra.

Az ”információs társadalom” a társadalomtörténet legújabb szakaszának leíró fogalma. A 20.század második felében a legfejlettebb országok fokozatosan „léptek át” az információs társadalomba, és néhány évtizeden belül várható, hogy a Föld lakóinak nagyobb része az akkorra már globálissá lett információs társadalomban él és dolgozik majd. Az ezredfordulóra az információs társadalom fogalmának használata rendkívül kiterjedtté vált, és már nemcsak a társadalomtudomány szótárában mindennapos, hanem előszeretettel nyúlnak hozzá a politikai tervezés és politikai marketing vagy az üzlet világának szereplői, és diadalmasan elterjedt az írott és az elektronikus média nyelvében is. Azonban éppen emiatt a hirtelen jött népszerűség miatt a kifejezés tartalma „felhígult”, használatakor egyre több ellentmondáshoz, megoldatlansághoz jutunk. Nem árt felidézni a szóösszetétel kialakulásának körülményeit.

Az információs társadalom szószerkezet, ahogyan ma használjuk, az 1960-as évek elejének japán társadalomtudományában bukkant fel először. A kifejezés japán változata (joho shakai, johoka shakai) Kisho Kurokawa, a híres építész és Tadao Umesao, a neves történész-antropológus 1961-es beszélgetései során születik meg. Írásban, egy tanulmány címeként 1964 januárjában jelenik meg először: a szerző ugyan Jiro Kamishima, de címet a szerkesztő, Michiko Igarashi adja a tanulmánynak (Az információs társadalmak szociológiája, Sociology in information societies).

Az első angol nyelvű előfordulás 1970-ből való, és szintén Yoneji Masuda nevéhez kötődik, aki egy (ugyanabban az évben nyomtatásban is megjelent) konferenciaelőadásban használja a kifejezést. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az (angol nyelvű) információs társadalom irodalom ne tekintene vissza ennél korábbi előzményekre: csak éppen más kifejezést használtak az új társadalmi-gazdasági minőségre: a „poszt-indusztriális társadalom” (post-industrial society) illetve a „fehérgalléros forradalom” (white-collar revolution) fogalmát.

A hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejéig úgy tűnt, hogy a posztindusztriális társadalom fogalma lesz a nagy társadalmi átalakulás leírására használt gyűjtőkategória, de a fogalom egyre ellentmondásosabb, egyre homályosabb lett. A száguldó technológiai forradalom újabb és újabb „csodáinak”, illetve az azokról tudósító médiának köszönhetően a kilencvenes évek közepére az információs társadalom fogalmának „akusztikáját” nem a szociológiai-társadalomelméleti modellek, hanem a technológiához való egyre erősebb kötődés határozta meg. Ezzel a leegyszerűsítő és leszűkítő, a fogalom eredeti jelentésétől mérföldekre távolodó „információs társadalommal” szemben teljes joggal vetődhetett fel, hogy épp a lényeg sikkad el benne. Hiszen az információs társadalom valódi dimenziói nem a távközlés és nem is a számítástechnika körül keresendők, hanem az oktatás, a tudomány, az innováció, az (új) gazdaság, a tartalom (content), a kultúra felől járhatók be.

És hogy miért is fontosak ezek a területek? A bizonytalan, tétova, dezorientált, jövőkép-nélküliségbe merevedő társadalom számára le kell tudni fordítani a kihívásokat mindennapi élethelyzetekre. Közérthetően el kell tudni magyarázni, hogy mi a „teljes kép”, a „big picture”. Mi a fősodor, mi a tét, hol vannak a veszélyek, hol vannak a beavatkozási pontok. El kell tudni mesélni, merre tart a világ, mik a legjobb és a legrosszabb gyakorlatok. Fel kell ismertetni a társadalom minden egyes tagjával, hogy épp az „ő” információs társadalmáról beszélünk: ki-ki saját és családja jövőjével gazdálkodik, amikor döntést hoz avval kapcsolatban, hogy mibe ugrik bele és miből marad ki.

Magyarországon ebből a hatalmas munkából közel tíz éve igyekszik kivenni részét a Műszaki Egyetemen működő Információs Társadalom és Trendkutató Központ. Az ITTK, mint egyetemi kutatóintézet az információs társadalom, internet szerteágazó témáinak alap- és alkalmazott kutatásával foglalkozik, miközben minden lehetséges eszközt felhasznál a tudatosítás érdekében: működteti a téma legrégebbi elektronikus heti hírlevelét, a lassan négyszázadik számát elérő INFINIT-et, 2001-ben negyedéves társadalomelméleti folyóiratot indított Információs Társadalom címmel, illetve könyvsorozatot hozott létre, valamint szakmai klubokat, konferenciákat is szervez – a tudatosságra azonban az eddigieknél is nagyobb szükség van.

Ha az információs társadalom napja csak kicsit segít abban, hogy néhányukkal megérteti: az információs társadalom nem alacsony szintű, kipipálható közpolitikai feladat, hanem a kormányzás egészét átható stratégiai imperatívusz. Nemcsak a társadalmat változtatja meg, hanem azt a módot is, ahogyan politikát csinálunk, egyetemet vagy közintézményt vezetünk. Korszerű tudásra, friss módszertani arzenálra, a nemzetközi standardok átvételére, mindenoldalú fiatalításra van szükség: minél később megy végbe az őrségváltás, annál több maradandó kárt okoz a Múlt. Márpedig az információs társadalom a jövőről szól, az év többi 364 napján is.



Szólj hozzá!

További Kütyük

Hirdetés

Népszerű

Hirdetés

Technokrata a Facebookon

Hirdetés

IoT-Magazin.hu

Hirdetés

Kütyük

Smart home

Így képzelik el a magyarok az álomotthonukat

2024. március 20. szerda

Office

Foglalj helyet, hogy helyet foglalhass!

2024. március 13. szerda

Smart home

Okoskészülék vagy hagyományos háztartási gép?

2024. február 28. szerda
owlet care babafigyelő

Smart home

OWLET CARE a magyarországi piacon!

2024. február 26. hétfő
Hirdetés

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu

Hirdetés