Connect with us

technokrata

Információs Társadalom Magyarországon – 2002–2006

Kütyük

Információs Társadalom Magyarországon – 2002–2006

Hat alapvető beavatkozási területet – tartalomszolgáltatás, infrastruktúra, infokommunikációs tudás és felhasználói ismeret, jogi- és társadalmi környezet, kutatásfejlesztés és esélyegyenlőség – jelöl meg a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS), amelynek kialakításában és gondozásában komoly szerep jutott az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottságnak (ITKTB). Elsőként a tartalomszolgáltatás területét nézzük át.

Gazdasági folyamatok informatikai támogatása
A MITS egyik fő célja a szervezetek folyamatainak megújítása, majd ezt követően a korszerű vállalatirányítási módszerek elterjesztése. E törekvés eredményeit elsősorban azzal lehet lemérni, hogy milyen szinten áll a vállalkozások ellátottsága korszerű integrált informatikai rendszerekkel, például vállalatirányítási rendszerrel, ügyfélkapcsolat-nyilvántartással, adatbányászati megoldással.

Az integrált vállalatirányítási rendszerek bevezetését azonban egyelőre a – legalább öt főt foglalkoztató – cégek zöme nem is tervezi. 2005-ben a 250, vagy annál több alkalmazottal működő, számítógépet használó megkérdezett cégeknek is majd a negyede, 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tervezi integrált vállalatirányítási rendszer bevezetését. (A vállalatirányítási megoldás bevezetésének közvetlen támogatása azonban nem megfelelő eszköz a cél elérésére, mert egyrészt elégtelenek a források minden vállalkozás támogatásához, másrészt eltereli a figyelmet a lényegről, a belső folyamatok korszerűsítéséről.)

Online kiskereskedelmi forgalom
Az internetes boltok forgalma nehezen mérhető, de azt tudjuk, hogy dinamikusan nő. Annyi tudható, hogy az internetes bolt túl van a bevezetési szakaszon, elfogadottá vált, és megkezdődött Magyarországon is a forgalom növekedése. A 2005-re becsült húsz milliárd forint körüli forgalom azonban még mindig csak töredéke (0,35 százaléka) a KSH által mért, 5642 milliárd forintos teljes kiskereskedelmi forgalomnak.

Internetes kereskedelem vásárlói oldalról
Az internetes vásárlásnak minden fajtáját – rendelés utánvéttel, rendelés átutalással, rendelés internetes (bankkártyás) fizetéssel – figyelembe veszik a felmérésnél. Magyarország esetében az Eurostat adatbázisába bekerült adatfelvétel először 2004-ben történt, korábbi adat nem áll rendelkezésre.

Az erőteljes, három százalékpontos magyarországi növekedést 2004-ről 2005-re okozhatja módszertani eltérés is, biztosabbat csak a 2006. évi adatfelvétel alapján lehet majd mondani.

2000 decembere, az első felmérés óta a banki ügyfelek számánál gyorsabban nő a felmérésben részt vevő bankok szolgáltatásait az interneten igénybe vevő lakossági ügyfelek száma, ami arra utal, hogy az internet elfogadottsága ezen a területen gyorsabban nőtt, mint az ügyfelek száma. A vállalatoknál az összefüggés gyengébbnek látszik.



Szólj hozzá!

További Kütyük

Technokrata a Face-en

Tesztek