Megtorpanás, lelassulás: kijózanítóak a World Internet Project ezévi eredményei

Többek között a fenti adatok láttak napvilágot az Információs Társadalom Szakmai Napok 2004. című rendezvény keretében november 23-án elhangzott előadásokon, melyeken a World Internet Project 2004-es felmérésének hazai eredményeit ismertették.

A World Internet Project „hazai kiadása” igazán jó időben, 2001-ben indult, amikor az Internet csak kevesek kiváltsága volt: a magyar lakosságnak ekkoriban csupán 17 százaléka használta a Világhálót. A projekt mögött állók azóta bíznak abban, és remélik évről évre, hogy valamelyik adatfelvétel után majd egyszer csak meredek felívelésről, minőségi ugrásról, fordulópontról számolhatnak be. Ebben a várakozásban azonban újra és újra, így ebben az évben is csalódni kellett. A tavalyi 25% után 2004-ben a lakosság 29 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szokta-e használni az Internetet. Ez lassú, ám biztos fejlődést jelent, de semmiképp sem áttörést. Még inkább elgondolkoztató ez a tendencia, ha azt az aggasztó adatot is számításba vesszük, miszerint az otthoni számítógépek terjedésének üteme lassul: egy év leforgása alatt lényegében változatlan maradt a számítógéppel ellátott háztartások aránya (32 %).

A látszólag lendület nélküli, kiszámítható, lanyha terjedés mögött azonban számos érdekes változás körvonalait látjuk kirajzolódni.

A WIP-kutatás eddigi talán legfontosabb eredménye, hogy az Internet-használat terjedését gátló tényezők között, már a kezdet kezdetén felhívta a figyelmet a materiális, anyagi jellegű okok mellett a kulturális, tudati sajátosságokra. A Világhálót nem használók csoportjában az évek folyamán egyre csökkent azok aránya, akik az „túl drágának” tartották Internetet, ám radikálisan, és meglepő módon nőtt azoké, akik azért nem használják a Világhálót, mert ez a lehetőség „nem érdekli” őket, vagy úgy vélik, hogy „nincs szükségük az Internetre”. Ez a tendencia idén is folytatódott és ezek az érvek immár a legfontosabbakká léptek elő.

Egy másik, a kutatásból jól kivehető, egyre erősödő tendencia a „digitális két Magyarország” modellje. A kifejezés arra a tapasztalatra utal, hogy az életkor és az iskolai végzettség mentén nemzetközi összehasonlításban is drasztikus különbség, digitális szakadék tátong a társadalom két része között. (Magyarázatként az iskolai Internet-elérést biztosító Sulinet-program említhető: míg a Sulinet-generációban, vagyis a 25 évesek, vagy annál fiatalabbak közt 70% az Internet-használók aránya, addig az idősebb generációkban csupán 20% internetezik. Fontos megemlíteni, hogy különösen alacsony a használók aránya a 60 évesnél idősebbek körében: csupán 2%.) A digitális szakadék nagyságrendje Magyarországon az adatok tanúsága szerint ráadásul az elmúlt egy esztendőben lényegében nem változott.

A World Internet Project – WIP

A WIP-et az amerikai UCLA (University of California at Los Angeles) és a szingapúri NTU (Nanyang Technological University) 1999 közepén indította útjára. Ez a világon egyedülálló vizsgálat egy tízéves időtartamú, nemzetközi összehasonlító longitudinális panelvizsgálat, amely az évről évre ismétlődő felvételek során nemcsak a 12-14 évesnél idősebb egyének Internet-használatáról, az ezzel kapcsolatos attitűdjeikről, hanem az Internet terjedéséről, a változások sebességéről, a használatot gátló és serkentő tényezők alakulásáról, a szándékolt és nem szándékolt társadalmi és kulturális következményeiről is képes lesz pontos képet adni. A WIP-hez 18 ország csatlakozott szerte a világban. A felmérés magyarországi lebonyolítására az ITTK és a TÁRKI Rt. közös kutatócsoportjának nyílt lehetősége.