Connect with us

technokrata

Újabb sebességrekord az Interneten

Kütyük

Újabb sebességrekord az Interneten

Ismét megdőlt az internetes adatátviteli sebességrekord, ám ezúttal Svédország és az USA között.

Már többször írtunk arról, hogy az európai, nukleáris kutatással foglalkozó szervezet, a CERN genfi székhelye és a Kaliforniai Technológiai Intézet hozzávetőleg 10.000 kilométeres távolságát mekkora tempóban tette meg nagy mennyiségű adat: tavaly ősszel például a kutatóknak 1,1 terabyte-nyi információhalmazt sikerült átpréselniük 5,44 gigabit/sec-os sebességgel a világ két, elég távoli pontja között. Idén aztán az Internet2 révén értek el újabb rekordot, amikor a fenti távolságon átlagosan 6,25 gigabitnyi adat száguldott a két végpont közt, másodpercenként. Ez az átlagos otthoni szélessávú Internet-hozzáférésekhez képest körülbelül tízezerszer gyorsabb kommunikációt jelent.

Ennél kicsivel lassabban, ám messzebbre küldött adatot az USA-beli Sprint távközlési vállalat, amikor a székhelyétől 16.346 kilométer távolságra levő Svéd Nemzeti Kutató és Oktatási Hálózatot (SUNET) célozták meg. A két szervezet a múlt héten jelentette be a kísérletet, melynek során 840 gigabyte-nyi adatot préseltek át kevesebb mint 27 perc alatt, ezzel átlagosan 4,23 gigabitet tudtak egy másodperc alatt elküldeni. Ez megegyezik 69.073 terabit egy másodperc alatt egy méterre való továbbításával, hogy valóban sebesség mértékegységben fejezzük ki a fenti tempót, ami már felülmúlja a CERN korábbi kísérletének hasonló értékét (igaz, csak hajszállal, az ugyanis – elméletileg – 68.431 terabitet továbbított egy méterre egy másodperc alatt).

A teszt során egyébként a 840 GB-nyi adatot egy San Jose-ban működő, 2 GHz-es Intel Xeon processzorral bíró szerver küldte a Svédország északi részén található hálózatba, javarészt a SprintLinken (a Sprint gerinchálózatán) és a GigaSUNET-en (a svédek 10 gigabites kutatóhálózatán) keresztül. Mindkét szervezet közölte, hogy mindezt úgy hajtották végre, hogy közben mások is igénybevették ezeket a hálózatokat, tehát elméletileg ennél nagyobb sebességet is elérhettek volna. A művelet egyébként összesen 40 routert érintett.

Persze mind a SUNET, mint a Sprint kutatói tisztában vannak azzal, hogy elsőségük tiszavirág életű lehet, hiszen az egyre nagyobb adatátviteli sebességek iránt fokozódik az igény. 1984 óta minden évben megduplázódott az Interneten keresztül utaztatott információ mennyisége – mivel ez a trend a továbbiakban is hasonlóképpen alakul, szükség is van az egyre nagyobb és nagyobb sebességre az Internet gerincén. Ráadásul kiderült, hogy egyes kutatási területek – nagyenergiájú fizika, asztrofizika, fúziós energia, bioinformatika stb. – a következő évtizedre már igényelni fogják a közel terabit/sec-os átviteli sebességre képes hálózatokat, így a fejlesztés nem pusztán erőfitogtatás, hanem a jövő igényeinek kielégíthetőségébe helyezett erőfeszítés.



Szólj hozzá!

További Kütyük

Technokrata a Face-en

Tesztek