Hatalmas befolyásoló tényezővé nőtte ki magát a játékipar

1 milliárd dollár – nem kevés pénz. Az USA-ban ekkorára becslik (IDC) az online játék 2004-es piacát, így egyáltalán nem meglepő, hogy már az olyan nagyok, mint az IBM vagy a Sun is kiaknázzák az ebben rejlő lehetőségeket. A Kék Óriás például a Butterfly.net révén a szuperszámítógépes hálózatokat kívánja az online játékok szolgálatába állítani; a Sun pedig tavaly hozta létre a Game Technologies Group nevű részlegét, mely a Java játékok terén kihasználható adottságait hivatott tovább terjeszteni. Még az olyan, talán a témától meglehetősen távol álló amerikai cégek is belefolytak a játéklázba, mint az Oracle: a vállalat saját grid technológiája segít a Sims Online hostolásában.

A növekedés ráadásul továbbra sem áll meg: az elkövetkező pár év alatt 12 hónaponként 20 százalékkal fog bővülni a piac, mely globálisan egy dekádot követően már 9-10 milliárd dollárt ér majd. A fejlődést nagyban segíti az ázsiai térség nagyütemű növekedése (persze Kína kommunista ideológiája valamelyest visszafoghatja ezt a folyamatot).

Mélyreható változások

Ezzel együtt olyan változások is előtérbe kerülnek, melyre sokan még nem gondoltak. Például az elkövetkező néhány év alatt az egyik legnagyobb kihívás az lesz a fejlesztők számára, hogy megértsék: az online játékok készítése nagyban eltér az offline szoftverek létrehozásától. Hiszen egy, az Interneten játszható program gyakran már meg sem jelenik fizikai, kézzelfogható formában, inkább szolgáltatásként lehet értékesíteni; ráadásul a projektért felelős cégnek nem ér véget ott a feladata, hogy a játék megjelenését követően kisebb-nagyobb patch-eket ad ki: a szoftver használatát lehetővé tevő infrastruktúrát folyamatosan fenn kell tartani, frissíteni.

Megoldást erre az outsourcing jelenthet, vélekednek az iparág egyes képviselői, akik szerint így a fejlesztőknek nem kell erőforrásokat fordítani a működés biztosítására, hanem teljes erővel koncentrálhatnak fő feladatokra. A feladat kihelyezésével ráadásul olyan előnyöket is élvezhetnek a játékok, amiket korábban nem: például a virtuális világok sokkal nagyobb kiterjedést kaphatnak abban az esetben, ha a felhasználók nincsenek egy vagy csak pár szerverre korlátozva.

Hasonló fejlesztésen dolgozik a Sun Game Server technológiája révén. A rendszer egy központi szerveren tárolja a játék működését leíró kódokat és az adatbázisokat, melyekhez kisebb szerverek csatlakoznak – a játékosok ez utóbbiakhoz férhetnek hozzá. Ez a megközelítés szemben áll a jelenleg tipikusnak mondható modellel, melynek keretében minden tartalmat minden szerverre elhelyeznek. A Sun technológiája nemcsak nagymértékben képes javítani a megbízhatóságot és a skálázhatóságot, hanem kiterjeszti a játékélményt is, fejtegette Chirs Melissinos, a Sun vezető játéktervezője. Melissinos szerint például így ledőlnek azok a korlátok, melyek jelenleg belimitálják az egy játékban részt vevők maximális számát.

Szélessávú Internet-hozzáférések

Ezzel együtt lecsökken a válaszidő, ami a játékos beavatkozása és az arra a központtól visszaérkező válasz között létezik, ezáltal még életszerűbbé válhat a szórakozás ezen formája. A trend ezenkívül komolyan hozzájárul a szélessávú Internet-hozzáférések elterjedéséhez is. Míg egy-két éve a legtöbb online játék úgy lett kialakítva, hogy dial-up kapcsolatokon keresztül is tökéletes élményt nyújtson (ezzel azonban számos lehetőséget kihasználatlanul hagyva), ma már egyre több fejlesztő kifejezetten annak tudatában készíti online játékát, hogy azt broadband Internet-hozzáféréseken keresztül fogják használni.