Connect with us

technokrata

Újraindult a Napster

Kütyük

Újraindult a Napster

Megváltozott kondíciókkal ugyan, de újraindult az egykor talán az Interneten leginkább ismert ˝márkanév˝, a Napster – célpontban továbbra is a zenék szerepelnek.

Az első, nagyvolumenű adatforgalmat bonyolító file-cserélő szoftver fénykorában több mint egymillió ember számára biztosította a dalok szabad letölthetőségét (igaz, illegálisan), s ez természetesen szúrta a kiadók szemét. A zeneipar első jelentős győzelmét könyvelhette el évekkel ezelőtt, amikor jogi úton sikerült bezáratnia a Napstert. A szolgáltatás egyébként ott bukott meg, hogy központi (index) szervereket használt az adatok kereshetőségének biztosítására – ez pedig a bíróság előtt egyenértékűnek bizonyult a jogsértő magatartás támogatásával. A jelenlegi, peer to peer hálózatoknál már nincsen(ek) ilyen elosztó szerver(ek), ezért aztán nem is nagyon talál rajtuk fogást a jogvédők közül talán leghírhedtebbnek tartott Amerikai Lemezkiadók Szövetsége, azaz az RIAA (sem).

Azóta sokan eltemették a Napstert (még árverése is bocsátották a megmaradt relikviákat), ám a CD-író szoftveréről (is) ismert cég komoly szándékkal vásárolta fel a nevet. Tervei között szerepelt ugyanis, hogy új életet lehel az egykor szebb napokat is megélt szolgáltatásba – no persze immáron legális köntösben. Voltaképp az Apple zeneboltja sikere utáni lendületet igyekszik kihasználni a Roxio azzal, hogy egy, az internetezők nagy része által ismert márkanévvel nyújt hasonló szolgáltatást, mint riválisai (Musicmatch, Fullaudio, Rhapsody, Musicnet stb.).

A macskafej ismét zenét hallgat

Csütörtökön ezért aztán útjára bocsátotta a cég a nemes egyszerűséggel csak Napster 2.0-nak nevezett internetes letöltési lehetőséget, melyet öt darab, ingyenesen letölthető dallal kíván még jobban népszerűsíteni. Reményeik nem is kispályásak: a Roxio úgy gondolja, hogy hamarosan a legerősebb lesz az összes, hasonló szolgáltatás között. Ezt két fegyvertényre alapozza: egyrészt a márkanév ismertségére számít, másrészt arra, hogy sok felhasználót fog megfogni az eddig senki más által nem alkalmazott üzleti modellel. Eszerint egyszerre fog a´la carte és előfizetős letöltési lehetőséget kínálni. Azaz a felhasználó eldöntheti, hogy egy bizonyos, rendszeresen fizetett havi összegért folyamatosan tölt-e le dalokat, vagy csak egy-egy dalért vagy albumért kíván fizetni.

A Jupiter Research elemzői szerint a következő öt év alatt megtriplázódik az online zeneletöltésekből származó bevétel – ám ezek között az előfizetői díjat előnyben részesítők nagyobb profittal számolhatnak (habár a felhasználók jelenleg jobban kedvelik az annyit fizetek, amennyit letöltök megoldásokat). Hosszú távra azt jósolják, hogy a zenét hallgatni vágyók az előfizetős szolgáltatások felé mozdulnak majd el.



Szólj hozzá!

További Kütyük

Technokrata a Face-en

Tesztek