Connect with us

technokrata

Üzleti modellváltás az internetes tartalmak piacán

Kütyük

Üzleti modellváltás az internetes tartalmak piacán

Az Interneten adatok, tartalmak után kutatva egyre több helyen tapasztalhatjuk, hogy a korábban elérhető cikkek, dokumentumok már csak bizonyos díj megfizetése után érhetőek el. Úgy tűnik végérvényesen elmúltak azok az idők, mikor szinte korlátlanul juthattunk információhoz, szinte bármely témában.

Természetesen ma is találhatók ingyenes tartalmak, azonban Gritsch Mátyás, az Elender Consulting vezető tanácsadója úgy látja, hogy ezek nagyon gyakran csak egy kis szeletét nyújtják a ténylegesen elérhető ismereteknek, lehetőségeknek. Különböző működési modellek kialakulásának vagyunk szemtanúi, miközben már vannak is arra vonatkozó tapasztalatok, hogy melyek is a valóban működőképes modellek. E működési modellek két kulcselemét tartjuk meghatározónak, egyrészt a fizetési modellt (árazás), másrészt a tartalmak közvetítésének modelljét, a „csatornapolitikát”.

Online tartalmak árazása

A „hagyományos” ingyenes üzleti modellek azon alapultak, hogy a hirdetők egyre több és több, és természetesen drágább hirdetést (bannert stb.) helyeznek el azokon a portálokon, amelyek tartalmukkal vonzzák a látogatókat. Ez a modell azonban elbukott, nem lehetett tartós növekedési pályára állítani olyan vállalatokat, amelyek saját fő tevékenységükre (tartalom) alapozva árbevételt nem termeltek, szinte kizárólag hirdetésekből (és nagyjából a 2000-es évig részvénykibocsátásból) éltek.

Ma reális alapokra helyezett, átlátható üzleti modellekre van szükség, vagyis arra, hogy közvetlen kapcsolat alakuljon ki a termék (digitális termék, tartalom) előállítása és felhasználása között. Az már másodlagos kérdés, hogy a fizetés miként történik: valamilyen átalány szerint (havidíj, éves előfizetés), vagy konkrétan minden egyes felhasználás (letöltés, lehívás stb.) esetében. (Természetesen lehetséges megoldás ezek kombinációja is.)

Csatornapolitika

Az Internet használatának kulcsa az egyes csatornák közötti összhang megteremtése. Így van ez például a bankok esetében, ahol az ügyfél választhat többek között a bankfiók, az ATM, a Mobilbank, és az internetes elérés között. Természetesen valamennyi csatornát ugyanaz az adatbázis kapcsol össze, ha valamelyikben érdemi változás (például egy tranzakció) történik, az információ megjelenik az adatbázisban, és ezzel a többi csatorna használatakor már információként szolgál.

A csatornák használatához természetesen eltérő költségek tartoznak, ha megrendelek egy cikket, azt letölthetem, de kérhetem a nyomtatott verzióját is. A letöltés során a szolgáltató cégnek nincsenek pótlólagos költségei a portál fenntartásán kívül, a nyomtatott verzió esetében ugyanakkor nyomtatási és szállítási költségek is felmerülnek még. Ilyen esetekben a szolgáltató cég akkor jár el helyesen, ha a költségstruktúráját követő árazási stratégiát alkalmaz, vagyis olcsóbb lehet a letöltés, mint a fizikai kiszállítás. (Ennek során természetesen számolni kell a portál amortizációs költségeivel is!) Az online csatorna használatát, az egyszerűség (csatornakombináció elkerülése) kedvéért, össze kell kötni valamilyen online fizetési megoldással.

Példák

A Wall Street Journal a gazdasági élet meghatározó napilapja. Először ők is ingyenes digitális változatot indítottak 1995-ben, ami körülbelül egy évig volt ingyenesen elérhető, ami alatt 650 ezer „előfizetőt” szereztek. A fizetőssé válás után (1997 végére) ez a szám 172 ezerre csökkent. Időközben ez a szám újra növekedésnek indult és ma mintegy 664 ezer online olvasója van a lapnak. Ők éves szinten 79 dollárt fizetnek az előfizetésért.

A McKinsey Quarterly 2002-ben tette fizetőssé a teljes szövegek elérését, azóta díjmentesen csak rövid bevezető szövegek olvashatók a cikkekről.

A Stiftung Warentest, az egyik legbefolyásosabb német fogyasztóvédelmi szervezet online magazinjában számos ingyenes cikk mellet több fizetős tartalom is szerepel. Ezek a fizetős tesztek darabonként 1 euróba kerülnek, de ha valaki előfizet, akkor 4,90-ért 15 eurónyi anyagot hívhat le. A cégnek havonta mintegy 25 ezer eurós bevétele származik az online értékesítésből. (Forrás: www.ecin.de) Ugyancsak terméktesztekkel foglalkozó online újság, a „Consumer Reports” is sikeresnek bizonyul, akik a siker titkaként a fogyasztók számára értékes információt jelölik meg.

A német RTL sikerműsorainak klipjeit adja hasonló konstrukciók keretében. Egy napos hozzáférés fél euróba, 5 napos hozzáférés 2 euróba kerül. Nem nagy tételekről van szó, pontosan azért, hogy a műsorok kispénzű rajongói is elérhetők legyenek. Ha csak néhány tízezer letöltésre fizetnek elő, már megtérül a hozzáférés biztosítása, ugyanakkor mindezeken felül az elérhető reklámhatás pozitív externáliaként jelentkezik.

Kihívások a piaci szereplők számára

A fizetős tartalmi modellek kialakítása során egyrészt arra kell figyelni, hogy jól átgondolt üzleti modell kerüljön kialakításra, megfontolt árazással, jól időzített piacra lépéssel. Ezzel együtt jelentős kihívást jelent a technológia oldaláról, hogy biztonságos, a fogyasztók által elfogadott fizetési modellek (technológiák) kerüljenek alkalmazásra.

A magyar modell

Magyarországon, mivel az Internet hazai fejlődése csak tisztes távolságból követi a világtendenciákat, nem alakult még ki az a szofisztikált igényekkel bíró felhasználói tömeg, amelyre alapozva a fizetős tartalomszolgáltatás rentábilissá tehető lenne. (Jelentős korlátot jelent a magyar nyelv világviszonylatokban korlátozott használhatósága.) Ugyanakkor a webes piacra áramló tömeges pénzek (kockázati tőke) sem állnak rendelkezésre. Ebből következően az állam lehet az egyetlen olyan szereplő, amely képes lehet a folyamat meggyorsítására. Ezért van különleges jelentősége az IHM-nek és a GKM-nek, hogy pályázataik keretében olyan tartalmakat hozhatnak felszínre, amelyek normál piaci körülmények között örökre elzárva maradnának.

Végszó

Az Internet egyik legfontosabb előnye, hogy az információhoz való hozzáférés majdhogynem korlátlan. Az információt (tartalmakat) azonban valakinek elő kell állítania, ami pedig nem olcsó dolog. Amennyiben az információt előállító cégek, egyének nem találják meg számításaikat pénzügyileg is, akkor nem fogják biztosítani az eddigi tartalmakat, így végül is az egész közösség lesz szegényebb.

Ugyanakkor véget ért az az időszak, amelyben homályos kapcsolat volt kimutatható a tartalom előállítása és finanszírozása között. A homály az internetes boom megtorpanásával csökkeni kezdett, talán meg is szűnt. Ma ebben a sokkal transzparensebb világban kell üzletet csinálni, legegyszerűbben úgy, hogy azzal fizettetjük meg a tartalmak előállítását, akik azt felhasználják.

A piaci modellek elterjedése ki fogja emelni azokat a szolgáltatókat, amelyek valóban tudnak valamilyen pluszt (értékes tartalmat) adni versenytársaikhoz képest. Akik erre nem képesek, függetlenül a kitalált üzleti modelltől, bukásra lesznek ítélve.



Szólj hozzá!

További Kütyük

Technokrata a Face-en

Tesztek