Connect with us

technokrata

Internetes társadalom ma, Magyarországon

Kütyük

Internetes társadalom ma, Magyarországon

A magyar internetes társadalom helyzete 2003 elején – többezres minta alapján mindenki képet alkothat, kik és mire használják a Világhálót Magyarországon.

Az NRC Piackutató és a TGI Magyarország hagyományos offline kutatással megalapozott felmérésének célja az volt, hogy a kutatók és az internetes piac szereplői világos és a gyakorlatban használható információkat kapjanak az internetes társadalomról, valamint a kutatásban részt vett portálok és honlapok látogatói köréről.

Több mint 5 ezer érvényes kérdőív adataiból az Internetet és az egyes honlapokat látogatók demográfiai jellemzői mellett kép alkotható azok fogyasztói-, valamint Internet- és médiahasználati szokásairól, továbbá kommunikációs- és reklámattitűdjeiről is. A felmérés a 18-69 év közötti, hetente legalább egy alkalommal internetezők több mint 600 ezres táborának legfontosabb demográfiai ismérveit és az Internet használatára vonatkozó sajátosságait mutatjuk be.

Folyamatosan csökkenő férfidominancia

Az internetezők között még mindig többségben vannak a férfiak, bár az elmúlt egy évben 3 százalékkal csökkent az arányuk, és így a hetente legalább egyszer internetezők 44 százaléka hölgy, s már csak 56 százaléka férfi. Természetesen jó néhány honlap látogatói körében ettől eltér a nemek megoszlása: egyes gazdasági, sporttémájú vagy számítástechnikai oldalak látogatói között még jelentősebb a férfidominancia, míg az úgynevezett női honlapokat értelemszerűen a nők látogatják többen – igaz, ezeknek is minden negyedik-ötödik látogatója férfi.

A 18-69 év közötti internetezők 55 százaléka nem töltötte még be a 30. életévét, további 36 százalék pedig még csak harmincas éveit tapossa. Mindössze 9 százaléknyian vannak azok, akik túl vannak már az ötvenedik születésnapjukon. A felmérés adatai szerint a 18 évnél idősebb internetezők 35 százaléka rendelkezik főiskolai vagy egyetemi diplomával, 56 százaléknak pedig középfokú a legmagasabb végzettsége.

Az internetezők között jelentős mértékben felül vannak reprezentálva a budapestiek, bár az elmúlt évhez képest valamelyest, 29 százalékról 27%-ra csökkent az arányuk. A gyakori internetezők 26 százaléka valamely megyeszékhelyen, 22%-a egyéb városban, 25% pedig falun internetezik.

Egyre tudatosabban használják az Internetet

A hetente legalább egyszer internetezők 38%-a naponta csatlakozik a Világhálóra, amelyet nem meglepő módon a legtöbben elektronikus levelezésre használnak: 91 százalék szokott e-maileket küldeni és fogadni. Internetes magazinokat, híreket 83 százalék szokott olvasni, az információkeresés pedig az internetezők négyötödére jellemző. Szoftverek, zenék, filmek és képek letöltése inkább a férfiakra jellemző, mint ahogy a tőzsdei információk böngészése és az online vásárlás is – ez utóbbi még mindig csupán az internetezők 13 százalékánál fordul elő. Az elmúlt évhez képest növekedett az internetes filmek (40%), illetve az MP3-as zenei file-ok (30%) letöltésre használók aránya is.

Az elmúlt évek adatait összehasonlítva láthatóvá válik, hogy az internetezők egyre tudatosabban használják ki az Internet nyújtotta lehetőségeket, hiszen míg 2001-ben a „szabadidő programok keresését” 44 százalék említett, ez az arány 2003-ra már elérte az 53 százalékot. A „vásárlás előtti információgyűjtés” is 31 százalékról, 42 százalékra, míg az „üzleti, banki, tőzsdei információk keresése” 22 százalékról, 28 százalékra növekedett. Az „online szolgáltatásokat keresők” aránya szintén majd 10 százalékkal, 32 százalékra nőtt az elmúlt két év alatt.

Online reklámok: kritikusabbak, de nem elutasítók az internetezők

Ha online reklámokról beszélünk, akkor az elmúlt években ez az a terület, ahol az internetezők véleménye a legmarkánsabban változott, hiszen míg 2001-ben 53% tartotta elfogadhatónak a hagyományos banner reklámokat, addig ez az arány 2003-ra 31%-ra zsugorodott, amely így az általános elfogadottság kategóriájába sorolta ezt a fajta technikát. Jelenleg a „legnépszerűbb” online hirdetési forma az internetezők válaszai alapján „a nyereményjátékkal egybekötött hirdetés” (ez lehet banner alapú is), amelyet a válaszadók 47%-a szerint elfogadható hirdetési módszer. E mögött több mint 10% százalékkal lemaradva a hírlevélben történő reklámozás (35%), az e-mailes levélreklám (34%), illetve a szponzorált weblap (32%) található. A legkevésbé elfogadott vagy mondhatni negatív hatást elérő hirdetési eszközök a kéretlen levélreklámok vagy SPAM-ek (2%), illetve az „egérkövető hirdetés”, amelyet mindössze a hetente internetezők 4%-a tart elfogadhatónak. A megrögzött reklámellenesek aránya az elmúlt években lényegében nem változott, hiszen az internetezők mindössze 8%-a mondja, hogy „egyik online hirdetési formát sem tartja elfogadhatónak”.

A VLR 2003 és egyéb internetezőket érintő kutatások alapján megállapítható, hogy a hazai internetes társadalom nemcsak nagyságában, de attitűdjében is folyamatosan változik. Az eredmények alapján elmondható, hogy az internetezők közössége egyre tudatosabban használja és kritikusabban vizsgálja a hazai online szolgáltatásokat és médiumokat, amely azt is jelenti, hogy az interneten már jelenlévő vagy hirdetni kívánó vállalatok nem hagyhatják figyelmen kívül az internetezők véleményét, illetve elvárásait. A VLR 2003 és a többi online kutatás az internetezők segítségével nemcsak adatok, de gyakorlati segítséget nyújt abban, hogy a megfelelő helyen és módon jutassa el üzenetét az egyre tudatosabb internetezőkhöz.

Módszertan

A VLR 2003 online látogatói életstílus kutatás adatfelvétele 222 mintavételi ponton: 2003 január 29. és 2003 március 04. között történt. Online banner reklámok, illetve e-mail reklámok segítségével véletlen mintavételt alkalmaztak a kutatók, illetve az NRC NetPanel.hu rendszeres internetezői közül egy korrekciós minta segítségével biztosították a kutatás hitelességét. A kérdőívet kitöltők válaszait logikailag és tartalmilag, illetve telefonos és e-mailes módszerrel ellenőrizték a kutató cégek. Az ellenőrzött és tisztított adatbázis a TGI legfrissebb adatbázisából származó hazai gyakori (hetente legalább egyszer) internetezők adatai alapján került súlyozásra (nem, kor, település típusa, internetezési helye és gyakorisága alapján). Az adatok ellenőrzése után, egy 5006 fős adatbázist felhasználva kaphatunk képet a hazai 18-69 éves gyakori internetezőkről, továbbá 72 hazai honlap, illetve két online hirdetési hálózat látogatói összetételéről.



Szólj hozzá!

További Kütyük

Technokrata a Face-en

Tesztek