A Sunncomm a Stealth Medialabs-szal karöltve dolgozik azon, hogy létrehozzon egy ˝szuper-vízjelet˝, amely beágyazható lenne zeneállományokba. Ez a jel még akkor is megmaradna, ha a felhasználó digitálisan tömörítené vagy újrarögzítené egy analóg kapcsolattal – sőt, még a rádióból való zenefelvétel esetén is jelen lenne a zenében.
Ezen túlmutat a Sunncomm azon felfedezése, hogy a vízjelre hasonlító technológia nemcsak ezen célból alkalmazható, hanem jóval nagyobb távlatokat nyithat, mint korábban gondolták. Lehetőség nyílik például arra, hogy megjegyzéseket vagy akár képeket szállítson magában a zenefile. Ugyan elsősorban a másolásvédelemre koncentráltak a ˝szuper-vízjel˝ létrehozásakor, ám a kiadókat bizonyára az egyéb célú felhasználás is érdekelné.
Már számos megoldás napvilágot látott a másolásvédelem témakörét tekintve, a kiadókat azonban még mindig aggasztják bizonyos problémák: a nem az összes lejátszóban működő lemezek, a számítógépekkel inkompatibilis termékek komoly ellenállást váltottak ki a felhasználókból.
Az új technológia működési elve a következő: a bináris adat (amely lehet a vízjel vagy más információ) kódolásra kerül a sztereó audiojelben, az akusztikai sajátosságok figyelembe vételével. Ennek eredményeként közönséges halandó számára hallhatatlan lesz a változás, ami a dalt éri – az audiofilek számára ez azonban talán gondot jelenthet. Mivel a jel magába a zenébe kerül beágyazásra, ezért eléggé nehéz eltüntetni belőle – legalábbis anélkül, hogy a hangzás ne változna meg jelentősen (a fejlesztők reményei szerint).
20 kilobit másodpercenként: maximum ekkora sávszélesség állhat rendelkezésre annak, aki ki szeretné használni a technológiát. Ennél nagyobb mértékű sávszélesség-foglalás már vagy a letöltési időt növelné meg észrevehetően, vagy a dal szerkezetében okozna jobban hallható változásokat. Alkalmazásáról nem érkezett információ.