Connect with us

technokrata

3G mobilrendszerek

Kütyük

3G mobilrendszerek

Tényleg annyira várjuk már őket, vagy csak kidobott pénz? Több elemzés szerint, közte a neves Wharton egyetemé is, a 3G (harmadik generációs) mobilrendszerek fejlesztése és telepítése, azaz ami most folyik, csak elfecsérelt pénz.

Anno volt az 1G, mely analóg módon továbbította a hangot a felhasználók között. Ez után született meg a 2G, mely digitálisan kódolta a továbbítandó jeleket, ezzel jelentősen hatékonyabban kihasználva a sávszélességet, és javítva a minőséget. Napjainkban találkozhatunk a 2,5G-vel, mely alkalmassá teszi a rendszert adatcsomagok küldésére is. Ilyen például a GPRS. A GSM (Global System for Mobile Communications) rendszerek 2G rendszerek. Ezek bővített változatai a GPRS (General Packet Radio Service) rendszerek.

Gerald Faulhaber, a Wharton professzora, szkeptikus a 3G jövőjét illetően. A kijelző és telefon méretek egyre apróbbak, billentyű valószínűleg nem lesz, így nem biztos, hogy lesz egyáltalán értelme ennek az egésznek. Ahhoz, hogy egy rendszert elfogadjanak az emberek, meg kell őket győzni arról, hogy az jó. Ehhez látni kellene az eszközt, és rajta azt az alkalmazást, amit majd a felhasználó használni akar.

Tény, hogy Japánban, az NTT DoCoMo által bevezetett i-Mode nagyon népszerű a fiatalok körében, de fontos megnézni, hogy miért: bár nagyobb az i-Mode készülékek kijelzője a szokásosnál, mégsem böngésznek vele sokat (sőt), hanem inkább hálózati játékokat játszanak, illetve üzeneteket küldenek.

A 3G rettentő nagy sávszélességet ígér, mindamellett, hogy a felhasználó éjjel-nappal online van vele (azaz a készülék bármikor kaphat adatot, mert nem időalapú a számlázás). Ezzel az a gond, hogy a folyamatos kapcsolat már most is megvan (GPRS), és nagy sávszélesség nagyon ritkán kell tenyérgépbe. E-mail, tőzsde-, és egyéb információk mind alacsony sávszélességet igénylő alkalmazások. Zene? A 3G hálózatok segítségével már zenét is hallgathatunk online. De mi lesz akkor az MP3-lejátszókkal, rádiókkal? Természetesen ezekre az embereknek nincs szükségük 24 órában, így kérdéses, hogy ez indok-e egyáltalán a rendszer mellet.

Ne felejtsük el, hogy nem a rövidítéseken múlik (WAP, GSM, GPRS, EDGE, CDMA stb.), hanem azon, hogy a közönség hasznosnak találja-e a dolgot. Jelen pillanatba a kormányok, főként Németországban és Angliában, rettenetes pénzeket kerestek a frekvenciasáv eladásával. Az azt megvásárló mobilszolgáltatók még nem is igen tudják, hogy mit vettek, de rövidtávú kifizetődésről semmiképpen nem beszélhetünk. Erről, elemzések szerint, körülbelül 10 éves távlatban gondolkodhatunk.

Amennyiben egy szolgáltatónak sávszélesség problémái lennének, a 3G egy nagyon jó alternatíva lenne, de jelen pillanatban, még a túlzsúfolt Európában sem küzdenek sehol túlterheltséggel.

Tény, hogy egy rövid GPRS kabátos PocketPC teszt után öröm volt visszafordulni a 17 colos monitor elé. Azt, hogy aztán mit hoz a jövő, egyelőre senki nem tudhatja…



Szólj hozzá!

További Kütyük

Technokrata a Face-en

Tesztek