Connect with us

technokrata

Legyen a Dacia az Év autója, léccilécci

20101109121414.jpg

Garázs

Legyen a Dacia az Év autója, léccilécci

Az Automobil.hu voksolt. Ön melyiket választaná?

A 2011-es Év autója-címért 41 újdonság indult, az 59 tagú zsűri a minap a szokásos hetesre szűkítette a listát. Versenyben maradt az Alfa Romeo Giulietta, a Citroën C3/DS3, a Dacia Duster, a Ford C-Max/Grand C-Max, az Opel/Vauxhall Meriva és a Volvo S60/V60 páros. No és meglepetésre idén egy villanyautó, a Nissan Leaf is bekerült a döntőbe.

Nyilván közel nem olyan fontos ez a választás, mi valamiért ilyenkor mégis egymásnak esünk, értetlenkedünk, elmélkedünk, s meghozzuk a magunk döntését. Az alábbiakban a szerkesztőség négy tagjának véleménye olvasható, és hát ezek után még inkább kíváncsiak vagyunk, hogyan voksol a nemzetközi autósújságíró-grémium, mi lesz a végeredmény (november 29-én kiderül). De leginkábbis az ön véleménye érdekel minket – várjuk a kommenteket és/vagy szavazzon címlapunk nyitó oldalán is, köszönjük.

Várkonyi Gábor favoritja a DS3

Alfa: Nem lenne meglepő, ha a 147-es utódja jó helyezést érne el, de a győzelemhez szerintem ezúttal kevés lesz a szép külső és friss technika. A szép külső ugyanis nem annyira egyértelműen ütős, mint amilyen tíz évvel ezelőtt a 147-é volt. A vadonatúj platformra épülő Giulietta bizonyított a töréspróbán, tesztre nemsokára megkapjuk, addig viszont csak abból tudok ítélkezni, hogy néhány kilométernyi vezetés után milyen benyomásaim voltak az új Alfáról. Minden értelemben érezhető a komoly előrelépés műszaki értelemben, izgalmas a motorkínálat, de kicsit steril az élmény ahhoz képest, amit egy olasz autótól várnánk.

                                                                                                     Az elmúlt 20 év győztesei

 2010  Volkswagen Polo 
 2009  Opel Insignia
 2008  Fiat 500
 2007  Ford S-Max
 2006  Renault Clio
 2005  Toyota Prius
 2004  Fiat Panda
 2003  Renault Megane
 2002  Peugeot 307
 2001  Alfa Romeo 147
 2000  Toyota Yaris
 1999  Ford Focus
 1998  Alfa Romeo 156
 1997  Renault Scenic
 1996  Fiat Bravo/Brava
 1995  Fiat Punto
 1994  Ford Mondeo
 1993  Nissan Micra
 1992  Volkswagen Golf
 1991   Renault Clio

Citroën: Egy teszt keretében már részletesen szétajnároztam a DS3-at. Szerintem minden eszköze megvan ahhoz, hogy a végső győzelemért is ringbe szállhasson. Nem csupán a márka eddigi autóihoz, hanem bármelyik konkurenséhez képest is bőven van mit nyújtania. Remek motorpaletta, végre jó váltó, sportos, játékos futómű, és nem utolsósorban izgalmas formavilág. Ezt a kombinációt szokták szeretni a zsűritagok. A sima C3 sem rossz autó, de egyértelműen haloványabb a maga kategóriájában, mint a DS3. Egy példával illusztrálva: a DS3-at bátran össze lehet ereszteni a nála 15-20%-kal többe kerülő Minivel, végső soron ízlés kérdése, ki melyikbe szeret bele. A C3-at egy nála valamivel drágább Polóval összehasonlítva a mérleg nyelve objektív szempontok szerint egyértelműen az utóbbi felé fog mutatni, még akkor is, ha a C3-ban kétségtelenül jelen lévő báj is terítékre kerül.

Dacia: Lassan kezdjük elfeledni azokat az időket, amikor egy autó árába nem volt beépítve sem a “dájnamik lájn”, sem a színes-szagos, generált műanyag életérzés, sem a felfújt presztízs felára. Csupán egy jól használható autót kaptunk a pénzünkért. Akkora összegért, ami vállalható egy átlag középosztálybeli családnak, és nem kell érte 10 évre eladósodni. Vallom, hogy az autóipari innovációknak egy jelentős része kidobott pénz és energia. Jó látni végre megint egy olyan kocsit, ami azt adja, amiért hajdanán még vásároltunk autókat. Egységnyi pénzért a létező legnagyobb használati értéket. Igen, valóban puritán a belseje, és igen, dolgozik bennem akkora sznobság,hogy magamnak valószínűleg inkább egy 5 éves használt SUV-t vennék a Duster helyett, de ez az én személyes butaságom, észérvek a Dacia mellett szólnak. Szenzáció lenne, ha nyerne, de kevés esélyt látok rá sajnos. Hozzászoktunk a marketingmaszlaghoz.

Ford: Csupán álló helyzetben sikerült szemügyre vennem, vezetni sajnos még nem tudtam. Bár nem dizájnversenyről van szó (egyesek szerint mégis), a C-Maxnál mindenképpen megemlíteném, hogy amennyire nagy dobás volt az előd (kiegyensúlyozott, átgondolt, okos formatervével), annyira elfuseráltnak tűnik a mostani, főleg a Grand kivitel. Mellette szól, hogy a viszonylag drága, de praktikus tolóajtós megoldást választották, ami a nagyobb egyterűeknél sem mindig fér bele a büdzsébe. A Fordot ismerve valószínűleg remek futóművet terveztek az autó alá, az új Focusból kiindulva viszont az anyagválasztás továbbra is alulról fogja közelíteni az átlagot. Ha az árral is hasonlóan bánnak a Fordnál, akkor nem lennék meglepve egy jó helyezésen.

Nissan: Az első fecskék egyike elektromos autó-ügyben a Leaf. Nem a szokásos tessék-lássék bevásárlóautó-érzés, mint a többi, inkább csak reklámnak jó kisautónál. Kinézetre akár lehetne egy bátrabban sikerült Almera-utód is, utastere kényelmesnek és funkcionálisnak tűnt, viszont elég elnagyoltan kidolgozottnak. Vélhetően nem a minőségérzet tökéletesre csiszolására akarták költeni a hajtáslánc fejlesztésére szánt pénzt. Nem is baj, viszont azt jó lenne tudni, hogy milyen körülmények között lehet elérni a maximális hatótávot az elektromos autóval, illetve, hogy pontosan milyen áron vihetünk haza egy Leafet.

Opel: Időközben már kétszer is járt nálunk az Opel forradalminak hirdetett kis egyterűje (benzines teszt hamarosan). Szépen illeszkedik az Insignia, Astra fémjelezte új Opel-világba kellemes futóművel, jó anyagválasztással, érdekes ajtónyitási koncepcióval. A csupán papíron erős, életben inkább közepes motorok nem győztek meg maradéktalanul, de összességében mégis kellemes autónak tartom a Merivát. Az Insignia győzelme szerintem túl közel van még ahhoz, hogy újra esélye legyen az Opelnek.

Volvo: Drága autóknak ritkán terem babér az Év autója-választáson, ezért vagyok kissé szkeptikus az S60 végső győzelmét illetően. Egyébként mindene megvan ahhoz, hogy meglágyítsa a zsűritagok szívét: tele van tömve biztonsági innovációkkal, szinte felsorolni is nehéz, mennyi ketyere óvja életünket a Volvóban, főleg aktív biztonsági szempontból. Szép formaterv, amely intelligensen értelmezi újra a márka értékét, Volvótól nem látott sportos viselkedés. A kontra oldalon ott áll a kevéssé praktikus karosszéria kicsi csomagtartóval és a viszonylag lassú automata váltó.

Gellér Attila az elektromosságban látja a jövőt

1. Nissan Leaf
2. Dacia Duster
3. Volvo S60/V60
4. Citroën C3/DS3
5. Opel Meriva
6. Alfa Romeo Giulietta
7. Ford C-Max

Ha már sorrendet kell állítani, üssön nagyot: sok más európai kollégához hasonlóan nyilván csak képen és autószalonon láttam a Nissan Leafet – első helye nálam azt jelzi, hogy az elektromos hajtásban látom a jövőt. A Dacia Duster nem szép, de olcsó és sokat tud, ha nem lenne itt a Leaf, lazán vihetné az aranyat. Harmadik helyet ér nálam a Volvo merész stílusváltása és az S60-ban debütált gyalogosbiztonsági rendszer, utóbbi ugyan egy-két bemutatón csúnyát buktázott, de a fejlesztések iránya ettől még szimpatikus, csiszolgatni kell és rendben lesz. Az Opel Meriva újszerű ajtókialakításával válthatja meg a világot, az Alfa Romeo Giuliettának pedig hiába van príma futóműve, formailag szerintem tévedés, és a helykínálattal sem vagyok kibékülve. A Citroën a DS3-mal végre letett valamit az asztalra, a negyedik hely megelőlegezett bizalom a francia márka felé, a Ford C-Maxot pedig inkább frissítésnek nevezném, mintsem teljesen új modellnek – a hetesből a fix utolsó hely az övé.

Vollner Károly is a Leafre tesz

Bátor vállalkozás a teljesen elektromos hajtású Nissan Leaf, hiszen eddig tömeggyártó nem igen próbált piacra lépni ehhez hasonló megoldású járművel. Éppen ezért érdemesnek tartom az első helyre. A Dacia remek szereplésében sincs kétségem; a francia-román cég fityiszt mutatott a konkurenseknek a Duster árával, ugyanakkor az autó képességei sem rosszak, terepen is jól muzsikál, de akár családi autónak is beválik. A többi modellben nem látok olyan különlegességet, amely tulajdonság miatt bármelyiküket is az első helyre tenném.

Kántor István akkor is a Daciával szimpatizál

Mert bár a Duster valószínűleg nem nyerhet, akkor is ő a leginkább “autó” autó. Becsületes, dolgos, ár/érték arányban verhetetlen. Strapabíró. És reális. Nem úgy, mint a Leaf, amely (társaival együtt) hozzánk – állami támogatás, infrastruktúra és pénz hiányában – ki tudja, mikor érkezhet meg. A DS3 valóban meglepően jól sikerült, s ha azt vesszük, hogy tömegmodellnek ott van mögötte a szintén nem rossz C3… A Giulietta túl modern, nem elég dögös, az S60 biztonságos, de embertelen jövőképet vetít elénk, a Meriva és a C-Max praktikus, nem több.

A Dacia sikere mesebeli volna, szurkolok. A Citroën megérdemelné a díjat. A Nissan Leaf és a további kismillió elektromos autó még ráér – nemsokára majd ők tarolnak. A többiektől a hétbe kerülés is jó eredmény, persze ettől még bármelyiküket kihozhatják győztesnek – az elmúlt években tapasztaltak alapján már semmin sem rökönyödünk meg.

1. Dacia Duster
2. Citroën C3/DS3
3. Nissan Leaf
4. Alfa Romeo Giulietta
5. Volvo S60/V60
6. Opel Meriva
7. Ford C-Max/Grand C-Max



Szólj hozzá!

További Garázs

Technokrata a Face-en

Tesztek