Connect with us

technokrata

20100704213005.jpg

Garázs

Hol a pénz?

Autóhitelezés I.
Beszűkültek a lehetőségek, az alacsony kezdőrészletet el kell felejteni.

Jó hírektől volt hangos a gazdasági sajtó májusban. A makróadatok alakulásából úgy tűnt, Magyarországon véget ért a recesszió, ráadásul a gazdaság növekedése is az elemzői várakozásokat meghaladó mértékű volt az év első felében. Viszont az autós szektorban a bizakodó előjelek ellenére katasztrófaközeli állapotot láthatunk. Egyrészt nincs újautó-eladás. Igaz, hogy a csökkenés üteme mérséklődött (áprilisban még több mint 45 százalékos mínusz volt az előző év azonos hónapjához képest, májusban pedig már “csak” 24,9), ezzel együtt úgy néz ki, idén is messze leszünk a bűvös százezres eladási darabszámtól. Iparági szakértői becslések szerint tízezer munkahely szűnt meg e területen Magyarországon, amin nem lehet csodálkozni, hiszen a sokszázezres eladáshoz felkészített kereskedői hálózatok most legfeljebb a szervizelésből és az alkatrészeladásokból élnek; van olyan hazai szalon, ahol év eleje óta nem adtak el új autót!

Szorosan kapcsolódik e területhez a lízingpiac is, nos, ott talán még rosszabb a helyzet. A tavalyi körülbelül 60 ezres autóeladás csak egy jelentéktelen részénél vettek igénybe bármilyen pénzügyi szolgáltatást, aki üzletet kötött a kereskedővel, inkább a készpénzt favorizálta. Tény az is, hogy megfizethető és piacképes termékük se nagyon volt a pénzintézeteknek, a válság egyik folyományaként mindenki drasztikus szigorításokat vezetett be, és a hitelkihelyezésre szánt összegek is tetemesen csökkentek. Magyarország gazdasági pozícióját tekintve rossz helyzetben van, hiszen a hazai leányvállalatok külföldi anyagbankjai a “gyarmaton” még inkább összehúzzák a nadrágszíjat.

Bertalan Gábor, a Lanson Flottakezelő szakértője szerint tavaly nagyon rövid pórázra fogták az itteni finanszírozókat a tulajdonosok, sok esetben komoly karcsúsító átalakításokat hajtottak végre a cégeknél, volt olyan társaság, amelyik egyszerűen kivonult Magyarországról vagy beszüntette a gépjármű-lízinges tevékenységét. Rengeteg embert elküldtek, s olyan feltételekkel adtak csak pénzt, hogy az érdeklődők zöme nem tudott élni a lehetőséggel; 30-40 százalékos önerő, rövid futamidő.

A hitelezést a kormány is mind újabb “megszorító csomagokkal” próbálta meg visszafogni, pontosabban úgy átalakítani, hogy az kaphasson hitelt, aki hosszú távon is tudja fizetni a törlesztőrészleteket. Nemcsak a vevők, a kereskedők is megérezték a “pénzstopot”, ma van olyan nagymúltú szalon, amelyik egyáltalán nem tud forráshoz jutni. A 2010-es év a javuló európai gazdasági mutatóknak köszönhetően a bankok életében is pozitív változást hozott. Megnyíltak a források, így némi késéssel a tavasz második felére nálunk is nőtt a finanszírozásra fordítható keret. Ugyanakkor ezeket a pénzeket igyekeznek nagy eséllyel megtérülő üzletekbe forgatni. Ennek következménye, hogy az egyszerű, sok kockázatot rejtő autóhitel-konstrukció szinte teljesen visszaszorult. Magánszemélyeknek jött a pénzügyi lízing (az autó tulajdonosa a finanszírozó marad, egyébként a többi feltétel a hagyományos hitellel megegyezik), s “felértékelődtek” a biztosabb konstrukciók, mint a flottafinanszírozás vagy a tartós bérlet.

Még többet a hitelekről

Sorozatot indítunk az autófinanszírozásról. Első, bevezetőnek szánt anyagunkat rendszeres időközönként továbbiak követik, amelyekben írunk a különféle konstrukciók feltételeiről, az új- és használtautós termékek közti különbségekről. Olyan praktikus tanácsokat és információkat osztunk meg, amik segíthetnek az autóvásárlás előtt állóknak.

Az állami szigorítások eredménye, hogy most úgy tűnik, a devizahitelezés teljesen eltűnhet a piacról, maradnak a forintos konstrukciók. Látszik: lassan úgy beszűkülnek a lehetőségek, mint a kilencvenes években, amikor csak az vett fel hitelt, akinek valóban ez az egy lehetősége volt az autóvásárlás finanszírozására. Igaz, most a kamatok sokkal alacsonyabbak, ezzel együtt a forintra fizetendő mindenféle költség együttesen még mindig magasabb, mint a devizahiteleknél. Persze most az árfolyamkockázat a “mumus”, a pénzügyi kormányzat mindenáron el akarja kerülni, hogy a devizaadósok tábora tovább szélesedjen.



Szólj hozzá!

További Garázs

Technokrata a Face-en

Tesztek