Connect with us

Hirdetés

technokrata

Szebb jövő elé néznek a hazai startupperek

Startup

Szebb jövő elé néznek a hazai startupperek

A gazdasági, politikai és tudományos vezetők szerint Magyarországnak és a régiónak is hatalmas esélyt teremthet a kiemelkedésre a kutatás-fejlesztés és az innováció.

Az innováció kulcsfontosságú Magyarország és a régió gazdaságának fejlődése szempontjából az AJTK több mint 200 iparági és szakpolitikai, illetve tudományos vezető megkérdezésén alapuló felmérése szerint. A régiós think.BDPST innovációs konferenciát is megszervező Tudásközpont kutatásában a válaszadók kilenctizede úgy véli, meghatározó a kutatás-fejlesztés (k+f), illetve az innováció szerepe a magyar gazdaság szempontjából, több mint harmaduk egyenesen kiemelt fontosságúnak ítélte ezeket a területeket. A megkérdezett szakértők 40 százaléka az innováció társadalmi hatását is különösen lényegesnek tartotta.

A válaszadók szerint Magyarország jól áll az egy főre jutó doktori végzettségek és startup-vállalkozások szempontjából, azonban az innováció-technológiai szektor árbevételét, költéseit, illetve az innovatív eszközök nemzetközi piaci jelenlétét tekintve még komoly fejlődésre van szükség. A válaszadók nagyjából egyenlő arányban (40-40 százalék) tartják – inkább és kevésbé – innovatívnak Magyarországot, a „sereghajtó” kategóriát azonban csak 3 százalék jelölte meg.

business3

A leginkább innovatívnak tartott hazai iparágak közül a lista élén a biotechnológia/gyógyszeripar, a design, a szoftverfejlesztés és az orvosiműszer-gyártás áll – az egészségügyi területet a válaszadók közel harmada sorolta a legújítóbb területek közé. A nanotechnológia, a robotika és az információtechnológia a megkérdezettek közel ötöde szerint tartozik az innováció élvonalába.

Az innováció szempontjából kívánatosnak tartott fejlesztések célpontjaként elsősorban a designt és a kisvárosi szolgáltatásokat (okos megoldásokat) jelölték meg a kutatásban résztvevők. Az innovációs besorolás alapján a design jól működő és továbbfejlesztendő területként jelenik meg a válaszadók véleménye alapján, míg a kisvárosi szolgáltatásokat elmaradást mutató területként jelölték meg a szakértők. A robotika, a nanotechnológia és az orvosiműszer-gyártás további fejlesztését a válaszadók több mint ötöde látja szükséges iránynak, jelezve, hogy a szakmában erőteljes igény mutatkozik az e területeken zajló innovációs folyamatok erősítésére.

A hazai innováció hajtóerői közül a megkérdezett vezetők leginkább a felsőoktatás minőségét, illetve a magyar emberek innovatív hozzáállását és a magyar kultúra innovatív erejét emelték ki (23-23 százalék). Az európai integrációt, támogatást, illetve a nemzetközi környezet szerepét azonban ennél is többen említették, a válaszadók közel harmada szerint e területek befolyásolhatják pozitívan a szektor helyzetét. Az állami megrendelések, a rugalmas munkaerőpiac, illetve az állami támogatások összesen a válaszadók 17,5 százaléka szerint serkenthetik az újításokat. A gátló tényezők közül a bürokratikus nehézségek, illetve a felmerülő korrupciós problémák számítanak javítandó területnek, de a piac rugalmassága, illetve a magasabb fokú állami dotáció és a kedvezőbb adórendszer is jótékonyan hatna az innovációra.

business

A külső tényezők – a kedvezőtlen nemzetközi környezetet, az európai integráció hiányosságai, az uniós pályázatok korlátozott elérhetősége, illetve az egyébként magasra értékelt oktatás esetlegesen romló színvonala a megkérdezett szakértők jelentős hányada szerint akadályozza az innovációt.

A innovációs szektor hajtóerejének egyértelműen a fiatal tehetségeket és a startupokat látják a szakemberek; közel 60 százalékban sorolták e két kategóriát a lista élére. A piaci környezetre vonatkozó negatív megállapítások ellenére minden ötödik válaszadó a nagyvállalatokat is e körbe sorolta. Az innovációban ugyanakkor nagyobb aktivitást várnak a szakemberek a mindenkori kormányzattól, az egyetemi közélettől (25-30 százalék), illetve a kkv-któl és a nagyvállalatoktól is (15-16 százalék).

Business-Analytics

Területi szempontból a megkérdezettek közel fele az észak-magyarországi régiót jelölte meg az innováció szempontjából leginkább fejlesztendő térségnek, de az Észak-Alföld és Dél-Alföld is a válaszadók ötöde szerint tartozik-e körbe. A Közép- és Dél-Dunántúl ilyen irányú fejlesztésében azonban nem hisznek a szakemberek (3-3 százalék).

A válaszadók közel fele határozott javulást vár a hazai innováció helyzetében és eredményeiben a következő évtized feléig, visszaesésre csak kevesebb mint ötödük számít.

A visegrádi régió gazdasága szempontjából kulcsfontosságú innovációról és kutatás-fejlesztésről Budapesten cseréltek eszmét a gazdasági élet, a kormányzat, valamint a tudomány legfontosabb képviselői a think.BDPST konferencián. A rendezvény keretén belül 3 napon át, a 4 visegrádi ország fejlesztését a középpontba helyező konferencia 7 helyszínen zajlott le. A 11 panelbeszélgetésen közel 70 előadó szólalt fel több mint 10 országból, miközben a Várkert Bazár előterében 20 kiállító mutatta be formabontó innovációját. A regionális fórum látványelemeiről 160 négyzetméternyi ledfal és egy 700 négyzetméteres, 3 dimenziós videomapping gondoskodott, így a konferencia több mint 800 résztvevője nem csupán az előadásokon, de a Twitter-fallal egybekötött információs kivetítőkről is tájékozódhatott a jelen legégetőbb kérdéseiről.



Szólj hozzá!

További Startup

Hirdetés

Népszerű

Hirdetés

Technokrata a Facebookon

Hirdetés

IoT-Magazin.hu

Hirdetés

Kütyük

Smart home

Így képzelik el a magyarok az álomotthonukat

2024. március 20. szerda

Office

Foglalj helyet, hogy helyet foglalhass!

2024. március 13. szerda

Smart home

Okoskészülék vagy hagyományos háztartási gép?

2024. február 28. szerda
owlet care babafigyelő

Smart home

OWLET CARE a magyarországi piacon!

2024. február 26. hétfő
Hirdetés

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu

Hirdetés