Connect with us

technokrata

A Szegedi Tudományegyetemen is elérhető az Alzheimer-kór diagnosztizálására fejlesztett legújabb módszer

Old woman with Alzheimer

e-Egészségügy

A Szegedi Tudományegyetemen is elérhető az Alzheimer-kór diagnosztizálására fejlesztett legújabb módszer

A Szegedi Tudományegyetemen is elérhető az Alzheimer-kór diagnosztizálására fejlesztett legújabb módszer

Szegeden, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Nukleáris Medicina Intézetében is elérhető az a vizsgálat, amely a korábbiaknál jóval nagyobb biztonsággal mutatja ki az Alzheimer-kórt – már a betegség korai fázisában. Az elbutulással és leépüléssel járó betegség nem gyógyítható, de a folyamat – ha időben diagnosztizálják – lassítható.

Az Alzheimer-kór a szellemi hanyatlás – demencia – leggyakoribb oka, Magyarországon mintegy 200 ezer beteget tartanak számon. Az elbutulás lassan fejlődik ki, és lassan fokozódik. Az emlékező és ítélőképesség romlik, és személyiségzavar is kialakulhat. A Pozitron Emissziós Tomográfia (PET) vizsgálattal az Alzheimer-kór kialakulásában fontos szerepet játszó kóros fehérjéket, az Amyloid lerakódásokat tudják kimutatni, és az agyi metszetképeken megjeleníteni. Az eljárással a korábbi módszerekhez képest lényegesen nagyobb biztonsággal igazolható az Alzheimer-kór, már a betegség korai szakaszában is. A vizsgálat már az SZTE ÁOK Nukleáris Medicina Intézetében is elérhető, hiszen az intézet két PET berendezéssel is rendelkezik.

 

  • A Pozitron Emissziós Tomográfia berendezéssel pozitron sugárzó izotópokkal jelölt anyagokat tudunk leképezni, és ezeket fel tudjuk használni a betegségek megállapításában. Intravénásan adunk be egy készítményt, vagyis egy molekulát a páciensnek, ez az anyag az amiloid plakkok megjelenítésére alkalmas. Ezeket a plakkokat nagyon jó felbontással teszi láthatóvá az eljárás – mondja Pávics László, az SZTE ÁOK Nukleáris Medicina Intézet vezetője. – Összességében az Alzheimer diagnosztikája a jelenleg rendelkezésre álló minden lehetséges eszközt felhasználva is csak körülbelül 70 százalékos biztonságú. Elbutuláshoz sok betegség vezethet, Magyarországon a leggyakoribb ok az Alzheimer, a második helyen az érelmeszesedés eredetű elbutulásos betegségek állnak, de akár egy egyszerű depresszió is vezethet átmeneti tünetekhez.

Pávics professzor hangsúlyozza: azoknál a pácienseknél, akiknél a klasszikus vizsgálati módszerrel arra a következtetésre jutnak, hogy a beteg nem Alzheimer-kóros, később a betegek negyven százalékánál mégis kiderül, hogy ez áll az elbutulás hátterében. Ezért a diagnosztikát mindenképpen javítani kell. Ennek egy új, a korábbiaknál lényegesen megbízhatóbb módszere az amiloid specifikus pozitron emissziós tomográfia.

Az új módszer révén a páciensek így már a betegség igen korai fázisában megtudhatják, hogy az Alzheimer-kór már kialakult náluk. Felmerül a kérdés, hogy mit profitálhatnak ebből a betegek? Sokan vélik úgy: mivel gyógyíthatatlan betegségről van szó a korai diagnózis nemcsak haszontalan, de a még csaknem tünetmentes beteg számára felesleges, pszichés terhet is jelent.

  • Tény, hogy egyelőre gyógyíthatatlan betegségről van szó, de a korai felismerés több szempontból is fontos – mutat rá Pávics professzor. – Nem mindegy, hogy a ma elérhető gyógyszeres kezeléseket a betegség mely stádiumában kezdjük el. Továbbá az sem mindegy, hogy a beteg még beszámítható állapotban tudhatja meg azt, hogy milyen betegségben szenved, mi várható a további élete során; hogy lesz-e ideje elrendezni az ügyeit önmaga és családja számára, hiszen a betegség folyamatos leépüléssel jár. A korai diagnosztika tehát biztosítja a beteg számára az önrendelkezést. Ugyanígy a hozzátartozók számára is fontos a tájékoztatás, hiszen a betegek egy idő után ápolásra szorulnak, a családnak is fel kell erre készülni. Az egészségügyi hálózat is fel tud készülni a későbbi gondozásra: például ha a beteg cukorbeteg, a betegsége előrehaladott stádiumában a gyógyszer- illetve inzulinadagolást már nem lehet rábízni. Ha időben tudunk intézkedni arról, hogy erre megoldás szülessen, akkor például elkerülhető az, hogy a beteget ne kelljen a téves inzulinadagolásból eredő szövődmény miatt kórházban ápolni. A vizsgálatok eddigi eredeményei azt bizonyították, hogy az amiloid PET vizsgálat eredménye a betegek 65 százalékánál megváltoztatta az addigi kezelést.

Az Alzheimer-kór esetében tehát nagyon fontos a diagnosztika és ez a módszer tovább javítja a pontosságot. A másik fontos pillér a terápia, az ápolás megtervezése, a harmadik pedig a standardok kidolgozása arra, hogy hogyan kell a gyógyszerkipróbálási protokollokat megváltoztatni ennél a betegségnél.

További e-Egészségügy

Technokrata a Face-en

Tesztek