Connect with us

technokrata

Így tehetjük élhetőbbé a jövő városait

intelligentcity

Dotkom

Így tehetjük élhetőbbé a jövő városait

Okos város fejlesztések a hatékonyabban működő, élhetőbb városokért.

Május 5-én, Budaörsön rendezte meg az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) „A városfejlesztés új útjai – Okos Város Konferencia” elnevezésű konferenciáját, mely a jövő városairól szólt, arról, hogy hogyan formáljuk a jövő településeit, hogy milyen városokban szeretnénk élni, hogy kihasználjuk-e az infokommunikáció adta lehetőségeket vagy, hogyan lehet kivédeni az esetleges veszélyeket. Az okos város nem csak egy szemléletmód, de annak megfelelően egy működési gyakorlat is. Az okos város a technológiát úgy használja, hogy infrastrukturális rendszerei és szolgáltatásai sokkal jobban kapcsolódjanak egymáshoz, intelligensebbek és hatékonyabbak legyenek. Ez a szemlélet a város működtetésének komplex megközelítésén alapul: a közlekedés, a közbiztonság, a közigazgatás, az egészségügyi és szociális szolgáltatások, a környezetvédelem és energetika, valamint a kultúra és a turisztika működtetésére is kihat. Egy okos város ezeket a területeket integráltan kezeli, ezek fejlesztésében és működtetésében pedig a központi és helyi közigazgatás, a piaci szereplők és maga a lakosság kölcsönösen együttműködik, hogy az adott város jobban működő és jobban élhető legyen.

smartcity

Ezért is fontos, hogy az állam részéről milyen ösztönzők, támogatások állnak az egyes városok rendelkezésére e téren. Dr. Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár a konferencián elmondta, hogy a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Infokommunikációs Stratégia is tartalmazza azokat a célokat és fejlesztési irányokat, amelyeket a városok követhetnek.

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program ennek megfelelően kiemelten kezeli az intelligens városi szolgáltatásokra vonatkozó fejlesztéseket és támogatásokat. A fejlesztések egy részét központi platformok létrehozásával ösztönzi a kormányzat. Ezek technológián alapuló központi piactérként működnek majd az önkormányzatok, közszolgáltatók – parkolási társaságok, közlekedési és energia-társaságok – valamint a piaci szereplők között. Ilyenek például a központi fizetési és elszámolási rendszerek, a központi térinformatikai rendszer, és számos egyéb platform is. Ennek legfőbb előnye, hogy szükségtelenné teszi a széttagolt, párhuzamos fejlesztéseket: az egyes önkormányzatnak a központi szolgáltatáshoz nem kevés időt, és még több fejlesztési és fenntartási költséget takaríthatnak meg, nem beszélve arról, hogy a központi rendszer fenntarthatósága sokkal inkább biztosított, mint sok, szétaprózott megoldásé.

smart-city

Hamarosan megnyíló pályázatok

Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a tágan értelmezhető okos város fejlesztési projektekre a Széchenyi 2020 keretében megközelítőleg 1231,4 milliárd forint áll rendelkezésre. A gazdaságfejlesztési és területfejlesztési forrásokból zajlik a közlekedési, környezetvédelmi, informatikai, energetikai beruházások támogatása, de számos, kifejezetten az okos város koncepciót követő fejlesztés is így valósulhat meg. Ez utóbbiak között említette az e-közigazgatás fejlesztését, a szélessávú internet bevezetését minden önkormányzathoz, és az ország egész területén elérhető 30 Mb/s internet hozzáférés biztosítását, melyet kiemelt beruházásként kezel a kormányzat, és kötelezettségként vállaltunk az EU felé 2018-ig. Számos, a települések és kkv-k okos- város fejlesztéseit támogató pályázati lehetőség nyílt meg idén tavasszal is, a források java pedig előreláthatóan a nyár és az ősz folyamán lesz elérhető.

Szakmai támogatás

Az okos város kezdeményezések állami ösztönzése között fontos szerep jut az intelligens város projektek szakértői támogatásának is. A szervezeti- és tudásplatform létrejött: az okos város programok szakmai- és tudástámogatását a Lechner Tudásközpont látja el. A szervezet közreműködésével már megkezdődött és tovább zajlik a szabályozási környezet átalakítása, ahogy Kulcsár Sándor, a központ vezetője fogalmazott: a jogi akadálymentesítés. A stratégiaalkotás jogi keretfeltételeinek biztosítása után a továbbiakban az adatkezeléssel, a nemzetközi szabványok hazai átültetésével és a központilag irányított fejlesztések jogszabályi hátterével folyik tovább a munka ezen a téren.

A tudásközpont már elkészítette az Okos Város Fejlesztési Tervet, ami egyelőre munkaanyagként szolgál a városvezetők, az ICT szektor azon szereplői számára, akik a smart city fejlesztésekben gondolkodnak. Emellett egy stratégiai keretrendszert is felállítottak, amelyben a városértékelési és monitoring mechanizmusoktól kezdve a konkrét metodikai javaslatokon át mintegy 300 megvalósult projekt bemutatásáig szerepelnek információk, amelyek sorvezetőként szolgálhatnak minden fejlesztés tervezése és megvalósítása során.

Budapest, Cityscape By Night

Az uniós források és állami támogatások jelentős része is felhasználható ugyan ilyen célokra, de Kulcsár Sándor szerint fontos, hogy a piaci szereplők, kiemelten a kkv-k, valamint a központi és helyi önkormányzatok együttműködésében gazdasági alapon is nyereséges és fenntartható megoldásokban – és így magánforrások felhasználásában is – gondolkodjanak.

Hasonlóan érvelt Marton László, az Invitel nagyvállalati és kormányzati igazgatója is. Szerinte fontos, hogy a települések mindig a saját igényük, lehetőségeik szerint határozzák meg a fejlesztési irányokat és célokat. A cég ezért kifejezetten az okos város fejlesztésekre szakosodott szakértői támogatással segíti a településeket. Ebbe az önkormányzatok ICT igényeinek felmérése, a stratégiaalkotás éppúgy beletartozik, mint a kapcsolódó fejlesztések megvalósítása és üzemeltetése. Legyen szó akár egy energiakorszerűsítési beruházásról, a közvilágítás vagy a térfigyelő rendszerek kiépítéséről. A szakember szerint nem elég szlogenként ráhúzni egy-egy fejlesztésre a smart jelzőt, fontos a komplex szemléletmód és a hosszú távú gondolkodás, hogy tényleg megvalósítható és valóban hasznos, a városüzemeltetést fenntarthatóbbá, a helyiek életét jobbá tevő projektek szülessenek.

A smart city konferencia egyre népszerűbb esemény a vidéki városok vezetői között is – akik egyre nagyobb figyelmet fordítanak a már megvalósult fejlesztések adaptálására, illetve lehetőségeikhez képest a világ releváns trendjeinek követésére. Ennek megfelelően a rendezvényen a már megvalósult projektekről, fejlesztésekről, tapasztalatokról és eredményekről is beszámoltak különböző városok képviselői. Budapestről, mint okos városról Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes beszélt, Kaposvár fejlesztéseit Kovács Katalin környezetfejlesztési igazgató mutatta be, Schmidt Csaba polgármester pedig „Smart city egy megyei jogú város szemével” címmel Tatabánya okos fejlesztéseiről tartott előadást.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek

kiemelt-kep
2018-volkswagen-arteon-photos-and-info-news-car-and-driver-photo-676567-s-original
SAN BERNARDINO, OCTOBER 29: Shipping orders go by on a conveyor belt at Amazon's San Bernardino Fulfillment Center October 29, 2013 in San Bernardino, California. Amazon's 1 million square-foot facility in the hard hit San Bernardino County has created more than 800 jobs at the center. Fulfillment centers are where products sold by other vendors on Amazon.com store their inventory. (Photo by Kevork Djansezian/Getty Images)
20170802_093113

Tesztek

Kipróbáltam a Kingston legújabb SD-kártya olvasóját

2017. augusztus 3. csütörtök
SAMSUNG CSC
SAMSUNG CSC

Mobil tesztek

Teszt: Megvizsgáltuk, milyen az új Honor 8 (video)

2017. május 23. kedd
uobelqc8

Mobil tesztek

Teszt: Megnéztük magunknak a Huawei P10 Plus-t

2017. május 4. csütörtök
SAMSUNG CSC

Laptop tesztek

Teszt: Fujitsu Lifebook U747 – A pehelysúlyú bajnok

2017. április 14. péntek
SAMSUNG CSC

Audió Eszközök

TESZT: iFrogz – Coda Wireless család

2017. április 11. kedd
SAMSUNG CSC

Okosóra tesztek

Teszt: Casio Edifice EQB-600

2017. március 28. kedd