Megelőzhetőek a klímaváltozás hatásai?

Fordulópontot jelenthet a klímaváltozás elleni küzdelemben a november 30. és december 11. között, mintegy 50 ezer delegált szakértő részvételével megrendezendő párizsi klímacsúcs, a COP21. A csúcstalálkozó célja az 1997-ben aláírt kiotói jegyzőkönyv megújítása. Az ezzel együtt járó nemzetközi vállalások egyezménybe foglalása fontos lépés lenne a légkör felmelegedését okozó gázok kibocsátásának csökkentésében, s ezáltal a globális felmelegedés ütemének mérséklésében. Az éghajlatkutatók között ma már lényegében konszenzus van azt illetően, hogy az éghajlatváltozás megkezdődött, ennek kísérőjelenségeként pedig egyre szélsőségesebb éghajlati kilengések tapasztalhatóak, legyen szó extrém hőmérsékleti, vagy csapadékértékekről.

Éppen emiatt, a hosszú távú klímavédelmi törekvések mellett nem szabad megfeledkezni a már kialakult problémák kezeléséről, így az extrém időjárás okozta károk megelőzéséről és mérsékléséről sem. „A világ figyelme most Párizsra irányul. A hosszú távú klímavédelmi célok megvalósítása azonban nem lehetséges az olyan, már rövidtávon jelentkező problémák kezelése nélkül, mint a kiszámíthatatlanul érkező rendkívüli esőzések nyomán egyre sűrűsödő ár- és belvizek” – mondta Csörgits Péter, a Geodézia Zrt. főmérnöke.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai és elemzései szerint az éghajlatváltozás Magyarországon az éves csapadékmennyiség csökkenését fogja eredményezni, ám ezzel egy időben az esőzések időbeli eloszlása koncentráltabbá válik. Tehát egyre nagyobb a valószínűsége a szélsőségesen aszályos, illetve a rendkívül heves esőzéseket hozó időszakok váltakozásának. Az extrém csapadékhullás, ahogy már az utóbbi években is tapasztalható volt, rendkívül komoly terhelést jelent például a belvízhálózatok és vízelvezető rendszerek számára.

 „Védekezésre persze van mód, hiszen már ma is rendelkezésünkre állnak olyan eszközök, amelyek segítenek a károk megelőzésében és mérséklésében” – hangsúlyozta Csörgits Péter. A Geodézia Zrt. főmérnöke szerint ebben óriási szerepe lehet a térinformatikának, avagy Geographic Information Systemnek (GIS), amely a térbeli objektumok, így például az árok- és gátrendszerek könnyebb, olcsóbb és hatékonyabb átvizsgálását teszi lehetővé. A technológia alapját a különféle innovatív informatikai eszközök adják, amelyeknek köszönhetően a korábbi módszerekkel elképzelhetetlen részletességű és pontosságú háromdimenziós térképek állíthatók össze a vizsgált elemekről.

Az ár- és belvízvédelem területén mindez a vízállási helyzet nyomon követését és a kritikus védekezési pontok részletes feltárását egyaránt lehetővé teszi, de akár a vízfelszín alatti víztömeg is teljes egészében átvizsgálható és mérhető. Ugyanis az ún. pontfelhő technológiának köszönhetően páratlan pontossággal és részletességgel elemezhetünk bármilyen térbeli kiterjedéssel rendelkező objektumot. Az így összeálló adatbázisok és háromdimenziós térképek pedig nélkülözhetetlen segítséget nyújthatnak mindenhol az illetékes hatósági szerveknek, ellenőrző és védekező feladataik ellátásában, valamint a szükséges intézkedések megtervezésében. A Geodézia Zrt. az alkalmazott technológia korszerűségének, valamint a munkatársak naprakész tudásának köszönhetően számos hasonló projekteket valósított meg Magyarországon és külföldön. Emellett sikeresen mutatta be a térinformatikai technológiában rejlő lehetőségeket a török piacokon és az ún. GCC államokban is.

„Az elmúlt negyven év hazai és az utóbbi évek nemzetközi téren szerzett tapasztalatai alapján biztonsággal állítható, hogy a geoinformatika jelentősen tágítja a klímaváltozás okozta károkkal szembeni védekezés lehetőségeit. A feladat most az, hogy világszerte minél több helyen induljon el az a gondolkodás, amely segíthet beazonosítani, hol lehet szükség pontos felmérésekre, illetve beavatkozásra a várható súlyos károk és környezeti káresemények megakadályozása érdekében” – tette hozzá a Geodézia Zrt. főmérnöke.