Connect with us

technokrata

Hogyan lesz jó egy digitális város?

intelligentcity

Dotkom

Hogyan lesz jó egy digitális város?

A legfontosabb cél, hogy három éven belül mindenki szupergyors internetet használhasson.

Érezhető a pozitív attitűd és a nyitottság a digitális városi fejlesztésekkel kapcsolatban a városvezetők részéről. Aktuális feladat az infokommunikációs megoldások illesztése létező városfejlesztési tervekhez ‒ többek között ez derül ki az Ipsos Zrt. kutatásából, amelyet a T-Systems Magyarország megbízásából végzett, 20 ezer lakosnál nagyobb települések körében.

intelligentcity

A Digitális Magyarország program kiemelt célja, hogy minden magyar háztartás számára elérhetővé váljon a szupergyors internet 2018-ig, két évvel az Európai Unió Digitális Menetrendjében kitűzött határidő előtt. Ez a hálózatfejlesztési célkitűzés az önkormányzatok számára lehetőséget teremt saját, városi szintű digitális szolgáltatások kialakítására, amelyek a közvetlen gazdasági előnyökön túl jelentősen növelhetik a lakosok komfortérzetét is. Az Ipsos az elmúlt hónapokban felmérte, mely tényezők segítik, illetve akadályozzák a digitális városi szolgáltatások bevezetését célzó törekvéseket.  A kutatásból kiderült: a magyar városok jelentős részében már elkezdődött valamilyen infokommunikációs fejlesztés, elsősorban a közösségi közlekedés, a térfigyelés vagy éppen az intelligens közösségi szolgáltatások terén. A további beruházásokat, azok rendszerszintre emelését eddig gyakran a forráshiány akadályozta, ugyanakkor a 2014-2020 közötti időszakban rendelkezésre állnak majd erre a célra fordítható uniós források.

A fejlesztések sikerességének, a hosszú távú megtérülésnek egyik elengedhetetlen feltétele a koncepcionális szemlélet. „A digitális város a mi olvasatunk szerint, alap- és rendszerszinten is egységes koncepció, amelynek látszólag egymástól távol eső elemei is támogatják egymást” ‒ mutatott rá Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója. „Iparágunknak nagy felelőssége van abban, hogy felhívja a figyelmet a digitális városban rejlő lehetőségekre és az önkormányzatokkal partnerségben olyan fejlesztéseket valósítson meg, amelyekkel a városokat nemcsak élhetőbbé, hanem fenntarthatóbbá is lehet tenni.” ‒ fogalmazott a vezérigazgató.

Budapest, Cityscape By Night

Az Ipsos kutatás rávilágított arra, hogy a már működő és széles körben ismert T-City program keretében megvalósult megoldások és szolgáltatások példaértékűek lehetnek más települések számára is. Az itt használt városkártya tükrözi az integrált szemléletet, hiszen a kártyát nem csak iskolai beléptetésre, vagy biztonságos szórakozóhelyi felhasználásra, de a közösségi közlekedésben jegy helyettesítőként is tudják használni a szolnokiak.

„A kutatásából kiderült az is, hogy egy-egy városnál nem feltétlenül koncentrálódnak egyetlen szervezeti egységben az infokommunikációs és közösségi szolgáltatások fejlesztését előkészítő feladatok, pedig érdemes lehet egy célzottan ezzel a témával foglalkozó munkacsoportot felállítani. Egy ilyen szakmai közösség alkalmas ugyanis arra, hogy felmérje az adott városi közösség tényleges igényeit és hosszabb távú digitális fejlesztési stratégiát tegyen le az önkormányzat asztalára. Célszerű ezt annak tudatában megtenni, hogy a kapcsolódó uniós források hamarosan elérhetővé válnak.” ‒ tette hozzá Rékasi Tibor.

Ahhoz, hogy a törekvések ne csak víziók maradjanak, a T-Systems Magyarország elérhetővé teszi azt a digitális város alaprendszert, amely már létező és még tervezett fejlesztéseket együtt képes kezelni, a városok egyedi igényeinek figyelembevételével. A városvezetők számára így a település irányítása hatékonyabbá válik és az egyes szolgáltatások egymással együttműködve jobb megtérülést és célszerűbb digitális szolgáltatások létrejöttét segíthetik elő.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek