Connect with us

technokrata

Szerkesztői jegyzet: Te a vásárlásaiddal támogatod az áfacsalókat?

Shopping online

Dotkom

Szerkesztői jegyzet: Te a vásárlásaiddal támogatod az áfacsalókat?

Az elmúlt napokban bemutatóterem.hu áruházaival kapcsolatos NAV akciótól volt hangos a sajtó, melynek kapcsán sok kérdés felmerülhet a tudatos fogyasztóban.

– Hogyan lehet az árösszehasonlító oldalakon mindig ott lenni a legolcsóbb ajánlatok között? Hát úgy, hogy a te terméked ára olcsóbb, mint a másiké. És hogyan lehet olcsóbb? Úgy, hogy vagy lemondasz a haszon egy részéről, vagy pedig olcsóbban szerzed be. – leegyszerűsítve ez a gondolatmenet alapozhatta meg az elmúlt napok történéseit, mint következményt.

Az elmúlt években ugyanis sokan, akik jövedelmünk elköltését optimalizálni szerettük volna, a legolcsóbb ajánlatokkal élve vásároltunk például a bemutatóterem.hu webáruházában is. Igen, még én is, emlékszem, öt évvel ezelőtt itt vettük a hűtőszekrényünket, lévén közel is volt a bolt hozzánk, ráadásul egy tízessel olcsóbb is volt a hűtő, mint bárhol máshol.

Shopping online

Hogyan lehet ennyire olcsó?

Nyilvánvalóan úgy, hogy az előbb felvázolt modellből az utóbbit, tehát az olcsóbb beszerzési forrást választja a kereskedő, mely ez esetben – a NAV közleménye szerint – a már bevett szokás szerint papíron Szlovákián keresztül utaztatós, uniós tagállami áfázás miatt lett olcsóbb. Na de álljunk meg egy pillanatra!

A bemutatóterem.hu, illetve elődje, a .net-es domain 2009. januártjától él, tehát körülbelül hat éve működik rajta webáruház. Hat év alatt – a NAV közleménye szerint – 81 milliárd forint értékben adtak el árut, mely közben valószínű, hogy több versenytársnak is szemet szúrhattak az arcpirítóan alacsony árak. Ahogyan nekünk, vásárlóknak is.

Még mielőtt rátérnénk arra, hogy az ilyen eseteket illetően hol van, vagy van-e egyáltalán felelőssége a fogyasztónak, azért beszéljünk egy kicsit erről a 27 százalékról, az áfáról. Egy két-háromszázezer forintos terméknél akár 80.000 Ft-ot, a bruttó ár több mint 20 százalékát teszi ki az áruforgalmi adó, mely egy olyan piacon, ahol átlagosan 5-6 % haszonnal dolgoznak a kereskedők, igencsak csábító. Főleg úgy, hogy ha ezt még ki is számlázza szépen az eladó, azt előzetesen, papíron más, külföldi cégektől „vásárolva” visszaigényli az államtól. Ezzel a technikai művelettel pedig átlagos profit négy-ötszörösét teheti zsebre, miközben ő tud a legolcsóbb lenni a piacon. Azaz haszon, amiről „lemond”, az igazából az államnak járó – már általa előzőleg visszaigényelt – adó, emiatt kerül olcsóbba a termék.

A pénzeddel szavazol!

Tudatos fogyasztóként az nekünk, vásárlóknak milyen szerepünk van abban, hogy az ilyen és hasonló „üzleti modellel” dolgozó cégek vezetőit úgynevezett „extraprofithoz” juttatjuk? „Semmilyen” – hangozhat el sokunkban a csuklóból érkező felelősséghárítás, mely ártatlan fogyasztóként – akinek az elődleges célja a jövedelmünk optimális elköltése – így is van. Csakhogy van itt más is: például a garancia. Hiába hazai nagyáruház, a mai napig számtalan hipermarket polcain találunk olyan elektronikus eszközöket, melyek a gyártó tájékoztatása szerint soha az életben nem voltak hivatalosan forgalmazva Magyarországon, ezzel sok esetben felvetve a gyanúját a környező országokkal való „áfa-biznisznek”. Ezek a termékek azonban sok esetben kizárólag „EU-garanciával” rendelkeznek, melyek – gyártónként eltérő mértékben, de azért – okozhatnak nehézséget az érvényesítésben.

Tehát összességében fogyasztóként mit csinálunk? Sokszor párezer forintért megkárosítjuk az államot, kicsit a gyártót is, akinek a termékét vesszük, és ha garanciális ügyintézésre kerülne a sor, akkor magunkkal is kiszúrunk, lévén hosszabb és bonyolultabb folyamatnak nézünk elébe ilyenkor. Ugyanakkor ebben a modellben még mindig két olyan szereplő van, aki nagyon jól jár: egyrészt az ilyen modellek felett álló „vállalkozó”, illetve maga a gyártó, akinek igazából végső soron talán mindegy is, hogy miként, csak el akarja adni a terméket, melyből profitja származik. Még akkor is, ha pár kellemetlen garanciális ügy keletkezik az ilyen esetekből.

Hogy kerülhetjük el ezt a jövőben? Lehetőség szerint minden esetben utánanézünk a gyártó honlapján, vagy ügyfélszolgálatán annak, hogy a termék volt-e hivatalosan forgalomban Magyarországon, illetve a garancia mire és hány évre terjed ki és hol érvényesíthető!

Az állam felelőssége is

Miután megállapítottuk, hogy nekünk is és az ilyen „üzleti modellel” dolgozó áruházaknak is van felelősségük az ilyen ügyekkel kapcsolatban, ne legyünk álszentek, beszéljünk kicsit az állam felelősségéről is. Én még egy darab fogyasztóvédelmi, vagy adóhatósági tájékoztatót, reklámot, kampányt nem láttam arra vonatkozóan, hogy valamiféle tudatosságot neveljünk a népbe a fogyasztást és az ezzel járó veszélyeket illetően. Sőt, mondok jobbat: volt már cég – anno történetesen egy partnerünk -, aki saját pénzből indított „tiszta forrásból” kampányt, ők pár év után lehúzták a rolót. Senkinek nem kellett a drágább, de jobb támogatással és ily módon tiszta, fehér termék, mindenki megvette inkább az olcsót, „okos” szoftverrel, máshonnan.

Ha a fejétől megvizsgáljuk azt a bizonyos halat, akkor hamar rájöhetünk, hogy a részben a gazdasági válság miatt használt jelenlegi 27 százalékos áfa-kulcs fenntarthatatlan. Egyrészről az ilyen eseteknél ösztönzi a kockázatvállalást, másrészről pedig miután mindenki minden után úgyis befizeti, így azt a gondolkodást és morált erősíti, ami a „mindegy, hogy honnan van a pénzed, úgyis befizeted az áfában az adót” modellre épül. Ezen a fronton is érdemes lenne elgondolkozni egy kicsit, még mielőtt olcsóbb lesz a dedikáltan szlovák webshopból megrendelni és postázni a termékeket – ezáltal kinyírni a hazai kiskereskedelemet -, mint itthon kifizetni az áruforgalmi terheket. Már akinek persze…



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek