Connect with us

Instagram-ügy: Az a tied, ami nálad van

A photo illustration shows the applications Facebook and Instagram on the screen of an iPhone in Zagreb

Dotkom

Instagram-ügy: Az a tied, ami nálad van

A héten kipattant Instagram botrány kapcsán jó lesz, ha tisztázunk valamit: az informatikai cégek nem jókedvből dolgoznak és kínálnak nekünk ingyenes, felhő-alapú szolgáltatásokat.

Sok esetben az ingyenes időszak egy befektetési időszaknak tekinthető, mely után egyeseknél vagy jön a részben, vagy teljes egészében fizetős szolgáltatás, vagy pedig a szintén részleges, vagy teljes einstand: minden csak üzleti koncepció kérdése.

A Facebook által idén április elején megvásárolt Instagram életciklusának újabb fejezetébe lépett: a héten megjelent hírekből megtudhattuk, hogy január 13-ától az új felhasználási feltételek szerint ingyenes marad ugyan a szolgáltatás, de az általunk készített és az Instagramon keresztül feltöltött képek értékesíthetők lesznek a cég által, mely bevételből a felhasználók egyelőre úgy tűnik, hogy semmilyen részesedést nem fognak kapni. A felhasználók egy része a hír hallatán azonnali fotótörlésekbe kezdett, mely kapcsán felvetődik a kérdés: vajon kellően jó-e, illetve etikus-e ez a fajta freeconomy modell, mely az ingyenességből efféle módon kreál pénzt a fejlesztők részére.

instagram (1)

Ami ingyen van, ott te vagy az áru

Szól az örök igazság, és valóban: nincsen ingyen ebéd, valahol, valaki fizet mindig azért, amit mi ingyen használunk a hétköznapokban. Legyen az egy Gmail, Google Docs, Skydrive, vagy például egy Prezi.com, sokan közvetlenül nem fizetnek a szolgáltatásokért ugyan, de míg az első példáknál a hirdetésekre való kattintásokon keresztüli fogyasztásunkkal ellentételezzük a szolgáltatás ingyenes mivoltát, addig a Prezinél például egyelőre a vállalati és professzionális felhasználók által megvásárolt licenszek fedezik az ingyenes, tömegek számára elérhető oktatási verzió fejlesztésének, üzemeltetésének és használatának költségeit. Mindez – az utóbbi modell – egy alapvető jóhiszeműségen alapszik: feltételezi, hogy az oktatási célú használók nem üzleti konferenciákon villognak a powerpointosokkal szemben az igencsak látványos és egyszerűen használható prezi.com-mal. Na de mi van akkor, ha ez a jóhiszeműség – akár célpiaconként is eltérő módon – megváltozik? Mi van akkor, ha csökkenni kezd egyszer majd a fizetős ügyfelek száma?

Ahhoz, hogy erre a lépésre ne kerüljön sor, a titok a folyamatos fejlesztés és az ingyenes és fizetős termékek és azokhoz kapcsolódó szolgáltatások kellő finomságú differenciálása, melyek már önmagukban is előnyt jelenthetnek a piaci versenytársakhoz, konkurenciához képest. A konkurencia – már ha egyáltalán létezik – szolgáltatásainak és árainak folyamatos monitorozása egy nagyon fontos elem, ezt vélhetően az Instagramosok is tudták akkor, amikor úgy gondolták, hogy ők lesznek a legnagyobb képügynökség azáltal, hogy egyszerűen átírják a felhasználói feltételeket. Azonban van egy olyan jelenség, amivel talán ők sem számoltak kellőképpen: az elmúlt 10 évben azért nagyon sokat változott tudatosságban a információs társadalom, egyre többen féltik az adataikat a nagy ingyenes felhőszolgáltatásoktól, és azok tulajdonosaitól, lévén náluk van az adat és ezzel bárki, bármikor visszaélhet egy felhasználási feltételek módosítással és az erre alapozó adásvétellel.

Létező modellek

Amennyiben a fejlesztéseket nem indokolják a piaci igények, vagy egyszerűen csak más fókuszt kap a fejlesztő és üzemeltető cég, akkor három út közül választhat: vagy fizetőssé teszi az alkalmazást, ezáltal annak használatából kizárja a felhasználók jelentős részét (hiszen ekkor a piaci rést felismerve sokszor rányit a piacra egy hasonló, ingyenes alkalmazás), vagy elkezdi értékesíteni a tömeges használat által létrejövő felületeket, vagy pedig a fejlesztés és üzemeltetés költségeit beépíti valami másnak az árába. Mindegyikre láttunk már példát, ha bár az utolsó esetre vélhetően csak a következő évekre várhatunk komoly lépéseket. Az internet árának emelése ugyanis hosszútávon megoldja még az egyes, az interneten található filmekkel, videókkal, egyéb tartalmakkal kapcsolatos szerzői jogi, finanszírozási és redisztribúciós kérdéseket is még akkor is, ha ez a modell senkinek nem lesz kedvére. Ehhez mindössze meg kell várnunk azt, hogy a felhasználók gyakorlatilag semmit se tároljanak magunknál, illetve a saját gépen: töltsenek fel mindent a felhőbe, ezáltal fokozott kiszolgáltatottságnak tegyék ki magukat az internetnek, és fizessék ki érte a többszörösét, mint azt évekkel ezelőtt tették. Nem kell messzire menni, elég megnézni például az adattárolókkal kapcsolatos artisjus díjakat, melyek a felhősödéssel szépen majd megabájtonként kerülhetnek a számlára, mindenféle digitális tartalom – alkalmazás, zene, videó, szöveg – és azok előállítói között egy fenntartható redisztribúciós rendszert alkotva.

Visszakozás

Ahogyan tegnap már megírtuk, a tömeges fióktörlésre az Instagram társalapítója némi késéssel, de reagált: közölte, hogy az új feltételek igazából arról szóltak, hogy reklámokat helyeznének el a képekhez és a félreértés a jogi halandzsa miatt történhetett. Valójában ugyanakkor valószínű, hogy nem történt más, mint a felhasználói magatartásra reagálva – akár csak egy Forma 1-es boxutcai taktikában – viszonylag gyorsan reagált a cég és egy B) tervet dolgozott ki annak érdekében, hogy megakadályozza a további károkat. A kommunikációs malőr ugyanakkor meglehetősen tanulságos is az ipar számára: egy ekkora cég is képes teljes mértékben rosszul felmérni a felhasználóinak a jellemző magatartását és ezáltal kvázi üzleti öngyilkosságba hajszolnia önmagát egy bejelentéssel, mely után aztán hónapokba, rosszabb esetben évekbe telhet a károk helyreállítása.

how-about-no-bear



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek

2018-volkswagen-arteon-photos-and-info-news-car-and-driver-photo-676567-s-original
SAN BERNARDINO, OCTOBER 29: Shipping orders go by on a conveyor belt at Amazon's San Bernardino Fulfillment Center October 29, 2013 in San Bernardino, California. Amazon's 1 million square-foot facility in the hard hit San Bernardino County has created more than 800 jobs at the center. Fulfillment centers are where products sold by other vendors on Amazon.com store their inventory. (Photo by Kevork Djansezian/Getty Images)
20170802_093113

Tesztek

Kipróbáltam a Kingston legújabb SD-kártya olvasóját

2017. augusztus 3. csütörtök
SAMSUNG CSC
SAMSUNG CSC

Mobil tesztek

Teszt: Megvizsgáltuk, milyen az új Honor 8 (video)

2017. május 23. kedd
uobelqc8

Mobil tesztek

Teszt: Megnéztük magunknak a Huawei P10 Plus-t

2017. május 4. csütörtök
SAMSUNG CSC

Laptop tesztek

Teszt: Fujitsu Lifebook U747 – A pehelysúlyú bajnok

2017. április 14. péntek
SAMSUNG CSC

Audió Eszközök

TESZT: iFrogz – Coda Wireless család

2017. április 11. kedd
SAMSUNG CSC

Okosóra tesztek

Teszt: Casio Edifice EQB-600

2017. március 28. kedd
the_english_surgeon_534448a

Alkalmazások, szoftverek

Idegesek leszünk, ha nem tölt fel elég gyorsan a selfie?

2017. február 27. hétfő