Connect with us

technokrata

Jelszavak helyett gesztusok?

8765.Log-On-UI-2_72E112E2

Dotkom

Jelszavak helyett gesztusok?

A gesztusaink lesznek az új jelszavak. Vagy mégsem?

Igen keserves dolog állandóan felidézni a különböző jelszavainkat. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha bonyolult betű-szám-karakter kombinációk begépelése helyett csupán könnyedén meg kellene érintenünk a képernyőt vagy kimondanunk egy egyszerű mondatot?

Ezekben az ötletekben nincs semmiféle túlzás. Brooklyni fejlesztők már arra “tanítják” az iPadeket, hogy ismerjék fel a tulajdonosokat ujjaik érintése alapján (elég végigsimítani az érintőképernyőn). Egyes bankok pedig olyan szoftvert használnak, amely a hang felismerésével képes biztonságosabbá tenni a szabványos PIN-kódok használatát. Nem utolsósorba pedig évekkel azután, hogy megjósolták a jelszavak kiiktatásának lehetőségét, a biztonsági szakértők fokozott erőfeszítéseket tesznek ígéretük beváltására: az alternatív helyettesítésre.

Kényelmetlen digitális teher

“Ha valaki megkérdezi, mit tartok a legnagyobb kellemetlenségnek az életemben, habozás nélkül azt mondom, hogy annak a 40 különböző jelszónak a felidézését, amelyeket létre kellett hoznom, és folyamatosan változtatgatni vagyok kénytelen” – nyilatkozta a The New York Times tudósítójának az iPad-projektet irányító Nasir Memon, a New York University Polytechnic Institute számítástechnika-professzora.
Sokan egyetértenének vele. A jelszó kényelmetlen digitális teherré vált: fontos kulcs ugyan sok eszközhöz és szolgáltatáshoz, de egyre növekvő mértékben az elkeseredés és a kétes értékű biztonság forrása is. Az amerikai védelmi minisztériummal szerződött kutatók olyan módokat keresnek, amelyek révén jelszóként használhatók valakinek a gépelési szokásai, ezáltal folytonosan igazolni lehet az azonosságot. Szerintük ez a megoldás különösen akkor lehet értékes, amikor egy katona laptopja harci helyzetben ellenséges kezekbe kerül.

Egy hétköznapibb példával a Google szolgált. Nemrégiben elkezdte arra ösztönözni a felhasználókat, hogy próbáljanak meg áttérni egy két lépésből álló bejelentkezésre: a jelszó mellett egy, a telefonjaikra eljuttatott kód begépelése lenne hivatott a nagyobb adatbiztonság elérésére. A Google legújabb Android szoftvere a tulajdonos arcát felismerve hozzáférést enged a telefonhoz, de a megoldás biztonságossága erősen megkérdőjelezhető, hiszen be lehet csapni azzal, ha valaki a tulajdonos fényképét mutatja meg a készüléknek.
 Bill Gates elkiabálta

Mindazonáltal ezeknek az egyébként biztató fejlesztéseknek a hallatán is korai lenne még kimondani – mint ahogy még 2004-ben Bill Gates is alaposan elsiette a maga ezzel kapcsolatos bejelentését -, hogy a klasszikus jelszavak napja leáldozott. A Microsoft szakértője, Cormac Herley kifejezetten károsnak tartja a hangzatos megnyilvánulás – “a jelszó halott” – széles körű terjedését, mert épp azokat a kutatásokat nehezíti meg, amelyek célja a jelenleg kétmilliárd ember által használt jelszavak alternatívájának kidolgozása. Herley inkább azt javasolja a fejlesztőknek, hogy a jelszóhasználathoz igyekezzenek nagyobb támogatást nyújtani, például azzal, hogy hatékonyabban megvédik a vezeték nélküli hálózati kapcsolatokat a hallgatódzóktól. Szerinte a jelszavak bizonyították, hogy keményen ellenállnak: azok, akik megpróbálták kiváltani a használatukat, nagyot tévedtek.
Egyedülálló gesztusokkal

A brooklyni professzornak és csapatának érintőképernyős megközelítése viszont működőképes, mert arra a tényre épít, hogy mindenki másképp – egyedülálló módon – gesztikulál. Különbözőek az ujjak, különböző sebességű a mozgásuk, különböző a hozzájuk kapcsolt érzékelés. Az ilyen jellemzőkre építő beléptetés egyszerű, és attól az idegenkedéstől sem kell tartani, amely a különböző biometrikus azonosítási rendszerek – így az íriszfelismerés – bevezetésekor keletkezett hátborzongató képzetekből fakadt. A kutatások során a népszerű gesztusok közül választották ki a leginkább intuitívakat. Az egyik ilyen egy kombinációs zár elfordítása volt kilencven fokkal, egy másik esetben pedig a kísérleti alanynak meg kellett jelölnie a nevét a képernyőn. A gesztusok elvileg arra használhatók, hogy általuk lehessen hozzáférni az eszközhöz, illetve elindítani azt az alkalmazást, amelyik a biztonságos hozzáféréshez szükséges sokféle jelszót őrzi.

Jóllehet a jelszavak rugalmasan alakíthatók, azért számítanak gyenge megoldásnak, mert a felhasználóknak korlátozott a memóriájuk, és hajlamosak kifecsegni titkaikat. A legtöbb embernek legalább egy tucat jelszót kell használnia, és vagy olyan bonyolultakat kell választaniuk, amelyeket képtelenség fejben tartani – leírják tehát -, vagy könnyű megfejteni őket. Az erre szakosodott bűnözők meglehetős ügyességre tettek szert abban, hogy a számítógépekre csempészett rosszindulatú szoftverek révén ellopják a jelszavakat, vagy arra veszik rá a felhasználókat, hogy begépeljék ezeket egy hamis weboldalon kialakított űrlapba.

Több millió oldalra “érvényes” jelszó

Az olyan vállalatok, mint a Facebook és a Twitter, csak tetézték a jelszavakkal kapcsolatos frusztrációt. A felhasználónevek és jelszavak kombinációjának használatával egy több millió internetes oldalra vezető ajtót tárnak szélesre a felhasználók előtt, ez a kényelem pedig nyilvánvalóan számos kockázat forrása. Ha ugyanis egy tolvaj megszerzi egy account adatait, máris rengeteg kapcsolódó felhasználó adatai is megnyílnak előtte.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek