Connect with us

technokrata

A felhő az új autó, az internet az új benzin

Cloud computing

Dotkom

A felhő az új autó, az internet az új benzin

Szerkesztői levél – Felhasználói szempontból a lehető legegyszerűbb, ha mindenünket a felhőben tárolunk, mert így azokat mindig, mindenhonnan elérjük. No de…

Mit tehet az átlag felhasználó, ha az adatait, fájljait, zenéit mindig, mindenhonnan el szeretné érni, és mindezt anélkül, hogy állandóan magával hordja azokat? Kézenfekvő megoldásnak kínálkozik, hogy valamelyik szolgáltató – legyen az a Dropbox, Apple, Google, Microsoft, Asus – filléres, netán ingyenes felhő-alapú szolgáltatását válasszuk, melyek mindig, mindenhonnan elérhetővé teszik fájljainkat, mailjeinket, naptárunkat, csakis kizárólag a mi számunkra.

Érdemes azonban eljátszani a gondolattal, hogy mi lesz akkor, ha mindenki áttér a felhő-alapú szolgáltatásokra. A számítógépekben, mobilokon, tableteken szinte csak az operációs rendszerhez szükséges háttértár lesz, és mindent egy távoli szerveren fogunk tárolni és onnan állandó internetkapcsolattal elérni? Nem lesz helyi adattárolás, csakis távoli felhő-alapú elérés?  Mindezt havi 10 dollárért?

1. Adattárolók drágulása

A 2011-es thaiföldi árvíz, és az elöntött gyárak okozta merevlemez drágulás csak az első lépcső: tegnap jött a hír, hogy itthon az Artisjus is ráteszi a kezét a külső adattárolókra, melyekre kétezer forint körüli „kalóz-adót” vetnek ki, azaz mindenki, aki megvásárolja őket, már fizet azért, amit még el sem követett: az illegális zene- és film letöltésért. Évekkel ezelőtt a mobiltelefonokba épített háttértárakra, illetve a memóriakártyákra vetették ki az „kalóz-adót”, melyet a mai napig mindenki megfizet, aki boltban, új eszközt vásárol.

Ugyanakkor az adattárolók drágulása nem egy nagy konspirációs teória része, annál is inkább a természeti katasztrófák és az „elhálózatosodás” általi „minden mindenki által hozzáférhető” felfogás kvázi természetes következménye. Olyasmi, mint amikor a lakás négyzetméterárak – és ezáltal a bérleti díjak – emelkedéséről beszélünk egy olyan világban, ahol egyre több az ember, de nem építenek (vagy csak kevés) új lakást.

2. És amikor elkezd drágulni az internet

Visszatéve a felhősödéshez: a nagyvállalatok vélhető víziói szerint hamarosan mindenki „beül” az olcsó felhőbe, mindenünket egy távoli szerveren fogjuk tárolni, mert ez biztonságos és bármikor elérhető. Na de mi van akkor, ha elszáll az internet?

Ha logikus módon a winchester gyárak nehézségeit is okozó természeti katasztrófákat belevesszük a számításba, akkor bizony legyen az vezetékes, vagy vezeték nélküli internet, egy-egy földrengés, vagy árvíz komoly veszélyeket jelenthet a meglévő infrastrukturákra, melyre hiába a nagy gondossággal kidolgozott informatikai katasztrófaelhárító tervek, ezek komoly ráfordításokat jelentenek majd a szolgáltatók számára.

A nyersanyag, benzinárak emelkedésével csak tovább nő a kockázati tényező, miszerint minél messzebb van fizikailag az adatunk, annál inkább vagyunk kiszolgáltatva az internetkapcsolatnak, mely most ugyan alapvető, hogy van és olcsó, de miután ez a felhő-alapú szolgáltatások elterjedésével egyre inkább lesz kritikus fontosságú a felhasználók részére, vélhetően a szolgáltatók is fel fogják ismerni az ebben rejlő lehetőségeket.

A lehetőségeket, miszerint az internet ára a következő tíz évben nagyon hasonlóan fog változni, mint a nyersanyagoké. Miután alapvető fontosságúvá fog válni a felhasználók részére, ezért az ára egyre nőni fog, illetve olyan „adók” is belekerülnek majd a szolgáltatás díjába, mint a most egyelőre az adattárolókra kivetett szerzői jogi díjak, illetve később a tartalomfogyasztás díja is, melyet a szolgáltatók majd szépen látogatottság alapon osztanak vissza a tartalomszolgáltatók részére.

Mi a teendő tehát?

Nem az a megoldás, hogy nem vesszük igénybe a felhő-alapú szolgáltatásokat, hanem azokat okosan használjuk: lehetőség szerint rendszeresen készítsünk helyi mentéseket, illetve próbáljuk meg a felhőszolgáltatásokból is lehetőség szerint helyi megoldásokat választani, olyanokat, ahol lehetőség szerint fizikailag is Magyarországon vannak a szerverek, amiken az adataink vannak.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek