Connect with us

technokrata

Évente 114 milliárd dollár kiberbűnözésből

Dotkom

Évente 114 milliárd dollár kiberbűnözésből

Magyarországon az elmúlt évben közel 900 ezer felnőtt esett áldozatul valamilyen számítógépes bűnözésnek, ami 7 milliárd forint pénzbeli veszteséget okozott az áldozatoknak és 14 milliárd forint időbeli veszteséget jelentett – ismertette Gombás László, az internetes biztonsággal foglalkozó Symantec magyarországi képviselője csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón .

Világszinten évente 114 milliárd dollárt zsebelnek be a kiberbűnözők, akiknek naponta több mint egymillió áldozata van az interneten.

A Symantec Norton Kiberbűnözési Tanulmánya szerint a megkérdezett áldozatok értékveszteségéhez hozzáadva a megoldásra fordított időt, összesen 388 milliárd dollár veszett el globálisan, ami több mint a világ marihuána, kokain és heroin együttes fekete kereskedelme.

Globális szinten az elmúlt évben 431 millió felnőtt tapasztalt online bűncselekményt.

A tanulmány szerint az internetező felnőttek kétharmada élete során esett már a kiberbűnözők csapdájába. Másodpercenként 14 felnőttet ér online támadás, ez pedig naponta több mint egymillió áldozat.  Magyarországon sincs másképpen: itt az internethasználók 70 százaléka találkozott már valamilyen formában a kiberbűnözéssel, és óránként több mint 100 áldozatot szed az internetes bűnözés.

A felmérés adatai szerint az idén először fordult elő, hogy az internetező felnőttek 10 százaléka mobiltelefonon keresztül esett online bűnözés áldozatává: 2010-ben 42 százalékkal nagyobb volt a mobil sebezhetőség 2009-hez képest, ami annak a jele, hogy a kiberbűnözők a mobiltelefonokra kezdenek összpontosítani. Az új mobil operációs rendszerek sebezhetőségének száma 115-ről 163-ra nőtt 2010-ben. A mobilfenyegetések mellett a közösségi hálózatok és a védelem hiánya okozza többnyire a számítógépes bűnözés növekedését.

Azok a 18 és 30 év közötti férfiak, akik interneteznek mobiltelefonjaikon, sokkal valószínűbben válnak áldozattá: ebből a csoportból ötből négyen tapasztaltak már kiberbűnözést. Globálisan a leggyakoribb és kivédhető típusú fenyegetések a számítógépes vírusok és a rosszindulatú programok: ilyen jellegű támadásokkal a válaszadók 54 százaléka találkozott már élete során.  A vírusokat az online csalások követik 11 százalékkal, valamint az adathalász támadások 10 százalékkal.

Az év elején a Symantec több mint 286 millió egyedi rosszindulatú programot azonosított, ami 19 százalékos növekedés a 2009-es adatokhoz képest, amikor 240 milliót találtak. Magyarországon is a vírusok és kártevők állnak az élen 60 százalékkal, a második és a harmadik helyen az online szexuális zaklatás és a profillopás található, előbbi 11 százalékkal, utóbbi 8 százalékkal.

A tanulmány szerint a magyarok közül a legtöbben a társkereső oldalak látogatói közül lesznek a bűnözők áldozatai, de sok férfit a felnőtt oldalak nézésekor ér támadás. A magyar férfiak a nőknél

27 órával többet, mintegy 35 órát töltenek hetente az interneten.

Gombás László elmondta: komoly ellentmondás van abban, ahogy az emberek az online bűnözésre tekintenek. A kiberbűnözés sokkal gyakoribb, mint azt az emberek gondolnák. Az elmúlt 12 hónapban a megkérdezett felnőttek közül háromszor annyian estek kiberbűnözés áldozatává, mint fizikai bűncselekménynek, mégis kevesebb, mint minden harmadik válaszadó gondolja úgy, hogy nagyobb annak az esélye, hogy a kiberbűnözés, s nem hagyományos bűncselekmény áldozatai lehetnek a következő évben. A válaszadók 89 százaléka egyetértett abban is, hogy többet kell tenni azért, hogy a kiberbűnözőket az igazságszolgáltatás elé vigyék, s az ellenük való küzdelem közös felelősség.

A tudatosság és a cselekvés közötti eltérést mutatja, hogy miközben a válaszadók 74 százaléka azt mondta, hogy tisztában van a kiberbűnözéssel, sokan nem teszik meg a szükséges óvintézkedéseket.

A felnőttek 41 százalékának nincs naprakész biztonsági szoftvere, amely megvédené a személyes adatait internetezéskor, és kevesebb mint felük ellenőrzi a hitelkártya nyilatkozatait rendszeresen a csalások kiszűrésére, 60 százalék pedig nem használ összetett jelszavakat, vagy nem változtatja őket rendszeresen. Azok közül, akik mobiltelefonon keresztül interneteznek, csak 16 százalék telepíti a legfrissebb mobilbiztonsági szoftvereket, a magyar felnőttek 37 százaléka pedig semmilyen óvintézkedést nem tesz a telefonon történő internetezés biztonsága érdekében.

A Norton tanulmány elkészítéséhez 2011 első negyedévében mintegy 13 ezer felnőttet kérdeztek meg 24 országban, a magyar felmérés augusztusban készült félezer felnőtt válaszai alapján.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Népszerű

Hirdetés

Technokrata a Facebookon

Hirdetés

Kütyük

Dotkom