Connect with us

Hirdetés

technokrata

Évente 114 milliárd dollár kiberbűnözésből

Dotkom

Évente 114 milliárd dollár kiberbűnözésből

Magyarországon az elmúlt évben közel 900 ezer felnőtt esett áldozatul valamilyen számítógépes bűnözésnek, ami 7 milliárd forint pénzbeli veszteséget okozott az áldozatoknak és 14 milliárd forint időbeli veszteséget jelentett – ismertette Gombás László, az internetes biztonsággal foglalkozó Symantec magyarországi képviselője csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón .

Világszinten évente 114 milliárd dollárt zsebelnek be a kiberbűnözők, akiknek naponta több mint egymillió áldozata van az interneten.

A Symantec Norton Kiberbűnözési Tanulmánya szerint a megkérdezett áldozatok értékveszteségéhez hozzáadva a megoldásra fordított időt, összesen 388 milliárd dollár veszett el globálisan, ami több mint a világ marihuána, kokain és heroin együttes fekete kereskedelme.

Globális szinten az elmúlt évben 431 millió felnőtt tapasztalt online bűncselekményt.

A tanulmány szerint az internetező felnőttek kétharmada élete során esett már a kiberbűnözők csapdájába. Másodpercenként 14 felnőttet ér online támadás, ez pedig naponta több mint egymillió áldozat.  Magyarországon sincs másképpen: itt az internethasználók 70 százaléka találkozott már valamilyen formában a kiberbűnözéssel, és óránként több mint 100 áldozatot szed az internetes bűnözés.

A felmérés adatai szerint az idén először fordult elő, hogy az internetező felnőttek 10 százaléka mobiltelefonon keresztül esett online bűnözés áldozatává: 2010-ben 42 százalékkal nagyobb volt a mobil sebezhetőség 2009-hez képest, ami annak a jele, hogy a kiberbűnözők a mobiltelefonokra kezdenek összpontosítani. Az új mobil operációs rendszerek sebezhetőségének száma 115-ről 163-ra nőtt 2010-ben. A mobilfenyegetések mellett a közösségi hálózatok és a védelem hiánya okozza többnyire a számítógépes bűnözés növekedését.

Azok a 18 és 30 év közötti férfiak, akik interneteznek mobiltelefonjaikon, sokkal valószínűbben válnak áldozattá: ebből a csoportból ötből négyen tapasztaltak már kiberbűnözést. Globálisan a leggyakoribb és kivédhető típusú fenyegetések a számítógépes vírusok és a rosszindulatú programok: ilyen jellegű támadásokkal a válaszadók 54 százaléka találkozott már élete során.  A vírusokat az online csalások követik 11 százalékkal, valamint az adathalász támadások 10 százalékkal.

Az év elején a Symantec több mint 286 millió egyedi rosszindulatú programot azonosított, ami 19 százalékos növekedés a 2009-es adatokhoz képest, amikor 240 milliót találtak. Magyarországon is a vírusok és kártevők állnak az élen 60 százalékkal, a második és a harmadik helyen az online szexuális zaklatás és a profillopás található, előbbi 11 százalékkal, utóbbi 8 százalékkal.

A tanulmány szerint a magyarok közül a legtöbben a társkereső oldalak látogatói közül lesznek a bűnözők áldozatai, de sok férfit a felnőtt oldalak nézésekor ér támadás. A magyar férfiak a nőknél

27 órával többet, mintegy 35 órát töltenek hetente az interneten.

Gombás László elmondta: komoly ellentmondás van abban, ahogy az emberek az online bűnözésre tekintenek. A kiberbűnözés sokkal gyakoribb, mint azt az emberek gondolnák. Az elmúlt 12 hónapban a megkérdezett felnőttek közül háromszor annyian estek kiberbűnözés áldozatává, mint fizikai bűncselekménynek, mégis kevesebb, mint minden harmadik válaszadó gondolja úgy, hogy nagyobb annak az esélye, hogy a kiberbűnözés, s nem hagyományos bűncselekmény áldozatai lehetnek a következő évben. A válaszadók 89 százaléka egyetértett abban is, hogy többet kell tenni azért, hogy a kiberbűnözőket az igazságszolgáltatás elé vigyék, s az ellenük való küzdelem közös felelősség.

A tudatosság és a cselekvés közötti eltérést mutatja, hogy miközben a válaszadók 74 százaléka azt mondta, hogy tisztában van a kiberbűnözéssel, sokan nem teszik meg a szükséges óvintézkedéseket.

A felnőttek 41 százalékának nincs naprakész biztonsági szoftvere, amely megvédené a személyes adatait internetezéskor, és kevesebb mint felük ellenőrzi a hitelkártya nyilatkozatait rendszeresen a csalások kiszűrésére, 60 százalék pedig nem használ összetett jelszavakat, vagy nem változtatja őket rendszeresen. Azok közül, akik mobiltelefonon keresztül interneteznek, csak 16 százalék telepíti a legfrissebb mobilbiztonsági szoftvereket, a magyar felnőttek 37 százaléka pedig semmilyen óvintézkedést nem tesz a telefonon történő internetezés biztonsága érdekében.

A Norton tanulmány elkészítéséhez 2011 első negyedévében mintegy 13 ezer felnőttet kérdeztek meg 24 országban, a magyar felmérés augusztusban készült félezer felnőtt válaszai alapján.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Hirdetés

Népszerű

Hirdetés

Technokrata a Facebookon

Hirdetés

IoT-Magazin.hu

Hirdetés

Kütyük

Smart home

Így képzelik el a magyarok az álomotthonukat

2024. március 20. szerda

Office

Foglalj helyet, hogy helyet foglalhass!

2024. március 13. szerda

Smart home

Okoskészülék vagy hagyományos háztartási gép?

2024. február 28. szerda
owlet care babafigyelő

Smart home

OWLET CARE a magyarországi piacon!

2024. február 26. hétfő
Hirdetés

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu

Hirdetés