Connect with us

technokrata

Alig használt szoftveremet eladnám

Softwares

Dotkom

Alig használt szoftveremet eladnám

Magyarország használt szoftver kereskedelmi (remarketing) piacának első szereplője, a magyar tulajdonú Licence Professional Kft. (LicencePro) üzleti partnereivel közösen ma tartotta első és egyben rendhagyó, info-piac* jellegű szakmai konferenciáját SECOND HAND IT = Több mint alternatíva! címmel Budapesten.

Az elsősorban a hazánkban működő kkv-k, multinacionális és nagyvállalatok, valamint a tanácsadó cégek számára megrendezett esemény előadói betekintést nyújtottak a használt szoftver- és hardver kereskedelem folyamataiba és jogi feltételeibe. A részvevők megismerkedtek többek között a remarketinghez kapcsolódó környezetvédelmi megoldásokkal, és a karbonpiacot érintő környezettudatos informatikai gondolkodás előnyeivel is.

A konferencia célja a szemléletformálás volt: az Európában már több mint 10 éve elterjedt, de itthon még kevéssé kiaknázott – a használtautó-kereskedelemhez hasonló – költséghatékony szoftver remarketing lehetőséget minél szélesebb körben szeretnék megismertetni a hazánkban működő vállalatok operatív, gazdasági, informatikai és beszerzési vezetőivel annak érdekében, hogy pontosabban, jelentős megtakarítással és hosszabb távra tervezhessék szoftver- és hardverállomány-költségeiket. A Magyarországon tevékenykedő cégek nagy része (másodlagos szoftverpiac hiányában) eddig nem gondolkodott a legális használt licenc adás-vételében, ezért a szoftver remarketing mint új iparág, és a LicencePro által kínált széles szolgáltatási portfolió (pl. állapotfelmérés, tanácsadás, új licenc struktúra tervezése és „karbantartása”) több milliárd forintos piacot céloz meg hazánkban.

Arató E. Árpád, a LicencePro ügyvezetője „Szoftver remarketing, mint licencelési alternatíva” címmel a vállalati licencelés területén szükséges paradigmaváltásról és új dimenziókról tartott előadást: „Kulcsfontosságú, hogy a vállalatok vezetői megértsék, hogy a használt szoftverekkel és licencekkel történő gazdálkodás ugyanolyan, mintha a gyártóktól vásárolnának, viszont nagyságrendekkel olcsóbb, hiszen akár 30-50%-os árelőny is elérhető. Magyarországon még gyerekcipőben jár a használt szoftver kereskedelem, de a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben komoly előnyt jelent egy cég számára a költségek ilyen módon történő csökkentése és tervezhetősége.” Majd hozzátette: ma hozzávetőleg 600-700 ezer feleslegessé vált szoftver van hazánkban, amely más cégeknél és intézményeknél még hasznosítható. Ezek a szoftverlicencek jelentős értékkel bírnak és – amit még sokan nem tudnak –, hogy megfelelő jogi átruházás esetén a licencek adásvétele legális. A remarketinggel foglalkozó cég pontosan tudja, hogy az egyes licenceket hogyan kell jogilag kezelni. Fontos tehát, hogy mindig csak azok és csak annyi szoftver licenc álljon rendelkezésre, amire aktuálisan tényleg szükség van. A szoftver remarketing előnyei között említette az éves licencelési költségek szignifikáns csökkentését, a használaton kívüli licencek értékesítéséből származó bevételeket, a gyártói beszállítóktól való függetlenséget, valamint folyamatos biztonságot audit esetén.

Kovács Péter, a LicencePro szakmai igazgatója beszámolt arról, hogy mire kell figyelnünk a másodlagos piacról származó szoftverek kereskedelme során, valamint a gyakorlatban hogyan valósul meg a „second hand” szoftverek adásvétele – egyedi szoftverek és mennyiségi licenckonstrukciók esetében egyaránt.

A SIMS Lifecycle Services – ergoTrade Hungary ügyvezetője Palugyay-Masát Miklós előadásában elmondta: bár a válság miatt 2008-2010 között – a piacra is jellemző – 60%-os visszaesés történt náluk a használt hardver eszközök értékesítésében, azonban 2011 májusában az előző év hasonló időszakához képest megháromszorozódott a forgalmuk Magyarországon. Az okokat ismertetve hozzátette: a növekvő forgalom annak köszönhető, hogy a cégek (a mára 5-6 éves) eszközparkjukat nemrégiben kezdték lecserélni (a vállalati hardvereszközök életciklusa egyébként átlagosan 3-4 év). Ezeket az ergoTrade többnyire továbbértékesíti (remarketing), illetve a hazai piacon elsőként bérleti konstrukcióban kínál használt hardvereket (akár szoftverrel), valamint azok supportját. Szerencsére egyre több vállalat ismeri fel, hogy a használt informatikai eszközeik értéket képviselhetnek, illetve újraértékesítés esetén azok akár még évekig használatban maradhatnak, ezáltal maradéktalanul teljesíthetők a tőke visszaáramoltatási és környezetvédelmi irányelvek is. (2010-ben a cég hozzávetőlegesen 2 000 alacsony értékű, kimondottan elavult eszköz újraértékesítését végezte el Magyarországon, környezetvédelmi indíttatásból.) A használt hardverek tekintetében tehát a leginkább környezettudatos eljárást javasolják, hiszen ezek az eszközök értelmesen felhasználhatók és nem növelik a végeláthatatlan elektronikai hulladékok mennyiségét.

Gecse Gábor, a SIMS Lifecycle Services – ergoTrade Hungary projektmenedzsere előadásában kifejtette, hogy – ellentétben a külföldi tendenciákkal – a hazai vállalatoknál igen népszerű a használt informatikai eszközök (főként PC-k, laptopok, TFT-k) házon belüli értékesítése, amelyhez többnyire a munkatársak ösztönzése szolgáltatja az alapkövet. (2010-ben a cég hozzávetőlegesen 2 500 eszköz dolgozói újraértékesítését végezte el Magyarországon.)

 

Zsoldos Sándor, az IPR-Insights License Consulting ügyvezetője a „Szoftvereszköz-gazdálkodás a remarketing tükrében” címmel tartott előadásában felhívta a figyelmet a szoftvereladás egyik legfontosabb feltételére, miszerint az értékesíteni kívánt szoftver használatát teljes mértékben – és minden kétséget kizáróan – meg kell szüntetnie a vállalatnak. Ezt a természetesnek tűnő követelményt azonban a gyakorlatban igen nehéz betartatni és ellenőrizni. Az IPR-Insights 2010-ben, a hazai vállalatoknál végzett szoftverhasználati felméréséből kiderült, hogy egy átlagos magyar nagyvállalat esetében körülbelül 600 számítógépen több mint 730 szoftvergyártó által készített, mintegy 970 000 futtatható állományból kell kiszűrni azokat, amelyek az eladásra szánt szoftvereket reprezentálják. Prezentációjában kitért arra, hogy a vállalatok mennyire ismerik szoftvervagyonukat, azt milyen módszerekkel tudják mérni és kontrollálni, azaz a feleslegeket megtalálni vagy a hiányosságokat megszüntetni. Bemutatta, hogy melyek azok a metódusok, amelyekkel a vállalati szoftverhasználat irányíthatóvá válik, és ezáltal ténylegesen kialakítható a szoftvereszköz-gazdálkodás, amelyben helyet kell találni a használtszoftver beszerzésnek és értékesítésnek is.

A szoftver remarketing jogi hátteréről Dr. Ormós Zoltán jogász beszélt a konferencián. Elmondta, hogy mivel a szoftverlicencek rendszerint úgy rendelkeznek, hogy a szoftver átruházása, felhasználási jogának átengedése tilos, a felhasználókban joggal merül fel a kérdés, hogy a szoftverek másodlagos értékesítése (remarketing) jogszerű vagy sem.

Dr. habil Fogarassy Csaba, a Szent István Egyetem docense, a Klímagazdaságtani Elemző és Kutatóközpont igazgatója a karbonpiac IT szektort érintő környezetvédelmi és gazdasági lehetőségeiről beszélt. Előadásában beszámolt a low-carbon economy-ról, amely az „EU Low-Carbon Road Map 2050” programjának alappillére. Ez viszont annyira távoli a gyakorlati élettől, hogy konkrét értelmezését csak most kezdték el a szakemberek. Az azonban mindenki számára világos, hogy a low-carbon rendszerek alkalmazásán kívül, ma nincsen olyan egyéb alternatíva, amely az üzleti szektorban úgy valósítja meg a környezetvédelemhez kapcsolódó társadalmi elvárásokat, hogy az ne okozna pénzügyi sokkot.

A fentiekhez kapcsolódóan Lukács Ákos kutató és BC Klímanagykövet (Szent István Egyetem; Klímagazdaságtani Elemző és Kutatóközpont) a low-carbon szoftver és hardver business témakörében adott hasznos információkat a résztvevőknek. Így összegezte előadásának lényegét: „A low-carbon gazdaság és társadalom ma már gyakran használt fogalmak. Zöld helyett lassan a kék (pénzügyileg és klímavédelmileg is fenntartható) gazdaságról beszélünk, és keressük a helyét az egyes vállalati stratégiákban és üzletágakban, hogy hol is jár az alacsony kibocsátás üzleti haszonnal és szerves építkezéssel. Az IT iparág rengeteg területen okozhat folyamatos energia és ezáltal szén-dioxid kibocsátás csökkentést, amely terület mai fejlődése az informatikai piac ez irányú termékeinek reneszánszát hozta el.” Részletezte többek között azt is, hogy miben különbözik a karbon lábnyom, mint pénzügyi-környezeti indikátor az eddig használt környezeti vagy pénzügyi indikátoroktól; hogyan érvényesül a vállalati jó hírnévben a karbon-semlegesség és milyen üzleti hasznot hozhat a low-carbon IT eszközrendszere az érintett csoportok számára; valamint hogy mit jelent a karbon-finanszírozás és a fenntartható business az informatika piacain.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek