Connect with us

Hirdetés

technokrata

Leállás – mi okozza hazánkban a legnagyobb gondot?

Dotkom

Leállás – mi okozza hazánkban a legnagyobb gondot?

Két tényező felel a magyar rendszerleállások zöméért, melyek vállalati környezetben átlagosan 4,5 millió forintos veszteséget okoznak – óránként!

A Symantec nyilvánosságra hozta a nagyvállalatok IT katasztrófa-helyreállítási tervét vizsgáló felmérését, amelyben 200 magyarországi nagyvállalat IT döntésekben felelős szakértőit kérdezték katasztrófa felkészültségükről. A felmérés kimutatta, hogy a magyar nagyvállalatok többsége egyetért abban, hogy egy leállás komoly következményekkel járhat, mégis a megkérdezettek több mint fele nem rendelkezik katasztrófa-elhárítási tervvel (56 százalék).

A vállalatok egy katasztrófa esetén leginkább a profit csökkenésétől, illetve az adatvesztéstől tartanak, továbbá a vállalatirányítási és CRM erőforrások leállását becsülték a legveszteségesebbnek. Közel 4,5 millió Ft kárral számoltak egy órás leállásnál, ezt követően a megkérdezettek szerint az adatbázisok elvesztése, illetve megsérülése jelenti a legnagyobb kárt. Ennek összegét 1 116 000 Ft-ra becsülték.

Egy órás leállás esetén becsült költségek (ezer forint)

A következményeket illetően a nagyvállalatok 36 százaléka állította, hogy egy katasztrófa jelentős mértékben okozhat adatveszteséget, míg a második helyen a leállások költsége és a profitveszteség szerepelt. A legvalószínűbb IT katasztrófának Magyarországon az áramkimaradást tartják: az elmúlt öt évben a megkérdezett nagyvállalatok közel fele esett már át áramkimaradás miatt történő leálláson. A leállások második leggyakoribb oka a rendszerfrissítéseknek tulajdonítható, amely öt vállalatból legalább kettőt érintett az elmúlt öt évben.

A tanulmány rávilágított arra a tényre, hogy egy bekövetkező üzemzavar esetén a cégek, bár tisztában vannak a katasztrófa következményeivel, nem rendelkeznek átfogó helyreállítási stratégiával, és évente ritkán vagy szinte soha sem tesztelik kataszrófa-elhárítási (DP) tervüket. A megkérdezettek 43 százaléka évente csak egyszer teszteli DP tervét, félévente pedig csupán 2 százalék. Az időhiány és a munkavégzés megszakítása okozta kellemetlenségek miatt a vállalatok többsége ritkábban végzi el a szükséges próbákat. A tanulmányból továbbá kiderül, hogy a tervekhez kapcsolódó RTO/RPO követelményeket többnyire évente, vagy még ritkábban értékelik újra és csupán a megkérdezett nagyvállalatok 17 százaléka végez egy évben több ellenőrzést.

Katasztrófa-elhárítási tervek tesztelésének legnagyobb kihívásai

Módszertan
A 2011 februárjában készült felmérésben a Symantec egy független kutatócéggel együttműködve Magyarország 200 nagyvállalatát kérdezte katasztrófa-helyreállítási felkészültségükről. A felmérésben résztvevő cégek legnagyobb részét a feldolgozóipari nagyvállalatok alkották, továbbá a járműgyártás, szállítmányozás, energetika, kiskereskedelem, pénzügy, építőipari cégek, egészségügy, telekommunikáció mezőgazdaság területén működő cégek is részt vettek a felmérésben. A katasztrófa-elhárítási tervekről vállalati IT menedzserek nyilatkoztak.

A katasztrófa-elhárítási terveket illetően, egyre több nagyvállalat veszi figyelembe a virtuális környezetben elhelyezkedő alkalmazásokat. Szervervirtualizációs megoldásokkal a megkérdezett nagyvállalatok 46 százalékánál találkozhatunk. Az IT szakértők szerint a szervezetek elsősorban alkalmazásszervereket, üzenetküldő alkalmazásokat, webszervereket és adatbázisokat helyeznek virtuális környezetbe. A felmérésből az is kiderül, hogy a virtualizáció enyhén növekvő tendenciát mutat. A szervervirtualizáció bevezetése miatt sok nagyvállalat (56 százalék) a katasztrófa elhárítási tervén is módosított. Ennek eredményeként a virtuális szervereknek átlagosan közel 80 százalékát fedi le a katasztrófa elhárítási terv.

A terv részeként a vállalatok egyharmada legalább félévente, ugyanennyien pedig évente tesztelik a virtuális szervereket. A szervervirtualizációs megoldásokat alkalmazó vállalatok közel fele szembesült kihívásokkal a virtuális környezetben elhelyezett adatok, alkalmazások megóvásakor. Leggyakrabban a rendelkezésre álló mentési tárhelykapacitás hiánya okozott problémát.

A felhő alapú tárolás megvalósításának kérdése a katasztrófa-elhárítási tervvel rendelkező vállalatoknak mindössze egynegyedénél merült fel, és egyelőre még csupán csak tervként. Továbbá a felhő alapú megoldásokhoz kapcsolódó katasztrófa-elhárítási kihívások között elsősorban a mentési lehetőségeket, a rendszerek rendelkezésre állását és a biztonságot említették.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Hirdetés

Népszerű

Hirdetés

Technokrata a Facebookon

Hirdetés

IoT-Magazin.hu

Hirdetés

Kütyük

Smart home

Így képzelik el a magyarok az álomotthonukat

2024. március 20. szerda

Office

Foglalj helyet, hogy helyet foglalhass!

2024. március 13. szerda

Smart home

Okoskészülék vagy hagyományos háztartási gép?

2024. február 28. szerda
owlet care babafigyelő

Smart home

OWLET CARE a magyarországi piacon!

2024. február 26. hétfő
Hirdetés

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu

Hirdetés