Connect with us

technokrata

Holland távközlési cégek kartellügye az Európai Bíróság előtt

Dotkom

Holland távközlési cégek kartellügye az Európai Bíróság előtt

A versenytárs cégek akkor is kartellt hoznak létre, ha mindössze egy megbeszélésre ülnek össze, de továbbra is aktív szereplői maradnak a piacnak – mondta ki tavaly az Európai Bíróság egyik tanácsa.

Egy holland bíróság fordult előzetes döntéshozatalért az Európai Bírósághoz, miután egy kartellügy a holland versenyhatóság után hozzájuk került felülvizsgálatra. A holland bíróság négy kérdésben kért előzetes döntést az Európai Bíróságtól, ezek: mi az “összehangolt magatartás” (a kartell) fogalma; kell-e okozati összefüggés az összehangolás és a vállalkozások piaci magatartása között; a nemzeti vagy a közösségi jog alkalmazandó, illetve elég-e egyszeri összehangolás a kartell megállapításához, vagy pedig tartós és folyamatos összehangolásra van szükség a kartellben részt vevők között.

Az ügy lényegét az adta, hogy a T-Mobile Netherlands BV, a KPN Mobile NV, az OrangeNederland NV és a Vodafone Libertel NV képviselői egy alkalommal összeültek, hogy a viszonteladóik jutalékát egyeztessék, illetve javaslatot dolgozzanak ki a jutalék csökkentésére.

Ami a kartell fogalmát illeti, arra azt válaszolta az Európai Bíróság, hogy az összehangolt magatartás az EK 81. cikk (1) bekezdése értelmében versenykorlátozó célra irányul, amennyiben a tartalma és célja folytán – valamint a hátterét képező jogi és gazdasági összefüggéseket figyelembe véve – ténylegesen képes arra, hogy a közös piac keretében megakadályozza, korlátozza vagy torzítsa a versenyt. Nem szükséges, hogy a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása ténylegesen bekövetkezzék, sem pedig az, hogy közvetlen kapcsolat álljon fenn az összehangolt magatartás és a fogyasztói árak között. Versenykorlátozó célúnak minősül a versenytársak közötti olyan információcsere, amely alkalmas arra, hogy megszüntesse a bizonytalanságot az érintett vállalkozások tervezett magatartását illetően.

Ami az összehangolást és az abban részt vevő vállalkozások piaci magatartása közötti okozati összefüggést illeti, a nemzeti bíróság az ellenkező bizonyításáig – amely e vállalkozások feladata – köteles alkalmazni az okozati összefüggéssel kapcsolatos azon vélelmet, amelyet az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata alakított ki. E szerint pedig e vállalkozások, amennyiben tevékenyek maradnak a piacon, figyelembe veszik a versenytársaikkal kicserélt információkat.

A harmadik kérdésre a válasz: az ilyen ügyekben az uniós jogot kell alkalmazni.

Végül a negyedik kérdésre azt a megállapítást tette az Európai Bíróság, hogy ha az összehangolásban részt vevő vállalkozás tevékeny marad a vizsgált piacon, az összehangolás és az e vállalkozás piaci magatartása közötti okozati összefüggés vélelme akkor is alkalmazandó, ha az összehangolás az érintett vállalkozásoknak csupán egyetlen egyeztetésén alapul.

Az Európai Bíróságnak feltett kérdések:mi az „összehangolt magatartás” (a kartell) fogalma,kell-e okozati összefüggés az összehangolás és a vállalkozások piaci magatartása között,a nemzeti vagy a közösségi jog alkalmazandó,elég-e egyszeri összehangolás a kartell megállapításához, vagy pedig tartós és folyamatos összehangolásra van szükség a kartellben részt vevők között.

Ha az összehangolásban részt vevő vállalkozás tevékeny marad a vizsgált piacon, az összehangolás és az e vállalkozás piaci magatartása közötti okozati összefüggés vélelme akkor is alkalmazandó, ha az összehangolás az érintett vállalkozásoknak csupán egyetlen egyeztetésén alapul.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek