Connect with us

technokrata

Meghal az elektronikai ipar Magyarországon?

Dotkom

Meghal az elektronikai ipar Magyarországon?

„Az utolsó pillanatban vagyunk”

Az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy megállítsuk a folyamatot, ami Magyarországot a sokat hangoztatott kutatás-fejlesztés és innováció országa helyett legjobb esetben is csupán alacsony bérű, elektronikai összeszerelő-ipari gazdasággá teszi – derül ki az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) felméréséből, amelyet a MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (MTA MFA) koordinál. Átfogó program hiányában az elektronikai és műszeripari ágazat zászlóshajóinak számító vállalatok alig találnak megfelelő szakképzett munkatársakat az országban.

Évek óta súlyos szakemberhiánnyal küzdenek a kutatásra és fejlesztésre támaszkodó csúcstechnológiai magyar elektronikai cégek, noha a teljes elektronikai műszer-ipar a hazai ipari termelés legnagyobb hozzáadott értéket produkáló része, ami a feldolgozóipar exportjának 35%-át adja. Van olyan – hazai kutatók, fizikusok és mérnökök fejlesztette – saját technológiákra épülő termékeket értékesítő elektronikai gyártó cég, amelynek 8 milliárd forintos exportbevétele például önmagában meghaladja néhány más szektor exportteljesítményét. További fejlődésüknek részben a szakemberek hiánya szab határt, hiszen napjainkban annyira kevés fizikus és villamosmérnök végez hazánkban.

Az IMNTP 2008 márciusában azért alakult meg, hogy a magyarországi mikro- és nanoelektronika, valamint fotovillamos szakterületekre kutatás-fejlesztési stratégiát és megvalósíthatósági tanulmányt készítsen, így célja a stratégiai fontosságú elektronikai és műszeripar problémáinak megismerése is. Az IMNTP 2009 nyarán kérdőíves felmérést készített, hogy megkísérelje egy átfogó kép felvázolását a szektorról úgy, ahogy azt ma a területen tevékenykedő szakértők látják.

A kutatásból kiderül, hogy a (mikro)elektronikai területen már kézzelfoghatóak a hiányból adódó súlyos problémák. Magyarországon az egyetemi, főiskolai hallgatók csupán tíz százaléka tanul reálszakon, miközben a természettudományos és műszaki területen képzett diplomások aránya az OECD átlagában huszonöt százalék körül van, sőt a távol-keleti országokban – például Szingapúrban – meghaladja a negyven százalékot. De nemcsak mennyiségi, hanem súlyos minőségi hiányosságok is jellemzik a hazai oktatást. Beszédes és megdöbbentő tény, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak, amely a hazai felsőoktatás minőségéért felelős független szakmai testület, új tagjai között a műszaki terület egyetlen képviselője sem található.

„A szakunkon végzett hallgatók iránt folyamatosan érdeklődik az ipar, és a vállalatok azt kérik, hogy nagyságrendekkel nagyobb számban képezzünk mikroelektronikában járatos villamosmérnököket. A jelenlegi finanszírozási szerkezetben azonban a keretszámokat nem tudjuk rugalmasan az ipar igényeihez igazítani, hiába van túljelentkezés a mikroelektronika szakra.” – fogalmazott Dr. Rencz Márta professzorasszony, a Budapesti Műszaki Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszékének vezetője.

Az ágazat szereplői szerint azonnali oktatási reformokkal és következetes programmal talán még nem késő tenni a mérnöki és általában a természettudományos képzésért. A megfelelő számban és színvonalon képzett fiatal szakemberek alkalmazásával pedig nem csak a ma még jól működő hazai tudásalapú vállalkozások maradhatnának versenyben, de esélyünk lenne K+F tevékenységet végző egyéb, világszínvonalat képviselő (mikro)elektronikai cégek betelepítésére is.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek