Connect with us

technokrata

Mi az a pánikprogram, és miért kell tartani tőle?

Dotkom

Mi az a pánikprogram, és miért kell tartani tőle?

A felhasználókat hamis biztonságérzettel áltatják, miközben még nagyobb veszélynek teszik ki őket.

A Symantec 2008 júliusa és 2009 júniusa közötti időszakban begyűjtött adattokon alapuló tanulmánya felfedi, hogy a kiberbűnözők egyre meggyőzőbb netes pánikkeltő taktikát használnak, hogy rávegyék a felhasználókat a csaló védelmi szoftverek megvásárlására. A csaló védelmi szoftverek, a „pánikprogramok „(scareware) olyan szoftverek, amelyek valódi védelmi szoftverek látszatát keltik. Ezeknek a csaló alkalmazásoknak az értéke kevés vagy egyáltalán semmi, és akár kártevő programot is telepíthetnek, vagy csökkenthetik a számítógép általános védettségét.

Youtube-os hibának álcázott támadás

A kiberbűnözők visszaélnek azzal, hogy a gyanútlan felhasználók megijednek a vélt vagy valós veszélyektől, és ezt kihasználva webreklámokkal veszik rá áldozataikat a csaló szoftver telepítésére. Ezek a reklámok jellemzően hazudnak, például azt állítják, hogy „Ha ez a reklám villog, a számítógépe veszélyben van vagy megfertőződhetett”, és ezzel arra ösztökélik a felhasználót, hogy kövessen egy hivatkozást, ahol „megvizsgálják számítógépét”, vagy „a veszélyt eltávolító szoftvert” kaphat. A tanulmány szerint az ötven leggyakoribb csaló védelmi szoftver 93 százalékát a felhasználó szándékosan töltötte le és telepítette. A Symantec 2009 júniusáig több mint 250 különböző pánikprogramot észlelt.

Az ezeket a csaló termékeket letöltő vevők kezdeti vesztesége 30 és 100 dollár közé esik. A személyazonosság helyreállításának a költségei azonban jóval nagyobbak lehetnek. Ezek a csaló védelmi programok nem csak pénzt képesek kicsalni a felhasználóktól, hanem a vásárlás során megadott személyes és bankkártyaadatokat személyazonosság-lopáshoz vezető további csalásra is felhasználhatják, vagy feketepiaci fórumokon is értékesíthetik.

Hamis vírusriasztás akcióban

Hogy még rosszabb legyen a helyzet, egyes csaló védelmi szoftverek a valóságban éppen hogy kártevőket telepítenek, amelyek később valóban veszélybe sodorják a felhasználót. Ezért aztán az ilyen programok telepítésétől romolhat a számítógép védelme, miközben azt állítják, hogy javulni fog. A csaló programok például arra utasíthatják a felhasználót, hogy állítsa alacsonyabb szintűre, vagy kapcsolja ki a védelmét a hamis szoftver regisztrálásának idejére, vagy megakadályozzák, hogy a felhasználó a telepítés után beléphessen a valódi védelmi webhelyekre. Ez pedig pont azokkal a veszélyforrásokkal szemben hagyja védtelenül a felhasználót, amelyekkel kapcsolatban azt ígérte, hogy megvédi.

Megjegyzés: A következő oldalakon képeink mind hamis “vírusirtó” alkalmazásokból származó képernyőmentéseket mutatnak; egyik program telepítését sem ajánljuk!



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek

kiemelt-kep
2018-volkswagen-arteon-photos-and-info-news-car-and-driver-photo-676567-s-original
SAN BERNARDINO, OCTOBER 29: Shipping orders go by on a conveyor belt at Amazon's San Bernardino Fulfillment Center October 29, 2013 in San Bernardino, California. Amazon's 1 million square-foot facility in the hard hit San Bernardino County has created more than 800 jobs at the center. Fulfillment centers are where products sold by other vendors on Amazon.com store their inventory. (Photo by Kevork Djansezian/Getty Images)
20170802_093113

Tesztek

Kipróbáltam a Kingston legújabb SD-kártya olvasóját

2017. augusztus 3. csütörtök
SAMSUNG CSC
SAMSUNG CSC

Mobil tesztek

Teszt: Megvizsgáltuk, milyen az új Honor 8 (video)

2017. május 23. kedd
uobelqc8

Mobil tesztek

Teszt: Megnéztük magunknak a Huawei P10 Plus-t

2017. május 4. csütörtök
SAMSUNG CSC

Laptop tesztek

Teszt: Fujitsu Lifebook U747 – A pehelysúlyú bajnok

2017. április 14. péntek
SAMSUNG CSC

Audió Eszközök

TESZT: iFrogz – Coda Wireless család

2017. április 11. kedd
SAMSUNG CSC

Okosóra tesztek

Teszt: Casio Edifice EQB-600

2017. március 28. kedd