Connect with us

technokrata

Hogyan bűnözünk mi, magyarok az Interneten?

Dotkom

Hogyan bűnözünk mi, magyarok az Interneten?

„Öt éven belül nagyobb lesz az Interneten okozott anyagi kár, mint a való életben.”

A Symantec 2010-es termékeinek bejelentése mellett a mai sajtótájékoztatójára meghívta dr. Gazdag Tibor rendőr alezredest, aki a Nemzeti Nyomozó Iroda Csúcstechnológiai Bűnözéselleni Osztályának képviseletében tartott előadást a hazai cyberbűnözés állapotáról. Szemléletes hasonlata szerint az Internetre való adatfeltöltés olyan, mint a tetoválás: ha egyszer megtörtént, végleges, nyom nélkül egyik sem tüntethető el. Éppen ezért a szakértő arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy a megelőzés a legfontosabb; meglátása szerint az adataink feletti nagyobb éberséggel rengeteg online problémától megkímélhetnénk magunkat.

„Az internetes nyomozás technikai sportág.” – hangoztatta Gazdag. Szerinte téved az, aki azt hiszi, hogy a cybertérben bekövetkezett bűncselekmények felderítése is csak a virtuális világban történik. A csúcstechnológiás eljárásokat kiegészítik a hagyományos nyomozási módszerek, emiatt bonyolultabb is egy-egy ilyen bűneset felgöngyölítése. A modern technika alkalmazása pedig sok pénzbe kerül, amit az állami költségvetésből gazdálkodó rendőrség nem képes olyan mértékben előteremteni, mint az internetezőket meglopó cyberbűnözők.

Az alezredes szerint jelenleg az online bűnözés harmadik hullámát éljük meg, amely már Kelet-Európát is elérte. Az első hullám még nagyjából az Egyesült Államokra, mint az online világ – akkori – legfejlettebb országára korlátozódott. Ezután a fejlett térségek: Nyugat-Európa, Japán, Ausztrália következtek; az IT-infrastruktúrában viszonylag elmaradottnak mondható régiónk csak az elmúlt néhány évben „csatlakozott” a bűnözők vadászterületéhez.

Ennek a trendnek „köszönhetően” itthon is megjelentek az online elkövetett gazdasági bűncselekmények, amelyeket Gazdag négy nagy témakörbe sorolt. Eszerint a jelszóhalász támadások, az ipari kémkedés, illetve a licencköteles programok jogellenes használata jelent gondot Magyarországon. Negyedikként az úgynevezett „donor hálózat” problémáját említette az előadó. Ez utóbbi esetén valaki – jellemzően a vállalati rendszergazda – visszaél a rábízott erőforrásokkal, és azokat engedély nélkül, saját céljaira használja. Példa erre a jelenségre az az adminisztrátor, aki a céges szerver(eke)t file-cserére „fogja be”. Gyakran ez a fajta tevékenység rejtve is marad, hiszen az ezt felfedezni képes személy maga az elkövető.

Hazai tapasztalatok
Az alezredes szerint itthon adottak a technikai feltételek ahhoz, hogy a mintegy 5 millió hazai internetező meg tudja magát védeni. Ami miatt azonban mégis van aggódnivalónk, az az, hogy hiába állnak rendelkezésünkre a legmodernebb eszközök, nem élünk velük. Alacsony szintű a felhasználói tudatosság Magyarországon, ezt emelte ki az egyik legnagyobb problémaként a szakértő. Emellett tapasztalat, hogy az elfogott bűnözők rendszerei rendre jobbak, mint az NNI által használtak (a már fent említett anyagi okokból kifolyólag).

Magyar jellegzetesség, hogy a nem vagyoni bűncselekmények között toronymagasan vezet a személyes információkkal való visszaélés. Gazdag tapasztalata szerint más országokban is létező jelenség, de közel sem általános annyira, mint hazánkban, hogy az egymással rossz viszonyba kerülő felek kompromittáló képeket tesznek fel az Internetre, magántelefonszámaikat is nyilvánosságra hozva. Emellett főként rágalmazással, becsületsértéssel, illetve kisebbségek ellen irányuló tevékenységekkel és tiltott önkényuralmi jelképek használatával találkoznak leggyakrabban hazánk rendjének cybertérben is tevékenykedő őrei.

Dr. Gazdag Tibor előadását végül egy érthetetlen momentummal zárta. Miután az alezredes minden információt megosztott verbálisan és vizuálisan a sajtó képviselőivel, prezentációjának digitális változatát semmilyen formában sem kívánta közzé tenni. A szakértő korábbi visszaélésekre hivatkozva ragaszkodott az idősebbek számára a kommunista rendszerből ismerős hozzáállásához, így a hazai online bűnözés számait érzékletesen bemutató táblázatot és néhány további érdekességet – a cikkíró fényképszerű memóriájának hiányában – nem tudjuk közreadni.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek

kiemelt-kep
2018-volkswagen-arteon-photos-and-info-news-car-and-driver-photo-676567-s-original
SAN BERNARDINO, OCTOBER 29: Shipping orders go by on a conveyor belt at Amazon's San Bernardino Fulfillment Center October 29, 2013 in San Bernardino, California. Amazon's 1 million square-foot facility in the hard hit San Bernardino County has created more than 800 jobs at the center. Fulfillment centers are where products sold by other vendors on Amazon.com store their inventory. (Photo by Kevork Djansezian/Getty Images)
20170802_093113

Tesztek

Kipróbáltam a Kingston legújabb SD-kártya olvasóját

2017. augusztus 3. csütörtök
SAMSUNG CSC
SAMSUNG CSC

Mobil tesztek

Teszt: Megvizsgáltuk, milyen az új Honor 8 (video)

2017. május 23. kedd
uobelqc8

Mobil tesztek

Teszt: Megnéztük magunknak a Huawei P10 Plus-t

2017. május 4. csütörtök
SAMSUNG CSC

Laptop tesztek

Teszt: Fujitsu Lifebook U747 – A pehelysúlyú bajnok

2017. április 14. péntek
SAMSUNG CSC

Audió Eszközök

TESZT: iFrogz – Coda Wireless család

2017. április 11. kedd
SAMSUNG CSC

Okosóra tesztek

Teszt: Casio Edifice EQB-600

2017. március 28. kedd