Connect with us

technokrata

Rossz hír az MTelekomnak: nem egyesülhet a ViDaNettel

Dotkom

Rossz hír az MTelekomnak: nem egyesülhet a ViDaNettel

Az összefonódással érintett földrajzi területen a vezetékes telefon-, illetve kábeltelevíziós hálózatok – mint a hatásos, infrastruktúra-alapú verseny zálogai – egyetlen cégcsoport kezébe kerülnek – erre hivatkozva tiltotta meg a Gazdasági Versenyhivatal, hogy a Magyar Telekom Nyrt. irányítást szerezzen a ViDaNet Zrt. felett.

A fúziót a versenyhatóság annak ellenére tiltotta meg, hogy a Magyar Telekom a döntés előtt tett vállalásokkal igyekezett orvosolni a felmerülő versenyjogi problémákat.

A Magyar Telekom Nyrt. 2008. december 8-án opciós nyilatkozatot intézett a Kaptár Zrt-hez, amivel a ViDaNet Zrt-ben megszerezte a szavazati jogok 100 százalékát. A Magyar Telekom 2008. december 9-én kelt kérelmében ehhez a részvényszerzéséhez a GVH engedélyét kérte.

A távközlési társaság kérelmében előadta, hogy a tervezett összefonódás a piaci folyamatok – elsősorban a mobilinternet térnyerése és a műholdas televíziós szolgáltatások előretörése révén – nem hoz létre olyan helyzetet, amelynek révén az korlátozná a versenyt. A Magyar Telekom jelezte: ha a versenyhatóság mégis valamely problémát azonosítana az összefonódással kapcsolatban, akkor az összefonódás engedélyezése érdekében hajlandó a problémát orvosló kötelezettséget vállalni.

Eszerint a Magyar Telekom az összefonódást követően is legalább olyan feltételekkel biztosítja a ViDaNet előfizetői részére a kábeltelevíziós hálózaton keresztül történő Internet hozzáférést, mint amilyen feltétellel leánycége, a T-Kábel biztosítja ezt azon előfizetői részére, amelyek nem az ország Magyar Telekom telefonhálózatával lefedett részein helyezkednek el.

A GVH a hiánypótlást követően 2009. február végén megkezdte az adott összefonódás vizsgálatát és 2009. március végén úgy döntött, hogy a kérelmet – tekintettel a Magyar Telekom Nyrt-nek és a ViDaNet Zrt.-nek az internet hozzáférési, kábeltelevíziós és hangszolgáltatási piacokon elfoglalt magas piaci részesedésére – teljeskörű eljárásban szükséges elbírálni. A vizsgálat lezárultával a GVH előzetes álláspontban közölte a Magyar Telekommal azon következtetését, mely szerint a vizsgálattal érintett piacokon – a lakossági szélessávú vezetékes internet hozzáférés, a hangszolgáltatások, illetve a műsorterjesztés piacán – az összefonódás előreláthatólag olyan gazdasági erőfölényt hoz létre, amely akadályozza a hatékony verseny fejlődését.

Előzetes álláspontjában a versenyhatóság értékelte a Magyar Telekom kérelmében előadott kötelezettségvállalásra tett indítványát is és arra a következtetésre jutott, hogy a kötelezettségvállalás nem küszöböli ki az azonosított versenyproblémákat. Ezt követően a GVH tárgyalást tartott az adott ügyben, amelyen a Magyar Telekom bejelentette, hogy módosítani kívánja kötelezettségvállalást, így a GVH második tárgyalást tartott az ügyben.

A Magyar Telekom újabb indítványában vállalta, hogy egyrészt a ViDaNet szolgáltatási területein bizonyos feltételekkel meglevő hálózati alépítményeihez (lásd pl. föld alatti kábel-alagutak, vagy a légkábelek elhelyezésére alkalmas póznák) hozzáférést biztosít az azt kérő vállalkozás részére. Vállalta továbbá azt is, hogy a tárgyalt földrajzi területen a ViDaNet által jelenleg nyújtott kiskereskedelmi szolgáltatások kapcsán a a Magyar Telekom és a Vidanet árai közül a kedvezőbbet fogja alkalmazni. Vállalta továbbá, hogy a ViDaNet hálózatán olyan fejlesztésket végez e következő három éven belül, amelynek révén azt rendkívül nagy – 20 Mbit/s-ot meghaladó – sávszélességű szolgáltatás nyújtására alkalmassá teszi.

A GVH a benyújtott újabb kötelezettségvállalás értékelését követően tartott második tárgyalásán azonban az összefonódást ennek ellenére sem engedélyezte. Az összefonódással érintett földrajzi területen – Mindszent község kivételével – a Magyar Telekom és a ViDaNet vezetékes telefon-, illetve kábeltelevíziós hálózatok a korábbi független irányítást követően egyetlen cégcsoport kezébe kerülnek. Ennek következtében a versenyhatóság szerint lakossági vezetékes internet hozzáférés piacán a korábbi két jelentős független, központi, stratégiai infrastruktúrát birtokló szereplő helyett csak egy ilyen szereplő maradna – birtokolva továbbra is a két jelentős, stratégiai infrastruktúrát.

Az infrastruktúra stratégiai jellegét az alapozza meg, hogy a fogyasztókat elérő – ún, hozzáférési hálózatról – van szó, amely alkalmas három szolgáltatás (internet, telefon, műsorterjesztés) nyújtására is, így az adott hálózatot birtokló szereplőt mindhárom piacon lényeges szereplővé teszi. Az összefonódást követően így a korábbi tényleges – a piac két alapvető szereplőre épülő jellege következtében szükségszerűen korlátozott, ám mégis működő – versenyhelyzet megszűnne.

A határozatában a GVH megállapította, hogy a Magyar Telekom által indítványozott kötelezettségvállalás nem alkalmas arra, hogy az összefonódással kapcsolatban azonosított hátrányos hatásokat mérsékelje és így az összefonódás engedélyezhető legyen.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek