Az alacsonyabb jövedelműek felé kell nyitni az elektronikában

– Hogyan került a Panasonic South-East Europe vezérigazgatói posztjára?- 1991-ben az első alkalmazottak között kerültem az akkor még Matsushita néven működő vállalat budapesti irodájához. A kirendeltség végül kinőtte magát és 1994 júliusában már önálló cégként alapítottuk meg a Panasonic Magyarországot, melynek a marketingigazgatói posztját töltöttem be. A vezérigazgatói posztra 2000 áprilisától neveztek ki, amire azért vagyok büszke, mert az első nem japán nemzetiségű európai vezetők közé tartoztam. Mostantól pedig a romániai Panasonic vezérigazgatójának hirtelen távozása miatt én irányítom a cég helyi leányvállalatát is.- Már eddig sem csak a magyar piacon irányította a céget.- Valóban, 2007-ben ismét egy átalakulás következett, ekkor alakult meg a Panasonic South-East Europe Kft., amely a magyar piac mellett immár a volt jugoszláv tagköztársaságokkal, valamint Albániával és Bulgáriával való kereskedelmünk irányítását is végzi. Erre azért volt szükség, mert nem tűnt gazdaságos lépésnek a számos kisebb balkáni államban önálló vállalatokat működtetni.- Mennyire okozott ez jelentős változást a működésükben?- Komoly strukturális átalakulást eredményezett, az általunk addig lebonyolított forgalom ugyanis ezzel a bővüléssel körülbelül megháromszorozódott. Jelentős fejlesztéseken esett át a disztribúciós és a logisztikai rendszerünk, új vállalatirányítási rendszert vezettünk be. Ez körülbelül kétéves folyamat volt. A cég mára 83 saját alkalmazottal működik, közülük 14 dolgozik a balkáni országokban.- Pontosan milyen tevékenységet folytat ma a Panasonic South-East Europe Magyarországon, illetve a Balkánon?- Kereskedelmi társaság vagyunk, ahogyan a román leányvállalat is az, gyártási tevékenységet nem folytatunk, a Panasonicnál ugyanis teljesen elkülönülnek a gyártó- és a kereskedelmi egységek. A disztribúciós csatornákat irányítjuk, valamint a mi kezünkben összpontosul a teljes márkaképviselet, a szervizelés irányítása, a Panasonic márka helyi kommunikációja.- A kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére idén új termékeket, elsősorban fehérárukat vezettek be az európai piacra.- Európában eddig hűtő- és mosógépeket nem forgalmazott a Panasonic, tavasszal kezdtük bevezetni Nyugat-Európában és néhány másik államban, köztük Magyarországon is. Első lépésben két célunk volt: megismertetni a terjesztőkkel és a fogyasztókkal az általunk alkalmazott technológiát és márkákat, valamint élesben is megismerni az európai piaci igényeket. Természetesen komoly kutatás előzte meg a bevezetést. Egyelőre biztatók az eredmények.- Anyavállalatuk a pénzügyi-gazdasági világválság következtében nehéz időket él meg, jelentősen csökkentek a profitmutatói. Mi a helyzet a régióban, illetve a Panasonic South-East Europe-pal?- A válság minket sem hagyott érintetlenül. Az áprilisban véget érő pénzügyi év volt az első a vállalat történetében, amikor veszteséget kellett elkönyvelnünk. De a piaci második helyünket továbbra is őrizzük, sőt a balkáni régióban akár a tavalyi forgalmi szintet is elérhetjük, bár ott eleve kisebb a piaci részesedésünk.- Mikor látszottak az első negatív jelek?- Az egyes országokban más időzítéssel és más-más formában ment végbe ez a folyamat. Magyarországon például már három éve stagnálást tapasztalunk a piacon. Persze voltak növekedést produkáló részpiacok, mint a plazma- és lcd-tévék vagy az autónavigációs készülékek, de ezek inkább egyfajta struktúraváltásból adódnak, és nem tekinthető a teljes piacra vetített valós keresletnövekedésnek.- Az emberek lecserélik a hagyományos televízióikat?- Pontosan. Viszont az elmúlt egy évben ez is megtorpant. A televíziók esetében ez a csökkenés némileg enyhébb, mint például a digitális fényképezőgépek piacán, amely júniusban egy piackutatás szerint értékben 30, volumenben 42 százalékos forgalomcsökkenést szenvedett el. Az audiókészülékek esetében ennél is magasabb a visszaesés. Komoly gondot jelent a piacnak, hogy megszűntek vagy drágábbak lettek a hitelek, ami érzékenyen érinti a szektort, miközben a jövedelmek nem növekedtek. Egyes hazai értékesítők forgalmának 40 százalékát a fogyasztási hitelből fedezett vásárlások tették ki. A Balkánon ennek még nagyobb a jelentősége, ott ugyanis a keresleti korlát mellett az alacsony hitelképesség eredendően komoly akadálya a bővülésnek. Ráadásul nemcsak a lakossági, de a vállalati hitelképesség is alacsony volt, tulajdonképpen már a válság előtt is.- Mennyire piacbarát, mennyire segíti a mai magyar gazdasági környezet a vállalatokat a talpra állásban? Mi a véleménye az adó- és járulékváltozásokról?- A munkáltatói terhek csökkentését természetesen mi is üdvözöljük, de számos olyan intézkedést is hoznak, ami a kapkodás érzetét kelti és kiszámíthatatlanná teszi a környezetet. Ilyen például az áfakulcs megváltoztatása, amelyet néhány évvel ezelőtt túlzottan csökkentettek, most pedig hirtelen és drasztikusan újra megemeltek. A magyar adórendszer egyébként is bonyolult és komplex, ez a kiszámíthatatlanság még inkább megnehezíti a dolgunkat, pedig éppen elég kihívást jelentenek egy vállalatnak az egyéb környezeti tényezők.- Mikorra számít az elektronikai piac újbóli fellendülésére?- Ez az a kérdés, amire a legnagyobb guruk is csak találgatják a választ. Amit biztosnak tartok, hogy sok más szektorhoz hasonlóan az elektronika sem lesz már ugyanolyan, amilyen a válság előtt volt. Ennek a recessziónak lesz egy mélyebb aspektusa, ami még nem látható tisztán. Hosszú időre eltűnhetnek azok a nyugodt vállalati időszakok, melyek a 2000-es évek elejét jellemezték. A jövőben minden nagyobb vállalat jelentős megújuláson fog átesni valamely területen, legalább két-háromévente. A másik oldalon pedig ott a fogyasztói szokások átalakulása. A jövőben a kereslet másként fog strukturálódni, és a vásárlók az olcsóbb termékeket keresik majd.- Ez határozná meg a jövő nyerő stratégiáját az elektronikai piacon?- Ha a nagy gyártók növekedni akarnak, akkor nyitniuk kell az alacsonyabb jövedelmű fogyasztói szegmensek felé. Ezen a hatalmas potenciált jelentő részpiacon jelenleg gyakorlatilag nincsenek jelen a jelentős márkák. Pedig itt lehet valós fogyasztásnövekedésre számítani. A statisztikákból tisztán látható, hogy az utóbbi 30 évben a világ populációjában az alsótól a közepes jövedelemig tartó sáv szélesedett leginkább, míg a felső szegmens, amelynek tulajdonképp ma kínáljuk termékeinket, lényegében alig nőtt, és várhatóan nem is fog jelentősen növekedni a következő években.- Nem áll fenn az a veszély, hogy ha a nagyobb gyártók belépnek az alsó-középkategóriás szegmensbe, akkor a márkaimázsuk sérülni fog?- Akkor nem, ha a termékek képesek ugyanazt a színvonalat nyújtani, mint amit a fogyasztók elvárnak az adott márkától. A különbségnek tehát nem a minőségben, hanem a szolgáltatások mennyiségében kell megnyilvánulnia. Az olcsó tévén ugyanolyan szépnek és élesnek kell lennie a képnek, mint a drágán, csak éppen nem lesz felszerelve internetkapcsolattal és hatalmas belső memóriával.- Miben látja az iparág további technológiai fejlődési lehetőségeit?- Nyugat-európai adatok szerint a digitális fényképezőgépek piacán az internetes forgalom már eléri a 10-20 százalékot. A világháló pedig más területeken is növekedni fog. A jövő egyik kérdése az lesz, hogy az egyes készülékek hogyan integrálódnak a nagyobb digitális rendszerekbe. A televíziózás terén pedig egyértelműen a háromdimenziós technológia jelenti a jövőt. Éppen ezért korántsem látom lejátszottnak a plazma-lcd harcot, különösen ha a háromdimenziós televíziózást tekintjük, hiszen itt kétszer annyi információt kell hordoznia a képnek, mint normál esetben, ami kifejezetten a plazmatechnológiának kedvez. Fontossá válhat ezenkívül a környezetbarát megoldások szerepe, nagyobb jelentőséget kaphat majd az egyes eszközök fogyasztása, de említhetném akár a napkollektorokat is, amelyek fejlesztése a jövőben sikeres ágazattá nőheti ki magát.