Connect with us

technokrata

Szigorúbb fellépést szorgalmaz a Microsoft

Dotkom

Szigorúbb fellépést szorgalmaz a Microsoft

A gazdasági válság kiéleződése óta az illegális szoftverhasználat tavaly ősz óta ugrásszerűen megnőtt és folyamatosan emelkedik. Ez önmagában is tovább fokozhatja a magyar gazdasági mutatók romlását, az informatikai ipar teljesítményét és foglalkoztatási mutatóit.

Az IDC legfrissebb, 2008-as adatai csak májusban jelennek meg, előzetes becsléseik azonban arra engednek következtetni, hogy az illegális felhasználás az elmúlt hónapokban a régiónkban nyolc százalékkal emelkedett. Drámai adatok, ha figyelembe vesszük, hogy öt-hat év kellett ahhoz, hogy az illegális szoftverhasználat ugyanekkora arányban csökkenjen. Magyarországon az illegális szoftverfelhasználás négy százalékkal magasabb a világátlagnál, illetve hét százalékkal marad el az európai uniós átlagtól. A kutatócég 2007-re vonatkozó tanulmánya szerint a szoftveriparág veszteségei már 2007-ben is 12 százalékkal növekedtek, és elérték a 125 millió dollárt. Az államháztartás illegális szoftverhasználatból eredő veszteségei – a be nem fizetett adók és járulékok miatt – 45 milliárd forintra tehetőek. A szoftverekkel kapcsolatos jogsértések negatív hatással vannak az iparág foglalkoztatottsági lehetőségeire is. Az IDC gazdasági hatástanulmánya szerint tízszázalékos csökkenés 1100 új munkahelyet teremtene Magyarországon. Mindezek az adatok még a gazdasági válság előtti, 2007-es állapotot tükrözik.

A negatív tendenciák érvényesülését mutatja a BSA februári közleménye is, amely szerint a romló gazdasági helyzetnek már a kilátásai is jogsértő cselekedetre sarkallhatnak számos számítástechnikai boltot. Ennek egyik bizonyítéka, hogy míg a jogsértő tevékenységet folytató boltok aránya hosszú évekig stabilan 10-15 százalék között mozgott, 2008 szeptemberében ugrásszerűen megnőtt és az azt követő három hónap alatt 31 százalékra emelkedett. Mivel ez nemcsak a szoftveriparágat érinti negatívan, hanem az államháztartás adókból származó bevételeit is, ezért a BSA kiemelt fontosságúnak tartja, hogy az iparág és a kormányzat összehangoltan lépjen fel a jogsértések visszaszorítása érdekében.

A gazdasági válság elmélyülése és az azt követő deflációs hatás egyre nagyobb nyomást gyakorol a kiskereskedelmi árakra, így a hamisított vagy illegális másolatoknak ugrásszerűen megnő a piaca. Az illegális vagy hamisított termékek – az iparági vagy kormányzati beavatkozás hiányában – könnyen kiszoríthatják vagy a feketegazdaság felé terelhetik a jelenleg jogszerű keretek között működő informatikai vállalkozásokat, tovább csökkentve ezzel az államháztartás és az iparág bevételeit.

Többek között emiatt szentelnek a bűnüldöző hatóságok mind nagyobb figyelmet ennek a területnek. Az elmúlt hónapokban jó néhány szakbolt alkalmazottja, illetve vezetője ellen indult büntetőeljárás, mivel rendőrségi házkutatások alapos a gyanú, hogy illegálisan telepített, illetve “a gépen hagyott” szoftverekkel értékesítettek személyi számítógépeket. Az esetek elmúlt negyedévi megszaporodása mögött is minden bizonnyal a romló gazdasági helyzet húzódik meg. A határozott rendőrségi fellépés a jogkövető vállalkozások védelmét is szolgálja.

Kondorosi Ferenc kormánybiztos, a tavaly megalakult Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnöke szerint is csak a kormányzat és az iparágak együttes fellépése képes a fenti negatív jelenségnek gátat vetni. Ennek érdekében az iparági érintettekkel összefogva különböző kampányokkal igyekeznek felhívni a kis- és középvállalatok, a kereskedők, az otthoni felhasználók, illetve a tanulók figyelmét a szellemi tulajdonjogra, illetve az illegális szoftverhasználat veszélyeire.

A HENT megkeresésére több áruházlánc is csatlakozott a kormányzati és iparági kezdeményezéshez, és decembertől a MediaMarkt és a Saturn kétszázezer, szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos brosúrát osztott szét vásárlóinak és az érdeklődőknek. Tavasszal várhatóan újabb kereskedelmi láncok csatlakoznak a HENT kezdeményezéséhez.

Az üzleti felhasználók számára a HENT az APEH-hel és a Magyar Szabványügyi Testülettel összefogva előadás-sorozatot szervezett, amelynek során a cégek könyvelőit világosították fel a szoftverek nyilvántartási szabályairól, illetve a folyamatban lévő ellenőrzésekről, a szoftverek nyilvántartásának nemzetközi gyakorlatáról. Ennek előzménye, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a BSA (Business Software Alliance) nemzetközi jogvédő szervezet 2007 elején együttműködési szerződést írt alá. Az együttműködés célja, hogy az illegális szoftverhasználat arányát a jelenlegi 42 százalékról az Európai Unió átlagára csökkentsék, kidolgozzák a szoftverek nyilvántartásának szabályait, és az illegális szoftverhasználattal kapcsolatos adóelkerülő tevékenységeket az adóhatóság felderítse.

Nem nehéz felmérni annak káros hatását, amit az illegális szoftverek terjesztése jelent egy adott gazdaság számára. Steve Ballmer, a Microsoft elnök-vezérigazgatója egy februári befektetői konferencián beszélt arról, hogy az illegálisan használt Windows, Office és Windows Server szoftverek jelentik jelenleg a legnagyobb konkurenciát a Microsoft számára a piacon – az Apple után. Az illegális szoftverek aránya világszerte egyébként 38 százalék az IDC legutóbbi felmérése szerint.

A Microsoft, mint a világ legnagyobb szoftvervállalata, több területen is harcol az illegális szoftverhasználat ellen. A vállalat ugyanis nem várja tétlenül, hogy a kalózszoftverek piaci versenytárssá növekedjenek; ezért szerte a világon együttműködik különböző bűnüldöző, jogalkalmazó szervekkel, hogy azonosítsák és kivizsgálják a hamisított vagy illegális szoftverek gyártóit és terjesztőit.”A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy felhívjuk a figyelmet az illegális szoftverhasználatra, ami még jobban elmélyíti a gazdasági recessziót, növeli a munkanélküliséget és gátolja az innovációt. Meggyőződésünk, hogy az összes érintett (gyártói, kereskedői és ügyféloldal) fokozott együttműködése pozitív hatással lehet az üzleti eredményekre. Számos példa igazolja, hogy azok a vállalkozások, amelyek a legális szoftverforgalmazást tekintik elsődleges stratégiájuknak, a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági környezetben is sikereket érnek el és fejlődőképesek maradnak” – mondta el Goldschmied Andrea, a Microsoft OEM-menedzsere.

Magyarországon a fenti kormányzati törekvésekkel párhuzamosan szintén elindultak különböző programok. Az első lépés a partnerek képzése és támogatása. Emellett a Microsoft Magyarország több iparági és szakmai szervezettel és érdekképviselettel működik együtt, beleértve a hazai BSA-t, az Informatikai Vállalkozások Szövetségét és támogatja a HENT programjait is. A közelmúltban indult az eredetivagyok.hu kampány, amelynek keretében a felhasználók az eredetiséget igazoló matricákhoz juthatnak közvetlenül a kiskereskedőktől.

A Microsoft ezenkívül Magyarországon is figyelemmel kíséri a független próbavásárlások eredményeit. A független próbavásárlások eredményei alapján az elmúlt időszakban arra derült fény, hogy a nagy műszaki áruházláncok sem mentesek már az illegális szoftverek terjesztése alól, azok eladói többször ajánlották fel a próbavásárlóknak, hogy illegális szoftvert telepítenek a számítógépekre. A Microsoft azt tervezi, hogy a nagyobb műszaki áruházak figyelmét ezek után még inkább fel fogja hívni az illegális szoftverterjesztés jogsértő voltára és ennek gazdaságra káros hatásaira.„Egy korábbi BSA-kampánnyal együtt egy viszonylag új ügyfelünknél merült fel a probléma, hogy gyakorlatilag 100 százalék volt az illegális szoftverek aránya. A legalizációt nehezítette, hogy az osztrák tulajdonos azzal „érvelt”, saját otthoni tapasztalatai alapján az ilyesmit nem kell komolyan venni! Igyekeztünk plasztikus érveket felhozni a meggyőzésére, hogy ezzel a logikával akár lopott autóval is járhatna (nem lehet túl nehéz elkötni egyet). Többhetes tárgyalás után sikerült áttörést elérnünk, partnerünk teljesen legalizálta a szoftvereit és azóta a gépekkel együtt vásárolja a szoftvereket is” – mondta Fonyó Szabolcs, a szombathelyi Pencom Kft. ügyvezető igazgatója.„Mi az ügyfeleink felé a legalizálást kiemelt fontosságú feladatként kezeljük és kommunikáljuk, ezért jó látni és tapasztalni azt, hogy a piacon évről évre egyre többen gondolkodnak felelősségteljesen a legalizációval kapcsolatosan. De sajnos nemegyszer tapasztaljuk, hogy az ügyfél arra hivatkozik, nem jogszerű forrásból a szoftverekhez ingyenesen lehet hozzájutni, és ezt egyes kereskedők meg is oldják számukra. Elkeserítő, hogy az ilyen piaci szereplők tisztességtelen üzleti módszereikkel rontják a legális keretek között működő vállalkozások esélyeit és alkalmazottaik munkavállalási lehetőségeit” – nyilatkozta Berber Szilárd, a győri Master Office informatikai vezetője.

SzámokSzámítógépekre installált összes szoftver értéke: közel 400 milliárd dollárGlobális illegális szoftverhasználati arány: 38 százalékA kalózszoftverek arányának tízszázalékos csökkenése 600 ezer új állást teremthet 2008 és 2011 közöttForrás: IDCAz illegális szoftverhasználat még jobban elmélyíti a gazdasági recessziót„Egy korábbi BSA-kampánnyal együtt egy viszonylag új ügyfelünknél merült fel a probléma, hogy gyakorlatilag 100 százalék volt az illegális szoftverek aránya. A legalizációt nehezítette, hogy az osztrák tulajdonos azzal „érvelt”, saját otthoni tapasztalatai alapján az ilyesmit nem kell komolyan venni! Igyekeztünk plasztikus érveket felhozni a meggyőzésére, hogy ezzel a logikával akár lopott autóval is járhatna (nem lehet túl nehéz elkötni egyet). Többhetes tárgyalás után sikerült áttörést elérnünk, partnerünk teljesen legalizálta a szoftvereit és azóta a gépekkel együtt vásárolja a szoftvereket is” – mondta Fonyó Szabolcs, a szombathelyi Pencom Kft. ügyvezető igazgatója.„Mi az ügyfeleink felé a legalizálást kiemelt fontosságú feladatként kezeljük és kommunikáljuk, ezért jó látni és tapasztalni azt, hogy a piacon évről évre egyre többen gondolkodnak felelősségteljesen a legalizációval kapcsolatosan. De sajnos nemegyszer tapasztaljuk, hogy az ügyfél arra hivatkozik, nem jogszerű forrásból a szoftverekhez ingyenesen lehet hozzájutni, és ezt egyes kereskedők meg is oldják számukra. Elkeserítő, hogy az ilyen piaci szereplők tisztességtelen üzleti módszereikkel rontják a legális keretek között működő vállalkozások esélyeit és alkalmazottaik munkavállalási lehetőségeit” – nyilatkozta Berber Szilárd, a győri Master Office informatikai vezetője.

SzámokSzámítógépekre installált összes szoftver értéke: közel 400 milliárd dollárGlobális illegális szoftverhasználati arány: 38 százalékA kalózszoftverek arányának tízszázalékos csökkenése 600 ezer új állást teremthet 2008 és 2011 közöttForrás: IDCAz illegális szoftverhasználat még jobban elmélyíti a gazdasági recessziót



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek