Connect with us

technokrata

Jönnek a digitális hieroglifák

Dotkom

Jönnek a digitális hieroglifák

Egyre gyakrabban találkozhatunk majd a kamerás mobiltelefonnal olvasható mobilkódokkal a Pannon, a T-mobile és a Sanoma jóvoltából. A három cég úgy érezte, itt az idő, hogy egy közös projekt keretében Magyarországon is elterjessze a japán eredetű, praktikus kétdimenziós vonalkódot, amellyel könnyen összekapcsolhatók a különféle típusú médiumok.

A mobilkód egy kétdimenziós vonalkód, amely rendkívüli népszerűségét a gyors visszafejtési sebességnek köszönheti. A mobilkód több adat tárolására képes, mint a hagyományos vonalkód, mivel nem csupán vízszintesen, hanem függőlegesen is tárol adatokat. Az eredetileg QR kódként napvilágot látott technológia akár 7089 karakternyi információt tárolhat.

Az egyelőre elsősorban Japánban és Nyugat-Európában ismert kód felhasználását tekintve multifunkcionális: szinte bármilyen információ kódolására alkalmas akár nyomtatott (mint például könyvek, cd-lemezek borítóján, mozifilmek plakátjain), akár online-felületeken (portálokon) vagy az elektronikus médiában (tévében) is. A megoldás nagy előnye az interaktivitás, a célzott elérés, és az, hogy a felhasználó számára releváns információkat nyújthat.

Mindez úgy lehetséges, hogy a mobilkódot a telefonnal lefényképezve a kódolvasó szoftver egy, a tartalommal szoros összefüggésben lévő helyre irányítja át a felhasználót, tehát egyfajta hidat képez az online- és az offline-tartalom között. A kódot a sarkaiban található jellegzetes négyzet alakú mezők miatt – amelyek egyébként szintén információhordozók – könnyű szkennelni, és szinte bármilyen szögből fényképezve (akár fejjel lefelé is) könnyedén azonosítható és feldolgozható jelet kaphat az eszköz.

A mobilkód felhasználását tekintve két típus létezik, a push és a pull verzió:a push esetén a szolgáltató küldi ki a felhasználónak mms-ben a kódot, mely számos célra alkalmazható, például jegyként a reptéren beszálláskor vagy kuponként, míg a pull esetén a felhasználó beszkenneli a (meghirdetett) kódot, mely átirányítja őt egy wapos vagy webes linkre, küldhet sms-t, felhívhat kódolt telefonszámot vagy elérhet szöveges információt is.

A mobilkód segítségével megjelenített hiperhivatkozásokat nem kell begépelni a mobilon, mivel a leolvasó szoftverrel azonnal bevihetők a készülékbe, ahonnan már csak egy kattintás megnyitni vagy eltárolni őket. Mivel mobilkódot bármilyen felületre fel lehet vinni, amelyre festeni vagy nyomtatni lehet, ennek révén egy adott fizikai helyről vagy bármilyen kiadványból tovább lehet irányítani a felhasználót egy online információforrás felé.

A mobilkódot ma elsősorban a hirdetésekben alkalmazzák. A reklámozott termékről tudható meg bővebb információ a segítségével, így ha valakit érdekel egy adott termék, szolgáltatás, a mobilkód leolvasásával azonnal olyan többletinformációhoz juthat, ami a hirdetési felületen nem szerepel. Mivel a kód leolvasása a felhasználó részéről interaktivitást igényel, így a hirdetők biztosak lehetnek abban, hogy az azt leolvasó felhasználók valóban érdeklődnek a téma iránt, így célzottabb kampányok válnak lehetővé. A mobilkód felhasználható emellett promóciókban, játékokban is.

Akár személyes azonosításra is szolgálhat, ilyen például a Lufthansánál nemrégiben bevezetett elektronikus check-in rendszer, amikor is az utas “beszállókártyáját” a telefonjára kapja meg, mobilkód formájában, melyet a beszálláskor leolvashat a légitársaság. Japánban ennél személyesebb célokra is használják: előfordul, hogy a japánok saját ruházatukra nyomtatnak kódot, és azt lefényképezve bárki többet megtudhat az illetőről. Ausztráliában a Telstra nevű mobilszolgáltató tett lépéseket a mobilkód bevezetésére, és már előtelepített mobilkódolvasóval forgalmazza készülékei egy részét.

A hazaihoz hasonló tesztkampány jelenleg Lengyelországban zajlik, ahol szintén két mobilcég fogott össze a cél érdekében, Spanyolországban pedig már jó néhány helyen találkozhatunk az általuk “BIDI”-nek nevezett mobilkód alkalmazásaival.

Olaszországban a mobilkódot többek között arra is használják, hogy a sporttudósítások mellett elhelyezve az olvasók eljuthassanak egy olyan oldalra, ahol például megtekinthetik a futballmérkőzés legszebb pillanatait, góljait.

Magyarországon jelenleg a Pannon, a Sanoma és a T-Mobile együttműködésében a “pull” verzió próbája folyik: a mobilos beolvassa a kódot, és ezzel információhoz jut vagy valamilyen webcímre navigál. A nemrégiben indult nyereményjáték keretében a Story, a Best, a Maxima, a Nők Lapja, a Meglepetés, az FHM és az Exit magazinok aktuális számaiban találhatóak mobilkódok, amellyel – a megadott módon letöltve az olvasóprogramot és megfejtve a tartalmat – utazást nyerhet az olvasó.

Ma már Magyarországon is egyre nagyobb arányban használnak okos telefonokat a mobilosok, és egyre nagyobb a 3G/HSDPA lefedettség is. Mivel a kódokban elhelyezett weblinkeket mobilneten keresztül lehet a legkényelmesebben megnyitni, a technológia népszerűsítése révén a mobilcégek a mobilinternet gyorsabb elterjedését és nagyobb adatforgalmat remélnek. A másik oldalon, a push-alkalmazás révén pedig újabb mobilos tranzakciós szolgáltatások jelenhetnek meg.

Ma már egyre több mobiltelefon rendelkezik a mobilkód olvasásához szükséges kamerával. A kódolvasó szoftvert is egyre több gyártó építi be készülékeibe, és a világhálóról is számos ilyen alkalmazás tölthető le.

A mobilkód eredeteA mobilkódot a japán Denso Corporation autóalkatrész-gyártó fejlesztette ki 1994-ben, célja az volt, hogy a gyártás során elősegítse az egyes termékei automatikus azonosítását. A Quick Response, azaz QR szabványon alapuló mobilkódok Európában az ezredforduló után terjedtek el, és ma már ez a leggyakrabban használt mobilkódforma. Emellett a világban még három főbb forma létezik, ezek a PDF417, a DataMatrix és a Maxi Code.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek