Connect with us

technokrata

Egyre égetőbb probléma a szoftvertesztelés

Dotkom

Egyre égetőbb probléma a szoftvertesztelés

A piaci kényszerek miatt ma az informatikai alkalmazásokat nagyon gyorsan, nagyon olcsón kell elkészíteni, így gyakran kevés idő és energia jut a tesztelésre. Ennek a gyakorlatban az következménye, hogy utólag kell a programokat javítani, ami komoly többletköltséget is okozhat – állítja Tóth Szabolcs, az Alvicom Kft. vezető munkatársa.

– Mára a két-három éves számítógépek is használhatatlannak bizonyulnak csak azért, mert a még nem is túlzóan csili-vili weboldalak teljesen leterhelik az erőforrásait – miközben bármilyen irodai programmal prímán elboldogulnak. Ön szerint mi ennek az oka?- Valóban létezik ez a probléma, a webes alkalmazások hihetetlen erőforrásokat igényelnek a kliens oldalán. Ez a jelenség programfüggetlen, ugyanúgy fennáll az Internet Explorernél, a Firefoxnál vagy más böngészőnél. Ennek egyik oka, hogy a fejlesztői keretrendszerek, technológiák, architektúrák egyre nagyobb erőforrás-igényű alkalmazások fejlesztését támogatják. A másik ok, hogy olyan gyorsan kell a weboldalakat és a vállalati alkalmazásokat fejleszteni, hogy se idő, se energia nem jut a tesztelésre, optimalizálásra. Az informatikai rendszerek ugyanis a nagykönyv szerint egy szabályozott fejlesztési folyamat alapján készülnek, melyben a specifikáció, tervezés, fejlesztés és tesztelés egységet alkot, egymásra épül. Amikor elkészül a rendszer, akkor az minden leírt funkcionális és egyéb követelménynek eleget tud tenni. A valóság azonban más. Olyan gyorsan kell a vállalatoknak a piaci igényekre reagálniuk, hogy a legnagyobb jó szándék mellett sincs idő a fejlesztés és a tesztelés iteratív folyamatát végigvinni. Önmagában már ez is nagy baj, ám ha hozzávesszük, hogy az új alkalmazást vagy funkciót a már meglévő környezetbe kell illeszteni és ez egyre összetettebb architektúrát eredményez, megmagyarázza az informatikai rendszerek minőségromlását.- Az Alvicom fő profilja a szoftvertesztelés, tehát azok a cégek, amelyeknél a fenti tapasztalatait leszűrte, ezen a téren már az igényesebb társaságokhoz tartoznak, hiszen felismerték, hogy a tesztelés fontos. Ezeknél a cégeknél a szoftverfejlesztés terén minden rendben van?- Többé-kevésbé igen. Ezek a cégek tisztában vannak a fejlesztéshez szükséges “háromszög” – az idő, a minőség és az erőforrás – jelentőségével. Van egy, csaknem minden társaságnál előforduló hiba. Mindegyiknél megvan ugyanis a maga felelőse – mások mellett – a marketingnek, az üzemeltetésnek, a fejlesztésnek, ám a tesztelésért dedikáltan felelős szervezeti egységet vagy vezetőt a legritkább esetben találunk. Ebből az következik, hogy minden szervezet, üzletág a saját alkalmazásait úgy teszteli, ahogyan jónak látja. Nem követnek egységes módszertant, és így a cégen belül az egyes megoldások minősége különböző lesz. Ez szigetszerűen működő alkalmazások esetén könnyebben kezelhető, integrált rendszerek esetén – márpedig az esetek túlnyomó többségében ez a jellemző – bizony a gyenge minőségű, nem megfelelően tesztelt megoldás jelentős kockázattal jár a teljes rendszer működésére nézve.- A nagyobb vállalatoknál mennyire használnak egységes fejlesztői környezetet?- A nagyvállalatokra jellemző evolúciós működés miatt a legritkább eset az, ha egységes fejlesztői környezetet használnak. Előfordult már olyan is a praxisunkban, hogy egy vállalaton belül gyakorlatilag szinte az összes fellelhető fejlesztői eszközzel és platformon dolgoztak, különösebb szabályozás nélkül. Ez persze még nem katasztrófa, inkább csak az előszele lehet. Az igazi probléma nem is a fejlesztői környezettel van, a legfontosabb kérdés egy fejlesztési módszertan következetes alkalmazása. Optimális esetben a fejlesztés szerves egységet alkot a teszteléssel az igény felmerülésétől kezdődően a megvalósítás végéig.- A vegyes rendszerek használata elterjedt gyakorlat, aminek számos, egyébként ésszerű indoka is van. Az egységes környezetnek milyen előnyei vannak?- A szervezeten belül megszerzett egységnyi tudás a horizontális, sokszor felszínes széles körű tudás helyett koncentráltabb, mélyebb ismereteket tesz lehetővé. Például megkönnyíti az üzemeltetést, mert kevesebb rendszergazdának kevesebb dologhoz kell értenie, és könnyebb a működés szabályozása. Ugyanígy megkönnyíti a tesztelést, egységes fejlesztési és tesztelési módszertan kialakítását is. Megkönnyíti a dolgozók oktatását, hiszen csak egy egységes környezet használatát kell elsajátítaniuk. És nem utolsósorban a technológiák illesztéséből, a különböző verziók követéséből adódó komplikációk száma is jelentősen csökken.- Azt könnyű belátni, hogy egy alaposan tesztelt alkalmazás nemcsak a társaság, a társaság informatikai rendszereit üzemeltetők életét könnyíti meg, hanem a külső felhasználók megelégedettségét is növeli. Nehéz meggyőzni a vállalatok pénzügyi vezetőit arról, hogy költsenek a tesztelésre?- Vegyes a kép. A pénzügyi vezetők megpróbálnak minden kiadás mellé megtérülést kapcsolni. Hiába győzzük meg az informatikai vezetőt arról, hogy egy egységes tesztelési környezet kialakítása mekkora előnyökkel jár, ha azt nehéz “forintosítani”, megmutatni, hogy az erre fordított befektetés gyorsan és biztosan megtérül. Ez gyakorlatilag lehetetlen, hiszen nagyon nehéz számszerűsíteni egy lassú weboldal miatt elmaradt üzletet, vagy nagyon nehéz előre meghatározni, mekkora üzleti kárt okozhat egy majdani, kellően nem tesztelt rendszer hibás működése. Nem tudunk, nem lehet olyat ígérni, hogy mondjuk két év múlva megfeleződnek a társaság informatikai költségei. Azt tudjuk ígérni a döntéshozónak, hogy amennyiben a tesztelési folyamatait egységessé és hatékonnyá tesszük, azzal a költségei és a szoftverhibák miatti rendszerleállások száma biztosan csökkenni fog, amivel biztosan előnybe kerül a versenytársakhoz képest.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek