Connect with us

technokrata

A szélessáv-piacon akadályokba ütközik a verseny

Dotkom

A szélessáv-piacon akadályokba ütközik a verseny

Azokban az országokban, ahol a nemzeti távközlési hatóság erős jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket aktívan ki is használja, ott a fogyasztók jobb telekommunikációs szolgáltatásokat élvezhetnek – ez áll abban a jelentésben, amelyet a közelmúltban hozott nyilvánosságra a European Competitive Telecoms Association (ECTA).

A szakmai versenyképességért felelős testület Regulatory Scorecard (szabályozási értékelés) című felmérése, amely húsz európai országban értékeli a távközléssel kapcsolatos szabályozási környezetet, úgy találta, hogy a szabályozás hatékonysága jelentősen eltér az egyes európai országokban, és a szabályozó hatóság tevékenysége nagymértékben befolyásolja a nagy sebességű (szélessávú) szolgáltatások fejlesztését. A jelentés rámutat arra is, hogyan gátolja a multinacionális európai cégek versenyképességét az eltérő szabályozás, ami megnöveli a hálózatépítés költségeit. A leghatékonyabb távközlési versenyszabályozással rendelkező országnak az Egyesült Királyságot és Hollandiát találták, ugyanakkor a legbonyolultabb feltételekkel a cseh és a lengyel piacra újonnan belépők szembesülnek – állapította meg az ECTA felmérése, amelyet a testület az Európai Parlament elé tárt.

Kiemelt problémaként jelölték meg azt a tényt, hogy az egyes országokban más-más módon állnak az “új generációs” üvegszálas hálózatok hozzáférésének szabályozásához a spanyolországi teljes korlátozástól kezdve egészen a holland szemléletig, a szabad elérhetőségig. (A Magyar Telekom is jelentős összegű optikai hálózati fejlesztésről döntött. Az optikai szálas technológiáknál egy ésszerű szabályozási környezet kialakítására várunk – mondta a Napinak adott interjújában Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató [Napi, 2009. január 29.])Emellett a nagy sebességű üzleti hálózatok nem egységes hozzáférhetősége rendkívül megnehezíti az európai multinacionális cégek összekötését. Az is rendkívül változó, hogy a versenyszabályokat mennyire képesek a törvényhozók kikényszeríteni: némelyik nemzeti szabályozó testületnek a legalapvetőbb jogosultságai is hiányoznak ahhoz, hogy megbüntesse a renitens cégeket. (Ezzel nem vádolható a magyarországi Nemzeti Hírközlési Hatóság, amely esetenként több tíz millió forintos bírságot is kiszab – szerk.) Az ECTA sürgette az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot, hogy a távközlési keretrendszereket áttekintő jelentés (Review of the Telecoms Framework) kapcsán küldjön egyértelmű jelzést arra vonatkozóan, hogy támogatja a konzisztens és hatékony szabályozás szükségességét a távközlési szektor dominanciakérdéseinek megoldásához és a nemzeti szabályozó testületek teljes körű hatalommal való felruházásához.

Az Európai Bizottság legújabb számításai és a befektetői jelentések szerint a szélessávú-piacon akadályokba ütközik a verseny. Az elmúlt két évben a piacon már jelen lévő távközlési szolgáltatók megtartották átlagosan 50 százalékos piaci részesedésüket, míg néhány domináns cég még növelni is tudta azt – például a spanyol Telefónica 51,5 százalékról 57-re -, és ugyanakkor stabil pénzügyi eredményekről számolt be. Ugyanebben az időszakban a befektetések üteme lassult.

Innocenzo Genna, az ECTA elnöke szerint a politikusoknak most, a gazdasági válság idején minden eddiginél jobban kell segíteniük a fogyasztókat és a cégeket a piaci szereplők befektetéseinek és innovációs tevékenységének serkentésével, a költségek csökkentésével és az üzleti hatékonyság javításával. Az éves értékelés eredményei folyamatosan azt mutatják, hogy a domináns távközlési cégekre vonatkozó szabályok enyhítése nem jó módszer a fenti célok elérésére.

Genna kiemelte, hogy a távközlési piac új belépőinek különösen magas kockázattal kell szembesülniük a mai viszonyok között, és könnyen lehet, hogy csökken a törvényi szabályozás hatásossága, ha a nemzeti szabályozó testületek nem lépnek a verseny fenntartása érdekében. A már jelen lévő távközlési szolgáltatók sok országban – például Németországban és Olaszországban – azért lobbiznak, hogy növeljék a versenytársak hozzáférési költségeit. Az új belépők pedig azzal szembesülhetnek, hogy a meglévő befektetéseik zátonyra futnak, mivel a régebbi szereplők lezárják az ő hálózataikat befogadó helyi központokat. – Régebben általában azt tapasztaltuk, hogy a versenyképesség évről évre javult, de lehet, hogy ez most megváltozik.

Genna szerint a leghasznosabb, amit a telekommunikációs döntéshozók az európai haladásért tehetnek, ha biztosítják a piacot arról, hogy legfőbb célkitűzésük, hogy minden otthonhoz vezessen legalább egy üvegszálas távközlési “szupersztráda”, amely megfelelően szabályozott abban az értelemben, hogy lehetővé teszi a korrekt megtérülést, de nem diszkriminál a régebbi szereplők javára. A politikai döntéshozóknak azt is biztosítaniuk kell, hogy az Európai Bizottság és a nemzeti szabályozó testületek szorosabban együttműködjenek, hogy a szavakat megfelelő tettek kövessék.

A távközlési piac új belépőinek különösen magas kockázattal kell szembesülniük a mai viszonyok között, ugyanis a már jelen lévő távközlési szolgáltatók sok országban azért lobbiznak, hogy növeljék a versenytársak hozzáférési költségeit. A British Telecom (BT) üdvözli a legfrissebb ECTA-jelentés megállapításait. Az eredmények ismételten bizonyítják azt az állításukat, hogy az ügyfelek kiszolgálása ott a legjobb, ahol a telekommunikációs piacon megteremtik a verseny erősödésének feltételeit. A közép- és kelet-európai országok számos lépést tettek afelé, hogy megfeleljenek az EU szabályozási környezete által támasztott igényeknek, de az értékelés szerint még mindig van tennivalójuk. A páneurópai szolgáltatóként működő BT számára rendkívül fontos, hogy Európa gyorsan haladjon a kompetitív piac elérése felé azoknak az országos hálózatoknak a nyílt elérésével, ahol a verseny korlátozott – így az európai üzleti élet is hasznosíthatja az innovatív és fejlett infokommunikációs megoldásokat.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek