Connect with us

technokrata

Lelassul az internet Magyarországon?

Dotkom

Lelassul az internet Magyarországon?

Nem lesz lassabb az internet, marad a sávszélesség.

Az NHH korábban már jelezte, hogy 2009-től komolyabban veszi az internetszolgáltatók hirdetéseinek ellenőrzését, és a tudatlan felhasználók fejében gyakran kavarodást okozó maximális sávszélesség-érték mellett kötelezővé teszi az átlagos, a fogyasztó számára a valóságban garantálható sebesség feltüntetését is. Jelenleg a legtöbb vitát és felhasználói panaszt az szüli, hogy miért van a garantált minimum és az ígért maximum között olyan nagy különbség, főként a mobilinternet és a DSL esetén.

A magyarázat természetesen nem újdonság: a DSL esetén egy adott végponton elérhető sebességet a vezetékek ás a csatlakozók minősége mellett főként a telefonközponttól (DSLAM) való távolság befolyásolja. A DSLAM 1-1,5 kilométeres körzetében többnyire még biztosítható a meghirdetett maximális sávszélesség, de a távolság növelésével a sebesség négyzetesen csökken, 4-5 kilométeres távolságon túl pedig a gyorsabb kapcsolatok sokszor már ki sem építhetők. Fontos tényező az is, hogy egy adott érpárkötegen belül mennyien vesznek igénybe szélessávú szolgáltatást – tudtuk meg Hámon Krisztinától, a GTS-Datanet kommunikációs vezetőjétől. Amennyiben a kötegen belül futó érpároknak több mint 30-50 százalékán él DSL-szolgáltatás, akkor a keletkező interferencia miatt a végpontokon elérhető sebesség lecsökkenhet. Az esti csúcsidőben emiatt lassul be a DSL-kapcsolatok nagy része.

Minimális és maximális
A minimális értékeket a törvényi szabályozás szerint úgy kell meghatározni, hogy azt az ügyfelek számára bármikor, bármilyen körülmények között és a szolgáltatási terület bármely pontján nyújtani lehessen, vagyis az adott területen az összes előfizető egyszerre is képes legyen kapcsolódni és ilyen sebességgel használni a hálózatot. Ez valószínűleg sosem fog előállni, de a garantált minimum értéknek ezt kell kifejeznie – magyarázta Hámon Krisztina. Ha egy 8 Mbps maximális sávszélességet kínáló csomagnak a garantált értéke is ennyi lenne, akkor a szolgáltatónak minden területen az ügyfélszám és a 8 Mbps szorzataként kellene előállítani a gerinchálózat sávszélességét – irreális elvárás egyelőre, hogy egy 100 lakásos társasházba emiatt 1 gigabites vonalat húzzon ki bárki. Magyarországon néhány közepes városnak nincs jelenleg ekkora sávszélessége, s nem is feltétlenül van rá szükség.

Bizonyára kényelmesebb lenne, ha este 6 és 10 óra között is zökkenőmentes lenne az internetelérés, de ennek többletköltségeit senki nem hajlandó kifizetni, ugyanúgy, ahogy sehol sem építenek 16 sávos autópályákat csak a reggeli csúcsforgalom miatt sem. Műszaki szempontból megoldható, hogy a maximális és a garantált sávszélesség sokkal közelebb legyen egymáshoz vagy éppenséggel megegyezzen. Ilyen termék a bérelt vonali kapcsolat, de erre a magas költségek miatt csak a nagy- illetve közepes vállalatok körében van kereslet.

A szolgáltatók a piacon versenyezve garantálhatnak nagyobb sávszélességet, de eddig ennek a marketingértéke alacsony volt, bár a UPC például korábban is több esetben kommunikálta, hogy a maximális sebesség 50 százalékát garantálja is, és hogy a technológiából adódóan nem terület-, csupán terheltségfüggő az aktuális elérhető sebesség. Azt persze a reklámokban kevésbé emeli ki a cég, hogy ahhoz, hogy mindig garantálni tudják ezeket a magas értékeket, tipizált szűrést kellett alkalmaznia, amely a valós idejű alkalmazásokat előnyben részesíti, míg a fájlcserélőket hátrébb sorolja. Ennek eredményeként azok az előfizetők, akik főleg fájlcserére használják a hálózatot, azt érzékelik, hogy a cső esténként beszűkül.

A rendezőelv ebben az esetben az volt, hogy a hálózati optimalizációban verhetetlen peer-to-peer alkalmazások csak a maradék sávszélességet kapják meg, míg a szinte mindenki által használt levelezés, böngészés és a VoIP élvezzenek előnyt. A DSL-eléréseket értékesítő GTS-Datanet esetében azonban nincs semmilyen korlátozás, priorizálás, sem extra szabályzat, viszont a garantált értékek is jóval alacsonyabbak.

Szűcs László, a UPC kommunikációs vezetője a HWSW-nek elmondta, hogy a priorizálást kizárólag addig alkalmazzák, amíg a hálózatmenedzsment szempontjából szükség van rá. A jövőben, az átvitelt biztosító technológiák és a kiépített hálózat fejlődésével ezek visszaszorulhatnak, de valószínűbbnek látszik, hogy a szélessávot igénylő szolgáltatások (pl. IPTV) terjedésével még inkább előtérbe kerülnek majd, s feltételezhetően nem csak a UPC-nél. “A minimális, illetve garantált sávszélesség megállapítása minden egyes szolgáltatónak a saját hatáskörébe tartozik. Az NHH a megállapított és közzétett értékek megvalósulását ellenőrzi” – mondta Szűcs László, a UPC Magyarország kommunikációs igazgatója.

Az NHH által elvárt új rendszer többféle hatást is kiválthat. Lehetőség lesz a két érték közül bármelyiket hangsúlyozni, sőt arra is láttunk példát az elmúlt hetekben, hogy az egyik szolgáltató semmilyen értéket nem írt ki. A megabit az internetszolgáltatás megapixelje vagy dinamikus kontrasztaránya, mely egyre kevésbé lényeges a kiválasztáskor, s inkább marketingüzenetté válik. Másodpercenként 2 megabites sávszélesség felett egy felhasználó esetén nincs érezhető különbség a legtöbb szolgáltatás esetén: nem lesz jobb minőségű a Skype-hívás, nem a csekély sávszélesség miatt, hanem a sok Flash-tartalom miatt töltődnek lassan a weboldalak, esténként pedig lehet, hogy hozzá kell szokni, hogy a “közutakon” dugó van. A rendelkezésre álló erőforrások ésszerű kihasználása érdeke a profitért dolgozó cégnek is, illetve az olcsó, de megbízható szolgáltatást kereső ügyfelek számára is – kivéve talán azt a réteget, amely olcsó, gyors, megbízható és mindenben korlátlan elérést keresnek, mert ilyen nem létezik.

Tovább
Kapcsolódó cikkek


Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek