Connect with us

Hirdetés

technokrata

Magyarországnak nem végrehajtói szerepet szánnak

Dotkom

Magyarországnak nem végrehajtói szerepet szánnak

Sürgős lenne a munkaerőre rakódó költségek csökkentése, hogy a nemzetközi cégek ne vigyék tovább fejlesztői tevékenységüket – mondta lapunknak Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezér-igazgatója, aki szerint a cég csak áttételesen érzékeli a válság hatá-sait. Úgy véli, a mobilszélessáv fejlesztése, a másodpercenkénti akár 42 megabites adatelérés határozza meg a közeljövőben a piacot.

– Milyen hatással lesz a válság a telekommunikációs ágazatra, illetve az Ericssonra?- A válságot mindenképpen érzékelni fogjuk, viszont hozzánk csak áttételesen, a mobilszolgáltatókon keresztül juthat el, hiszen profilunkból fakadóan velük és nem a végfogyasztókkal állunk kapcsolatban. Pontosan ezért jelen pillanatban nagyon nehéz megítélni, hogy mekkora hatása lesz a recessziónak. Egy azonban biztos: nem a telekommunikáció lesz a válság legnagyobb vesztese, ugyanis alapvető szükségletté vált az emberiség számára. Az egymással való kapcsolattartás az a tevékenység, amit csak a legvégső esetben befolyásolhat a recesszió. Ezt az Ericsson legutóbbi, harmadik negyedéves üzleti jelentése is alátámasztja, mely szerint nem mutatkoznak piacainkon a bizalmatlanság jelei.- Az alapvető nyugalom ellenére terveznek költségcsökkentő intézkedéseket?- Már egy éve folyik egy igen komoly, egymilliárd svéd korona értékű globális költségcsökkentési program az anyacégnél, aminek most érünk a végére. Ez a program átszervezésekkel és elbocsátásokkal is járt.- Mennyire fontos befektetési terep Magyarország az anyacég számára?- A multinacionális cégek – így az Ericsson is – az olcsóbb munkaerő irányába mozdulnak, ideértve a k+f divíziót is. A célországok között pedig Magyarország nagyon előkelő helyet foglal el, hiszen itt mind a szakemberképzés, mind a munkabérek tekintetében ideális a klíma számunkra. Ezt a tendenciát mutatja az is, hogy tavaly egy kétszáz fős k+f csoportot telepített ide Svédországból az anyacég. Ez óriási lehetőség, hiszen a magyarországi részlegnek nem végrehajtói szerepet szánnak. Nem bedolgozók, hanem tényleges fejlesztők vagyunk, hiszen a magyar kutatólaborokból indulnak a világszerte meghatározó telekommunikációs fejlesztések.- A magyar törvényhozók mit tehetnének annak érdekében, hogy e folyamat tovább erősödjék?- A munkaerőre rakódó költségek csökkentése a legfontosabb. Ez természetesen állami feladat, de a probléma orvoslása mindenképpen sürgős lépéseket kíván, hogy a nemzetközi vállalkozások ne vigyék el fejlesztői tevékenységüket még kedvezőbb körülményeket kínáló országokba.- A mobilpiac mely szegmensére koncentrálnak a jövőben?- A mobilszélessáv további terjedése és fejlesztése mindenképpen meghatározza a közeljövőben a piacot. Ma Magyarországon a másodpercenkénti 7,2 megabites adatelérés a jellemző. Ez a közeljövőben akár 14,4, 21, illetve 42 megabitre is emelkedhet, ami lényegében széles körű, hipergyors adatletöltést tesz majd lehetővé az ország minden pontján. Ma már tisztán látszik, hogy a rézvezetékek kora lejárt, előtérbe került az optikai hálózatok fejlesztése, amivel akár másodpercenként egy gigabites adatelérés is lehetséges lesz.- A válságos időktől függetlenül egyre hangsúlyosabb a cégek életében a megfelelő kapcsolatok ápolása a társadalomban. Milyen célkitűzések szerepelnek a társadalmi felelősségvállalásra (CSR) vonatkozó stratégiájukban?- A CSR-stratégiánk alapján célunk alapvetően a profilunkhoz közel álló területek támogatása. Távközlési berendezéseket gyártó technológiai cégként a természettudományok és a műszaki területek fejlesztésére koncentrálunk. Kiemelt figyelmet szentelünk az egyetemi hallgatókra, a doktoranduszhallgatókra, de a mecenatúra kiterjed a középiskolai pedagógusok felkarolására is. Magyarországon ugyanis pontosan ezek a tudományterületek azok, melyek alacsony népszerűségnek örvendenek a diákság körében, holott pontosan itt kell a következő időszakban jelentős fejlődést elérnünk. Az Ericsson Magyarországon közel hatszáz fős kutató-fejlesztő bázist üzemeltet, ami a világszerte foglalkoztatott, körülbelül tízezer Ericsson-kutatóhoz képest számottevő ráfordítást jelent. A kilencvenes évek elejétől három közös laboratóriumot építettünk a Budapesti Műszaki Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem számára, ahol a kilencven doktoranduszhallgató elvégezheti a tanulmányaihoz szükséges kutatásokat. A tudástranszfer melletti elkötelezettségünk az innovációra fordított évi közel 12-14 milliárd forintos összegben is megnyilvánul.

Az Ericsson Magyarország nemrég nagyvállalati kategóriában elnyerte a CSR Hungary 2008 díját.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Hirdetés

Népszerű

Hirdetés

Technokrata a Facebookon

Hirdetés

IoT-Magazin.hu

Hirdetés

Kütyük

LG

Smart home

Így képzelik el a magyarok az álomotthonukat

2024. március 20. szerda

Office

Foglalj helyet, hogy helyet foglalhass!

2024. március 13. szerda

Smart home

Okoskészülék vagy hagyományos háztartási gép?

2024. február 28. szerda
Hirdetés

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu

Hirdetés