A Mol fizethet a legtöbbet?

A nyereséget terhelő 8 százalékos adót az energiaellátók, azaz – a meglehetősen bonyolultan megfogalmazott szöveg egy lehetséges értelmezése szerint – a szénhidrogén-kitermelést végzők, a kőolajterméket előállítók és a kőolajtermék nagy- és kiskereskedők, illetve a bányavállalkozók fizetik. A törvényjavaslat ugyanakkor, úgy tűnik, kiveszi az adó alól azokat a tevékenységeket, amelyek hatósági árasak és engedélyhez kötöttek (nyitva marad azonban a kérdés, hogy az áramszolgáltatók versenypiaci tevékenységére kiterjed-e a külön adóztatás).

Mindezek alapján az egyelőre még csak javaslat formájában létező jogszabály szerinti 30 milliárd forintot elsősorban a Mol és a bányák fogják fizetni. Az áramszolgáltatók ugyanakkor valószínűleg nem fognak fizetni, legfeljebb csak a versenypiaci tevékenységük után.

A Mol magyarországi kommunikációs vezetője, Somlyai Dóra a törvényjavaslat megjelenése után a Napi Gazdaság kérdésére elmondta, hogy a Mol a javaslatot, amíg az nem válik véglegessé, nem kommentálja. Egy korábbi nyilatkozatában azonban már felhívta a figyelmet, hogy a Mol gázártámogatás címén Európában a legmagasabbnak számító bányajáradékot fizeti a költségvetésbe, ami 2007-ben elérte a 100 milliárd forintot, ebből 66 milliárd egyenesen a gázár-kompenzációs kasszába. Az Elmű-Émász páros kommunikációs igazgatója, Boross Norbert annyit mondott, hogy a javaslatot még ők is értelmezik, és mindenképpen pozitívnak tartják, hogy a szabályozott áras tevékenységeket nem sújtják külön adóval, amit korábban leginkább kifogásolták. A tőzsdén forgó cégek közül tehát, úgy tűnik, a Mol lehet a legnagyobb befizető, rossz esetben akár eredményének 10-15 százalékát is kiteheti az új teher, de az áramszolgáltatók is beszállhatnak, ha versenypiaci tevékenységük az új jövedelemadó-kötelezettség alá esik. (A szerzőnek van Mol és Elmű részvénye.)Az új törvény 2009-től két évig lesz érvényben