Connect with us

technokrata

Vérszegény javaslatok it-fronton

Dotkom

Vérszegény javaslatok it-fronton

A kalózkodás, vagyis a szerzői jogi védelem alatt álló alkotások illegális felhasználása az elmúlt évek során olyan méreteket öltött Magyarországon, ami közvetlenül veszélyezteti a teljes szerzői jogi ágazat létét – kezdődik a hamisítás elleni stratégia tervezetének a kreatív és az informatikai iparra vonatkozó része.

Három éve a szerzői jogokhoz kapcsolódó bűncselekmények száma meghaladta a 35 ezret. Az elrettentőnek szánt adatok – emlékezzünk csak bármely hírhedt bankper kárértékére – felsorolása után az előterjesztés felsorolja és részletesen elmagyarázza, hogy milyen módokon sértik meg a szerzői jogokat. A fájlcserélő közösségi oldalakról például azt állítják a szerzők, hogy minden egyes felhasználónak meg kell osztania a hálózatot üzemeltető által megszabott mennyiségű állományt, amelynek amúgy 99 százaléka szerzői jogilag védett zenemű, film és szoftver. Szakértők ehhez annyit fűznek hozzá: igen, ilyen oldalak is vannak, és olyanok is, amelyek nem kötik megosztáshoz a letöltést.

A komoly károkat okozó warez-szerverekkel kapcsolatban – amelyek a jogvédett anyagok piramisszerűen felépített elosztóközpontjaként működnek -, a tervezet szót sem említ arról, hogy ezek többsége külföldön üzemel, így a hatóságok nemzetközi együttműködésének erősítése nélkül esély sincs a felszámolásukra. Az előterjesztés szerint komoly károkat okoz az üres adathordozók, például az üres cd- és dvd-lemezek piaci ár alatt való értékesítése. Piaci megfigyelők megjegyzése ehhez annyi volt, hogy a szerzők nem térnek ki arra az egyébként közismert okra, hogy a magyarországi jogvédő szervezetek mohósága miatt érdemesebb az üres adathordozókat például Szlovákiában megvásárolni. Itthon ugyanis jelenleg 110 forintot kell fizetni minden egyes üres dvd után, hogy legálissá váljon (ez amúgy az előállítási költség minimum kétszerese), míg a hasonló népességű és fejlettségű Csehországban – csakúgy a nálunk lassan fejlettebbé váló Szlovákiában – nagyjából 18 forintnak megfelelő koronával terhelik a vásárlásokat.

Egy piaci szereplő szerint a tervezet “tendenciózus” megközelítésére jellemző, hogy említést sem tesz a legfőbb ügyész egy korábbi állásfoglalására, amely szerint önmagában a “matrica” nélküli lemez árusítása nem valósít meg szerzői jogsértést. Ezért szerinte egészen elképesztő a szerzők azon állítása, amely szerint pusztán az optikai adathordozók, az üres lemezek gyártása is jelentős szerepet játszik a szerzői jogsértések elkövetésében. A tervezet mindazonáltal ráérez, hogy a gomba módra szaporodó cd- és dvd-gyártók valóban melegágyai lehetnek a hamis médium gyártásának. Míg korábban csak egy-két vállalat volt képes “gyári” cd vagy dvd előállítására Magyarországon, ma már tucatnyi vállalkozás kínál ilyen szolgáltatást. Ezen gyártók működésének szabályozási felülvizsgálatán kívül csak olyan javaslatokkal élnek a szerzők (lásd táblázat), amelyek vagy hatástalanok és feleslegesek, vagy az utóbbi évek technológiai fejlődésének “félreértésén”, áttételesen a polgárok egy részének kriminalizálásán alapulnak.

A HENT javaslatai- A kreatív és informatikai iparág és a nyomozó hatóságok közötti, a hatóságok tudatosságát növelő képzések.- Munkahelyi kalózkodást megelőző oktatási és tudatosságnövelő program a munkáltatóknak és az érdekképviseleti szerveknek.- Az internetes kalózkodásra fokuszáló képzés a jogalkalmazó szervek számára.- Az internetszolgáltatókra vonatkozó szabályozási rendszer felülvizsgálata a kalózkodás elleni fellépés ösztönzéséért.- A piacokra, vásárokra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata a kalóztermékek ezeken a helyeken történő árusításának megakadályozásáért.- Az optikai adathordozókat gyártó létesítmények létrehozására és üzemeltetésére vonatkozó szabályozás felülvizsgálata.

Forrás: Előterjesztés a Hamisítás Elleni Nemzeti stratégiáról.

Az előterjesztők meglepő – és a számok hitelességével szemben kétségeket ébresztő – adatokkal szolgálnak a Magyar Szabadalmi Hivatal 2005-ös, ám 2002-es adatokra épülő felmérésére hivatkozva: a szerzői jogi ágazatok együttes hozzájárulása a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott értékhez 6,67 százalék, miközben ezen a területen dolgozik a foglalkoztatottak 7,1 százaléka, vagyis az e szakmákban tevékenykedők kisebb arányban állítanak elő hozzáadott értéket, mint az átlag. Az iparág becsült vesztesége 2005-ben meghaladta a 65 milliárdot, a nemzetgazdasági kár a 225 milliárdot, az adóbevétel-kiesés pedig több mint 45 milliárd forint volt.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek