Connect with us

technokrata

Évente 295 milliárd forint a digitális analfabetizmus ára

Dotkom

Évente 295 milliárd forint a digitális analfabetizmus ára

A napokban adták át a 300 ezredik európai számítógép-használói jogosítványt (ECDL).

Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezető igazgatója, az ECDL programigazgatója elmondta, hogy hazánkban tíz évvel ezelőtt a digitális “alapműveltség” fontosságát felismerve indult útjára az ECDL. Hazánkban eddig 300 ezer fő váltott ki ECDL-vizsgakártyát, 2010-re megfogalmazott cél, hogy ez a létszám elérje a 600 ezer főt. Magyarország – a vizsgázók létszáma alapján – a 8. helyen szerepel a nemzetközi összehasonlításban, a vizsgázók számát az ország lakosságához viszonyítva pedig a 7. helyen áll. Ez azért is figyelemre méltó, mert az ECDL-t a világ 146 országában ismerik el, az Európai Unió valamennyi tagállama elfogadja, és a hazai OKJ-s képzésnek is részévé vált. Alföldi István szerint Magyarországon majd akkor beszélhetünk számítástechnikai esélyegyenlőségről, ha a lakosságnak legalább 20-30 százaléka képes lesz – alapvető számítógépes ismeretek birtokában – hatékonyan használni az internetet, és amikor legalább 6-8 százalékuk használja készségszinten a számítógép irodai alkalmazásait.

Az elmúlt tíz év során számos minisztérium, önkormányzat, állami és önkormányzati intézmény, iskola, állami tulajdonú és magáncég iskolázta be munkatársait ECDL-képzésre, és tette elérhetővé számukra a vizsga megszerzését, ezzel is segítve a dolgozók munkáját és a szervezet hatékonyságát. A Magyar Posta a közelmúltban jelentette be, hogy minden számítógéppel dolgozó munkatársa, összesen 2500 fő számára elérhetővé teszi az ECDL megszerzését. Sum István oktatásiközpont-vezető kiemelte, hogy az ECDL bizonyítvány megszerzésének minden költségét a társaság állja, “a kollégáknak csupán az idejüket kell áldozniuk”.

Az informatikai írásbeliség és digitális esélyegyenlőség rendkívül fontos a fogyatékkal élők számára, integrációjuk elősegítésére. “Az érzékszervi fogyatékosok informatikai képzése” projekt keretében immár hetedik éve folyik oktatás, eddig 120 látás- és 300 hallássérült vett részt a tanfolyamokon – tette hozzá a vak és gyengén látó csoportokat vezető vak tanár, Ecsedi Csaba. Kutor László docensnek, a program alapítójának és vezetőjének célja, hogy a továbbiakban is rendszeres térítésmentes felkészítő tanfolyamokat tartsanak továbbtanulni és munkát vállalni szándékozó látás- és hallássérült fiataloknak. Ehhez a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kara biztosítja a helyszínt, az NJSZT pedig térítésmentesen a vizsgakártyát.

Az ECDL (European Computer Driving Licence) az Európai Unió által támogatott és szinte valamennyi tagország kormánya által ismert és elismert egységes európai bizonyítvány a digitális alapismeretekről. Nem elsősorban az informatikai, hanem a felhasználói ismereteket, az informatikai „írástudás” meglétét hivatott igazolni. Az 1988-ban Finnországban felmerült ötlet alapján 1996 óta létezik az ECDL vizsgarendszer; mára a több tízezer akkreditált vizsgaközpontban több mint hétmillió vizsgázó tette le – egységes követelmények szerint – a vizsgát. Az ECDL az egyetlen tanúsítvány, amely minden szempontból megfelel az EU e-Europe akcióterveknek, mivel gyártófüggetlen, minőségbiztosított, decentralizált módon megszerezhető és világszerte kellőképpen elterjedt. Magyarország 1997-ben csatlakozott a mozgalomhoz. Az ECDL célja az informatikai írástudás elterjesztése, és annak elősegítése, hogy minél több ember az információs társadalom teljes értékű tagjává válhasson. A hazai cél az, hogy Magyarország lakosságának 6-8 százaléka igazolt módon informatikai írástudóvá váljon.

Magyarország – a vizsgázók létszáma alapján – a 8. helyen szerepel a nemzetközi összehasonlításban, a vizsgázók számát az ország lakosságához viszonyítva pedig a 7. helyen áll.

A számítógépek térhódításával együtt a digitális írásbeliség, a digitális írástudás is egyre nagyobb szerepet kap. Ennek hiánya mind a munkáltatók, mind a nemzetgazdaságok számára súlyos anyagi hátrányt jelent: hazánkban évente mintegy 295 milliárd forint veszteséget okoz az a tény, hogy a számítógéppel dolgozó munkavállalók többsége nem rendelkezik megfelelő számítógép-felhasználói ismeretekkel. Egy munkavállaló átlagosan hetente 2 óra 51 percet tölt el a számítógéppel kapcsolatos problémák megoldásával. Képzéssel a hatékonyság növelhető: a munkáltató fejenként évente 126 ezer forintot takaríthat meg – áll a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság kutatási összefoglalójában.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek