Connect with us

technokrata

Hány mércével mérnek a németek?

Dotkom

Hány mércével mérnek a németek?

Megorroltak a német politikusok a Nokiára, mert a finn mobiltelefoncég bezárja bochumi gyárát és termelését áthelyezi Romániába.

Bojkottal fenyegették meg a vállalatot, Kurt Beck az SPD elnöke és Rajna-Pfalz tartomány kormányfője harciasan nyilatkozta: az ő házában nincs helye Nokia készüléknek és példáját a rivális kereszténydemokrata politikusok is követték. Érdekes. A globalizáció idején, amikor egyre több német cég vonul keletre, például az alacsonyabb bér miatt, amikor nemrégiben a VW zárta be belgiumi leányát, hirtelen a német politikusok érintve érzik magukat. De furcsa módon véletlenül se a VW termékeire hirdetnek bojkottot, pedig éppenséggel tiltakozhatnának látványosan, hogy az autókonszern éveken át fiktív cégeket pénzelt, hogy azokon keresztül korrumpálhassa többek között a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall egyik főnökét. Nem, ők a Nokiára haragszanak, mert állami támogatásban részesült – igaz, kötelezettségei lejártak, így távozásának nincsenek jogi akadályai. A németek átverve érzik magukat, hiszen nem azért édesgették magukhoz a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártóját, hogy az az első adandó alkalommal búcsút intsen. De hát a tőke logikája már csak ilyen. A finn cég részvényesei – köztük sok millió német, intézményi befektetők is – azt várják el, hogy a kíméletlen nemzetközi versenyben a Nokia is keresse a legtakarékosabb megoldást. Mint teszik azt a német cégek. Hol távozással, hol csak zsarolással, például a bérek 20 százalékos mérséklésével revolverezik a nyugat-európai leánycégeik munkavállalóit. Ugyanezt a politikát követte a Mannesmann is. Nem emlékszünk, hogy akkor egyetlen német szociáldemokrata pártvezér hallatta volna a hangját. Valamit elfelejtenek a most tiltakozó német politikusok. Amikor a Nokia a kilencvenes években felmarkolta a 60 millió eurós támogatást és a bochumi cég munkát nyújtott 3500 embernek, akkor másutt is beruházhatott volna – például Finnországban. De nyilván jól jött a munkahelyenkénti 17 200 euró támogatás. Tíz esztendő alatt fejenként 1720 euró, azaz a kedvezmény évente kevesebb mint egy havi nettó bér. A tartomány és a német szövetségi állam nem jótékonykodásból adta a pénzt, ezt ők is tudták. A Nokia azóta busásan visszafizette ezt adók és tb-járulékok formájában. Képmutatás azzal vádolni a finneket, hogy engedelmeskednek a kapitalizmus farkastörvényeinek. Mert lehet, hogy így van – de ezt teszik a hazai cégek is. Hány német vállalat helyezte ki termelését Kínába, az ottani alacsony bérek miatt – ellenük is bojkottot fontolgatnak? De lehet, hogy ezek a teátrális gesztusok csupán azzal függnek össze, hogy a hétvégén két tartományban, Hessenben és Alsó-Szászországban is választások lesznek…



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek